Magyarországon mintegy 3200 hektárnyi hajtatott zöldségtermő terület található. 120-130 hektár zöldségtermesztő területen összesen 45-50 ezer tonna új árulap keletkezik, 25-27 milliárd forint értékben. Ezzel együtt közvetlenül nagyjából 1300 új munkahely létesül. A szakértők szerint az utóbbi három évről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy ezek normális termőévek lettek volna.
A hazai zöldségtermesztésben a legkorábban megjelenő árucikkek a hajtatott termékek, amelyeket üvegházakban vagy fóliasátrakban, fóliaalagutakban állítanak elő. Magyarországon hozzávetőleg 3200 hektárnyi hajtatott zöldségtermő terület található, ebből 240-250 hektár üvegház, 700 hektár fűtött blokkfólia. Az itt megtermelt áru összesített termésmennyisége 450-470 ezer tonna között alakul évente – írta lapunk kérdésére a FruitVeb.
Ennek a területnek a döntő többségén, mintegy 1100 hektáron paprikát termesztenek, ez körülbelül 170-180 ezer tonna árut jelent évente, míg a paradicsomot 320 hektáron (130-140 ezer tonna), a kígyóuborkát pedig 102 hektáron (21 ezer tonna) telepítik. Salátaféléket 665 hektáron (38 ezer tonna), hajtatott káposztaféléket valamivel több mint 700 hektáron (23 ezer tonna), egyéb zöldségféléket pedig a fennmaradó 230 hektáron hajtatnak (padlizsán, cukkini, újburgonya, hónapos retek, újhagyma, sárgarépa).
A teljes hajtatófelületből a fűtött növényházak területe 1000-1100 hektárra tehető, ennek 90 százaléka termálvízzel fűtött hajtatóház. Az utóbbi 7-8 évben végbemenő fejlesztéseknek köszönhetően 120 hektárral bővült az üvegházfelület, és körülbelül 10-15 hektárral az új fűtött fólia.
Ugyanebben az időszakban 26-27 termálkutat fúrtak az újonnan létesítendő növényházak fűtésére, tízet pedig a fosszilis fűtőanyag használatának a kiváltására.
A 120-130 hektár zöldségtermesztő területen összesen 45-50 ezer tonna új árulap keletkezik, 25-27 milliárd forint értékben. Ezzel együtt közvetlenül nagyjából 1300 új munkahely létesül.
A hajtatott zöldségek termelési értéke örvendetes módon egyre növekvő tendenciát mutat, és általánosságban igaz az, hogy az exportunk, valamint az importunk is értékben évről évre nő.
A szakértők szerint az utóbbi három évről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy ezek normális termőévek lettek volna. Kezdődött a Covid–19-járvánnyal, ami az ágazatot a munkaerő korlátozott mozgása, valamint az átmenetileg lezáródó és csak lassan újra megnyíló szállítási útvonalak révén érintette leginkább.
A járványt követően az időlegesen lelassuló gazdaság visszatérő aktivitása 2021 végére egy természetesnek tűnő inflációs hullámot generált, amiről minden gazdasági szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez a helyreállítási szakaszban teljesen normális, sőt, ez mutatja igazán, hogy az alvástól elgémberedett tagjaikat az egészséges szektorok most nyújtóztatják ki.
Ezt az inflációs hullámot találta telibe Oroszország ukrajnai inváziója, ami már önmagában is bizonytalanságot generált, és erre jöttek rá a szankciók, a kereskedelmi korlátozások és egyéb intézkedések hatásai, amelyek elsősorban az energiaárakat – és ezeken keresztül gyakorlatilag mindent – drágították, másodsorban pedig az inputanyagok (például a műtrágyák) árait is növelték.
Ezek a behatások összességében mintegy 50 százalékkal növelték a termelési költségeket, bár itt ágazatonként és költségnemenként igen nagyok az eltérések. Nehezebben elérhetők az inputanyagok, meghosszabbodtak a rendelési idők, és az inflációs gazdasági környezet a fogyasztói hozzáállásban is alapvető változásokat hozott: az emberek jobban megnézik, hogy mire költenek.
