A magyar munkaerőpiacon 500 ezer emberre van szükség, akiket lehetőleg Magyarországon kell megtalálni, utána jöhetnek csak a vendégmunkások – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén Budapesten pénteken.
A miniszter az iparfejlesztési stratégiát ismertetve kiemelte: a magyar gazdaságnak a beruházásra kell épülnie, ami állandó külfölditőke-beáramlást, modernizációt és kutatás-fejlesztést igényel. A beruházási ráta tavaly 27,2 százalékot tett ki GDP-arányosan, amely értékkel Magyarország az OECD-országok rangsorában a harmadik. Nagy Márton a Parlamentben tartott ülésen elmondta: a háború és az energiaválság negatív hatásai ellenére továbbra is Magyarország felzárkóztatása a kormány célja.
A nehéz körülmények ellenére tavaly az egy főre jutó GDP-ben újabb egy helyet javított az ország a 27 uniós tagállam rangsorában a 20. helyre kerülve; az uniós átlag 75 százalékáról 77,5 százalékára zárkózott fel az ország
– fogalmazott a tárcavezető.
Nagy Márton úgy látja: aki azt mondja, hogy 2022-ben megtört a felzárkózás, az nem mond igazat, a mérőszámok ugyanis azt igazolják, hogy évtizedes viszonylatban ez volt a legnagyobb ugrás a felzárkózásban.
Az idei 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel megközelíthető az Európai Unió fejlettségének 80 százalékos szintje, 2030-ra pedig reális esély nyílik a 90 százalékra – erősítette meg a miniszter a Parlamentben, amit reggel részletesen véleménycikkében is megírt az Index hasábjain.
A miniszter figyelmeztetett: a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget.
Nem mindegy, hogy az ellátási láncba melyik ponton kapcsolódnak be a magyar vállalatok, szerinte erős itthoni beszállítói kör felépítésére van szükség. Megjegyezte, a keleti nyitás politikájának az eredményét nem az exportban kell keresni, hanem
a beáramló külföldi működő tőkében, az ázsiai befektetők aránya ugyanis jelentősen bővült.
Törekedni kell az ország hídszerepének fenntartására, „Magyarországnak jól áll ez a szerep”: miközben az autóipar alapvetően német hátterű, az akkumulátorgyártás fő partnerei Keletről érkeznek. Hozzátette: az új gyár megépülésével Magyarország lehet a világ a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója.
A felzárkózáshoz tőkére, munkára és energiára van szükség, amely feltételek közül az utóbbi kettő előteremtése jelenti a nagyobb kihívást
– összegezte a tárcavezető az ülésen.
Kérdésre válaszolva Nagy Márton elmondta: a beruházásoknál egyedi alapon szükséges vizsgálni azt, hogy milyen éghajlati és környezeti vonatkozásai vannak; a magyarországi előírások ezen a téren az uniósnál szigorúbbak.
Huszár András, a Green Policy Center kutatóintézet vezetője a fenntartható fejlődési ülésen arról beszélt: a jelenlegi gazdaság működésének átalakítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2020-ban kitűzött klímasemlegességi célt 2050-re.
A szakember az első klímasemlegességi előrehaladási jelentésüket ismertetve kiemelte, hogy alcélokat lenne érdemes megfogalmazni az elvárt kibocsátáscsökkentésre egyebek közt az ipar és a mezőgazdaság területén.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi rangsorokban Magyarország klímateljesítménye a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál rosszabb a teljesítmény – összegezte az MTI
(Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)