A 2014–2020-as uniós ciklus Magyarországnak járó forrásaiból az idei első negyedév végéig 23,23 milliárd eurót folyósított az Európai Bizottság, ami a teljes keret 86 százalékának felel meg – tudta meg az Index. Mivel a programozási időszak hét- plusz hároméves, a 100 százalék elérésére december végéig van lehetőség.
Ahogy a 2021–2027-es uniós ciklus kapcsán az Index a Területfejlesztési Miniszteri Kabinetre hivatkozva elsőként beszámolt: már több mint 9000 támogatói szerződést megkötöttek 1300 milliárd forint értékben, a folytatásban pedig önkormányzati felhívások éppúgy megjelennek, mint a vállalkozások számára foglalkoztatási, illetve technológiafejlesztési pályázatok. Igaz, az utóbbi konstrukciók csak 2023 végén, 2024 elején várhatók.
A hazai fejlesztéspolitikai rendszer azonban jó ideje kettős terhelés alatt van, mivel a 2021–2027-es programozási időszak beindításával párhuzamosan a 2014–2020-as ciklus lezárása is fontos feladat. Az Európai Bizottság folyamatosan frissülő adatbázisában látható, hogy Magyarország rendelkezésre összesen 27,16 milliárd euró áll, s ennek már a 86 százalékát, 23,23 milliárdot ténylegesen haza is hoztunk Brüsszelből, ennyit ugyanis ténylegesen átutalt az uniós testület. Mivel a programozási időszak hét- plusz hároméves, a 100 százalék elérésére december végéig van lehetőség.
Vagyis van még kilenc hónap, és bár a forrásvesztés réme egyelőre nem fenyeget, azt senki sem ígéri, hogy könnyű szülés lesz.
A 27,16 milliárd eurós uniós támogatási csomaghoz társul 4,95 milliárd nemzeti önrész, a lehívási mutató értelemszerűen az előbbi összegre vonatkozik, nem pedig a teljes, 32,11 milliárd eurós pakkra. S hogy sok vagy kevés a 86 százalékos részeredmény? Szégyenkezésre semmi esetre sincs okunk, miután az EU-s átlag 78 százalékon áll, a nyolc százalékpontnyi előny pedig akkor is megnyugtató, ha a fennmaradó 3,93 milliárd euró sorsa ma még nyitott kérdés. Magyarországot pillanatnyilag ebben a sorban mindössze hat ország előzi meg a 27 tagú mezőnyből:
Fontos részlet, hogy az uniós támogatásokat euróban kapjuk, de forintban használjuk fel. A fejlesztéspolitika azonban nem egy pénzváltó módjára működik, az aktuális jegyzéssel szemben van egy rögzített tervezési árfolyam, amin csak indokolt esetben, hosszas előkészítés esetén változtatnak. Jól tudjuk, hogy az utóbbi hónapokban járt 430 felett, de 380 alatt is a forint kurzusa az euróval szemben. A döntéshozók szerint reális a jelenleg alkalmazott 373,9-es tervezési árfolyam, ezt a kérdést hosszabb távon kell vizsgálni, de amikor tartósan 400 forint felett járt az euró, már szóba került az emelés.
a már hazahozott 23,23 milliárd euró azt jelenti, 8685 milliárd forint az összeg, ami már biztosan a zsákban van, amiért pedig még meg kell küzdeni, az 1469 milliárd.
Egy kicsit előre, a 2021–2027-es ciklusra tekintve, a területfejlesztés mellett az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Navracsics Tibor legutóbb azt mondta az Indexnek:
Úgy látom, reális cél, hogy a 2021–2027-es uniós forrásoknál (MMF) és a helyreállítási alap (RRF) pénzeinél is zöld legyen a lámpa még a nyáron. Köztudott, hogy Brüsszelben augusztusban a fű se nő, reményeim szerint még az uniós intézményrendszer nagy nyári leállása előtt, tehát júliusig sikerül egyezségre jutni.
A Területfejlesztési Miniszteri Kabinetnél is arról tájékoztatták lapunkat, hogy az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a 2021–2027-es operatív programokat, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A források folyósításával kapcsolatos átmeneti akadályozó tényezők ellenére a 2021–2027 programok végrehajtása és Helyreállítási Terv megvalósítása nemzeti előfinanszírozásból rendben halad.
Az uniós források megérkezése nemcsak a jellemzően alulfinanszírozott hazai kkv-szektor feltőkésítése miatt fontos, hanem legalább olyan lényeges azért is, hogy az ország megőrizze a tőkevonzó képességét – állapította meg az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy sok múlik a Brüsszel–Budapest-tengelyen, ám a március 31-i határidő, amelyre egyfajta mérföldkőként tekintettünk, a jelek szerint nem hozza el a várt nagy fordulatot.
MINDÖSSZE 5-10 SZÁZALÉK ESÉLYT LÁT ARRA, HOGY NE SZÜLESSEN MEG A MEGÁLLAPODÁS, ANNAK KÖVETKEZTÉBEN PEDIG NE ÉRKEZZENEK KOHÉZIÓS FORRÁSOK MAGYARORSZÁGRA.
Ebből kifolyólag 90-95 százalékos sansza van az alkunak Essősy szerint, aki arra számít, hogy ha nem is kerül pecsét minden egyes dokumentumra, egy hónapon belül a végső megállapodás felé vezető, érdemi részeredmények igenis elérhetők az Európai Bizottsággal tárgyalva.
(Borítókép: Index)