Ez nem hazai jelenség, Nyugat-Európára ugyanúgy jellemző, még a legfejlettebb uniós tagállamokban is jelentős visszaesés következett be a zöldségek és gyümölcsök értékesítésében.
A hajtató kertészetek a mezőgazdaság „nehéziparának” számítanak, vagyis óriási a beruházási igény (ezért képesek négyzetméterenként 60 kilogramm paradicsomot termelni évente), aminek a hitelkamatok drasztikus emelkedése finoman szólva sem kedvezett. A boltokban járva a fogyasztó természetesen elsősorban az árcédulákkal szembesül, a fenti folyamatokkal a termelők találkoznak.
Vannak olyan zöldségféléink, amelyek elsősorban a húsvéti időszakban kerülnek reflektorfénybe. Ilyen a hajtatott zöldségféléken kívül a torma és a cékla.
Magyarországon a torma termőterülete 1200 és 1500 hektár között alakult az utóbbi 10 évben, a területek több mint 90 százaléka a Hajdúságban helyezkedik el.
Ez a termőterület azonban az utóbbi három évben folyamatosan csökken. A 2020-as évben még 1422, 2022-ben viszont már csak 1194 hektár volt a termőterület.
A céklánál is zsugorodás figyelhető meg: a 2020-as 239 hektár helyett tavaly már csak 193 hektáron folyt a hazai termesztés. Magyarországon jelenleg három nagy céklaközpont létezik: Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest.
A tormából és céklából készült feldolgozott termékek egész évben kaphatók az üzletláncok polcain, viszont mivel a húsvéti időszakban csalogató termékeknek számítanak, általában ilyenkor akciós áron juthatunk hozzájuk. Idén sincs ez másként, áruházláncok nevét nem említve az idei időszakban is 25-40 százalék körüli akciókkal találkozhatunk a boltokban.
A FruitVeb szakértőitől megtudtuk, idén eddig két nagy sarkvidéki eredetű hidegbetörés érte el Magyarországot, mely 3-4 napra éjszakai fagyokat eredményezett.
Az első március 15-én volt, melynek hátterében mintegy 3 napon keresztül alakultak ki éjszakai fagyok. Ekkor még csak a legkorábban virágzó Dél-Dunántúlon voltak virágban a legkorábbi kajszifajták, minden más kajszifajta és minden más gyümölcsfaj még jócskán a virágzás előtt állt. Ennek köszönhetően különösebb károkat ez a lehűlési hullám még nem okozott.
A második sarkvidéki hidegbetörés március 27-én volt, amely mögött régiónként eltérő módon alakultak ki 2-4 nap erejéig kritikus éjszakai lehűlések.
Ekkor már az egész országban virágzásban volt a kajszibarack és az őszibarack (sőt, a hamarabb virágzó déli országrészeken a kajszi javarészt már túl is volt a virágzáson), illetve a déli országrészben kezdetét vette a szilva és a cseresznye virágzása is. Más országrészekben a szilva és a cseresznye néhány nappal állt a virágzás kezdete előtt, a többi gyümölcsfaj pedig még régiótól és fajtól függően 1-3 hétre volt a virágzás kezdetétől.
A kritikus 2-4 nap során térségenként és éjszakánként eltérő, de jellemzően mínusz 2 és mínusz 7 fok közötti lehűlések alakultak ki.
A kármértékek az alábbiak szerint alakultak:
A termésveszteség mértékéről a szakértők szerint jelenleg képtelenség nyilatkozni, így nem becsülhető meg, hogy milyen termésveszteségek lesznek, mindössze a virágkárokat lehet látni.
A következő főbb okok miatt nem lehet, illetve nem szabad még termésbecslésbe belemenni:
Gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után közvetlen, szemmel látható fagykárok nincsenek a virágszervekben, de látens módon sérült annyira a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztuló hullás során hullik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt. Sőt, még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat egy jelentősebb gyümölcshullás. Így a tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk.
