A kormányzati szektor bevételei jelentősen nőttek a tavalyi második fél évben, azonban a kiadások is megugrottak. Az egyenleg összességében 209 milliárd forinttal kedvezőtlenebb lett, bár GDP-arányosan javult – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Az előzetes adatok szerint 4159 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2022. évi hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 209 milliárd forinttal lett kedvezőtlenebb, GDP-arányosan 0,9 százalékpontot javult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A kormányzati szektor hiánya 4159 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt, ezzel egy időben a szektor egyenlege – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2022 végén 48 837 milliárd forintot tett ki, a GDP 73,3 százalékát. A tavalyi első fél évben javulni tudott a kormányzati szektor egyenlege.
A kormányzati szektor bevétele 27 715 milliárd, kiadása 31 874 milliárd forint volt 2022-ben.
A kormányzati szektor hiánya a tavalyi évben tervezett 4,9 százalékos hiánycélnál magasabb lett.
A tavalyi érték ugyan érdemben kedvezőbb az előző évi 7,1 százaléknál, de a deficit ennél gyorsabb ütemű lefaragására lesz szükség
– világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A bevételek 4952 milliárd forinttal, 21,8 százalékkal emelkedtek, ebből a legnagyobb értékkel, 2139 milliárd forinttal, 22,1 százalékkal a termelési adók vették ki a részüket. Az áfabevétel növekedése 1231 milliárd forint volt.
A jövedelemadó-bevételek 1480 milliárd forinttal, 47,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés következtében, minthogy az eredményszemléletű elszámolás miatt a visszatérítés a bázisidőszaki értéket csökkentette – közölte a KSH.
Regős Gábor figyelmeztet, hogy az szja-bevételek 47,8 százalékos növekedése csalóka: ebben az játszott szerepet, hogy a 2022-ben történt adó-visszatérítést az eredményszemléletű módszertan szerint nem 2022-es kiadásnak, hanem 2021-es alacsonyabb bevételnek kellett elszámolni, hiszen a 2021-es adó került visszatérítésre.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 685 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 646 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 5161 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 923 milliárd forint (15,8 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 924 milliárd forint (15,5 százalék) volt.
Bevételi oldalon jelentősen, 22,5 százalékkal emelkedtek az áfabevételek, amelyet a fogyasztás bővülése és a magas infláció magyaráz – ismertette a szakértő.
A folyó termelőfelhasználás 604 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal, a kamatkiadások pedig 615 milliárd forinttal, 49,5 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 59 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 2036 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a beszerzett különleges földgázkészlet következtében.
A tavalyi negyedik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 2458 milliárd forint, a GDP 13,9 százaléka volt. Az egyenleg 704 milliárd forinttal, 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A bevételek 801 milliárd forinttal, 12,0 százalékkal nőttek. A kiadások 1505 milliárd forinttal, 17,8 százalékkal emelkedtek az előző év negyedik negyedéhez képest.
Regős Gábor rávilágított, hogy a hiány ismét a negyedik negyedévben volt kiemelkedően magas, a GDP 13,9 százaléka – szemben az egy évvel korábbi 11,8 százalékkal. Ezt ezúttal is a kiadások év végi megugrása magyarázza:
a negyedik negyedévben a kiadás 9,9 ezer milliárd forint volt, szemben az előző negyedéves 7,7 milliárd forinttal.
Az éves adatot tekintve úgy kiadási, mint bevételi oldalon jelentős növekedés történt: előbbi 19,3, utóbbi 21,8 százalékkal bővült. Kiadási oldalon jelentős volt a munkabérek emelkedése (15,8 százalék), bár látható, hogy ez az inflációt alig haladta meg.
A beruházások elhalasztása is megjelenik az adatokban: itt a növekedés mindössze 1,7 százalékot tett ki, amely reálértéken markáns csökkenést jelent. Másfélszeresükre nőttek ugyanakkor a kamatkiadások: ez az elszálló infláció miatti magasabb kamatkörnyezettel indokolható. Ebből az is következik, hogy szükséges a pénzforgalmi hiány lefaragása is, hiszen a jelenlegi kamatkörnyezetben a magyar államadósság csak drágán finanszírozható. Ebből a szempontból is fontos lenne az uniós források tényleges beérkezése, hiszen ez mérsékelné a finanszírozási igényt – mutat rá Regős Gábor.
A szakértő szerint kedvező ugyanakkor, hogy a GDP-arányos államadósság 76,6 százalékról 73,3 százalékra csökkent, amely jelentős mérséklődést jelent. Ez a nominális GDP több mint ötödével való bővüléséből ered, amelyet kisebb részben a gazdasági növekedés, nagyobb részben a magas infláció magyaráz. Ez azt jelenti, hogy itt némileg megjelenik az adósság elinflálása, ugyanakkor ez mégsem ennyire egyszerű, hiszen a magas infláció magas kamatkörnyezetet eredményez, amely pedig növeli a finanszírozási költségeit, tehát a magyar adósság végső soron mégsem inflálható el olyan könnyen.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)