Nem lehet a végtelenségig versenyezni az olcsó munkaerővel, ezzel egy idő után a felzárkózásunkat kockáztatjuk – reagált Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője az Eurostat adataira, amelyekből kiderült, hogy Bulgária és Románia után Magyarországon volt a legolcsóbb a munkaerő 2022-ben. Ha nyugati béreket és jólétet akarunk itthon is, akkor egy tényezőre mindenképp oda kell figyelnünk.
Az Eurostat utánajárt, hogy tavaly mennyiért adták bérbe munkaerejüket a különböző nemzetek, és jelentős eltéréseket mértek: 8 és 51 euró között mozgott az óránkénti munkaerőköltség.
A munkaerőköltségek két fő összetevője a bérek és fizetések, valamint a béren kívüli költségek, például a munkaadói társadalombiztosítási járulékok. A munkáltató szempontjából a teljes munkaerőköltség a lényeges, hiszen neki ezt kell kifizetnie, míg a munkavállaló szempontjából a nettó bér, hiszen ezt kapja kézhez.
Az Eurostat szerint a tavalyi évben legkevesebbet Bulgáriában kellett fizetni egy dolgozó után, óránként 8,2 eurót, ami éves középárfolyamon számolva 2941 forint, utána következik Románia 9,5 euróval (3407 forint), majd
a nem túl fényes bronzérem Magyarországé, nálunk óránként 10,7 eurót, azaz 3838 forintot csengettek ki a cégek egy magyar dolgozó munkájáért.
Ezzel a magyar munkavállaló a régióban is az olcsóbbak közé tartozik, hiszen szemben a magyar 10,7 eurós értékkel:
A legmagasabb óránkénti munkaerőköltséget Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) regisztrálták.
Az olcsó munkaerővel való versenyzés egy idő után hátráltatja a felzárkózást, ekkor már a minőségi és magas hozzáadott értékű munkaerővel való versenyzés segíthet a bérek felzárkózásában és így a jólét növekedésében
– figyelmeztetett Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Szerinte az adóterhek csökkentése szintén csak egy határig emelheti a nettó béreket, hiszen az állami kiadásokat valamiből finanszírozni kell.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget. Az idei évre várt 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel megközelíthetőnek tartja az Európai Unió fejlettségének 80 százalékos szintjét, 2030-ra pedig reális esélyt lát a 90 százalékra.
Ugyanakkor egyre-másra erősödnek fel azok a hangok, amelyek szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy összeszerelő üzemmé vált az ország. Korábbi interjúnkban Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője úgy vélekedett, hogy a Magyarországon működő külföldi vállalatok alkalmazottai többszörös hozzáadott értéket állítanak elő az innováció terén. Már csak ezért is megilleti őket a nagyobb tisztelet.
A munkaerőköltségekről a részletesebb Statistics Explained cikkből tudtunk meg többet.
Az euróövezeten kívüli uniós országok esetében a nemzeti valutában kifejezett munkaerőköltségek 2022-ben minden országban emelkedtek, a legnagyobb növekedést a következő országokban mérték:
Az euróövezeten belül az óránkénti munkaerőköltség valamennyi tagállamban emelkedett. A legnagyobb növekedést Litvániában (13,3 százalék), Írországban (9,3 százalék) és Észtországban (9,1 százalék) regisztrálták. A legkevésbé Dániában nőttek a munkaerőköltségek, mindössze 2,3 százalékkal.
A munkáltató részéről fontos tényező a bérköltség. Természetesen az alacsonyabb költség versenyképességi előnyt jelent, hiszen ez a munkáltatónak alacsonyabb kiadást jelent – bár természetesen a munkavállalónál ez alacsonyabb jólétet eredményez.
A bérköltség a tevékenység hozzáadott értéke mellett függ az adott országban érvényes minimálbértől, az adóterhektől, illetve a munkaerőpiac feszességétől is.
Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt 2023 januárjában. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Akármennyire is kedvezően néznek ki ezek a számok, ennek ellenére is csökkent a bérek vásárlóereje: 2023 januárjában 7,6 százalékkal zsugorodott a reálbér. Ezzel már öt hónapja negatív tartományban van a mutató – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Ugyanakkor az év második felében a várhatóan tovább csökkenő infláció mellett mérséklődik majd a reálbérek zsugorodása is.
2022-BEN A RÉGIÓS ORSZÁGOK KÖZÜL EGYEDÜL HAZÁNKBAN EMELKEDTEK A REÁLBÉREK,
hiszen nemzeti valutában számítva csak nálunk volt érdemi béremelkedés az év elején, miközben az infláció mindenhol problémát jelentett – ezt már Regős Gábor állapította meg. Hozzátette, hogy míg nálunk a reálbérek átlagosan 1,6 százalékkal nőttek, addig Csehországban 9,0, Szlovákiában 5,4, Lengyelországban 1,4, míg az Európai Unió egészében 4,4 százalékkal csökkentek az inflációval korrigált bérek.
A nettó béreknél az Eurostat különböző csoportokra határoz meg bérszinteket – a háztartás létszáma és a kereset nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított aránya szerint.
A nettó kereseteket úgy érdemes összehasonlítani, hogy figyelembe vesszük az árszínvonalak eltérését, azaz a vásárlóerő-paritáson mért értékeket kell megtekinteni. Itt a legfrissebb adatok 2021-esek.
Az átlagnál kevesebbet, annak csak kétharmadát kereső egyfős háztartások tekintetében:
Ha az átlagkeresettel rendelkező, hasonló háztartásokat nézzük, akkor mind az öt ország esetében már kisebb a lemaradás az uniós átlagtól, hazánk az uniós átlag 63,6 százalékán állt. Ezzel érdemes összevetni egy kétkeresős, kétgyermekes családot, akik szintén az átlagkeresetet kapják. Az ő keresetük hazánkban az uniós átlag 65,9 százalékát tette ki, azaz
a családosok relatív helyzete hazánkban kedvezőbb volt az egyedülállókhoz viszonyítva, amiben a családtámogatások is szerepet játszottak
– ismertette Regős Gábor. Rámutatott, hogy hasonló figyelhető meg Lengyelországban, ahol ez az arány 81,5 százalék, szemben az egyedülállóknál látható 75,9 százalékkal. A másik három megfigyelt országban nincs érdemi eltérés attól függően, hogy egyszemélyes háztartást vagy kétgyermekes családot nézünk.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)