Május közepéig datálják a fagyveszélyes időszakot, addig még bármikor előfordulhatnak a múlt hetihez hasonló vagy akár jelentősebb lehűlések, így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után lehet és szabad.
Annyit már látni lehet a múlt heti fagyok után, hogy a kajszibarackban és az őszibarackban biztosan lesznek terméskiesések (különösen a júniusban szüretelt korai fajtáknál), de a mértékét becsülni még lehetetlen. Az is látszik, hogy a cseresznye és a szilva egyes fajtáinál is vannak jelentős virágkárok, de a terméskiesés mértékéről itt sem lehet nyilatkozni. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat semmilyen irányban nem lehet kijelenteni.
A tavaszi fagyok ellen vannak védelmi technológiák, de általános igazság, hogy ami olcsó, az nem eléggé hatékony, ami pedig hatékony, az általában nagyon drága.
Továbbá a gondot az jelentette a mögöttük lévő és az e héten várható fagyokkal kapcsolatban, hogy javarészt nagy széllel vagy legalábbis jelentősebb légmozgással járó, ún. szállított fagyok voltak. Márpedig minden fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás sebessége meghaladja az óránkénti 10-20 kilométeres sebességet.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 12. héten, azaz március közepén az importból származó, 40-47 milliméter méretkategóriájú gömb- és fürtös paradicsom kilogrammonként 1050, illetve 975 forint heti átlagáron került a választékba, ezek közül a Törökországból importált gömbparadicsom ára 36 százalékkal haladta meg az előző évi azonos hetit.
A hazai 40-47 milliméteres gömbparadicsomot kilogrammonként 1250 (+28 százalék), a fürtöst 1620 (+32 százalék) forintért árusították. A belföldi 400-500 grammos kígyóuborka 1100 forintos kilogrammonkénti ára az előző hetihez képest 25 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hetével összehasonlítva 38 százalékkal nőtt.
A Budapesti Nagybani Piacon a vizsgált héten a belpiaci fejes saláta a tavalyi 12. hetinél 36 százalékkal magasabb, 250, a Lollo tépősaláták 300 forint darabáron szerepeltek a heti kínálatban. Az importból származó piros és zöld levelű Lollo salátákat az egy évvel korábbival csaknem megegyező, 360 forintos darabáron értékesítették.
A belföldi hónapos retek egész évben jelen van a Budapesti Nagybani Piac kínálatában. Az AKI adatai szerint a hónapos retek termelői ára 215 forint/csomó volt 2023 1–13. hetében, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Emellett az importból (Olaszországból) származó hónapos retek nagykereskedelmi ára (187 forint/csomó) 38 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.
A KSH adatai szerint Magyarországon rekordmennyiségű, 5,57 ezer tonna retek termett 2021-ben, ami 40 százalékkal volt több, mint az előző évben. A retek a saláta után a második legjelentősebb hajtatott, hidegtűrő zöldségfajunk. Mintegy 100 hektáron hajtatnak retket, jellemzően kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fólia, illetve síkfólia és fátyolfólia alatt, elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében.
A jelentés szerint a belföldi termesztésű újhagyma is egész évben a Budapesti Nagybani Piac kínálatát képezi. Termelői ára 26 százalékkal (255 forint/csomó) emelkedett 2023 1–12. hetében az egy évvel korábbihoz képest. Az Olaszországból származó újhagyma nagykereskedelmi ára 253 forint/csomó volt ugyanekkor, ami 32 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. A hazai felhozatal bővülésével várhatóan az idei évben sem lesz jelen a kínálatban az importból származó újhagyma.
A hazai csiperkegombát a 12. héten 830, a laskagombát 1000 forintos kilogrammonkénti áron kínálták, ami 29 és 36 százalékkal volt magasabb, mint a 2022. évi azonos heti. A belpiaci Agria és Laura étkezésiburgonya-fajták 270 és 250 forintos heti átlagára az előző hetihez képest 4, illetve 6 százalékkal csökkent, míg az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva valamennyi tárolásiburgonya-fajta ára emelkedett.
A gyümölcsök közül a belpiaci Jonagored, Gala és Golden almák heti átlagára 8-12 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, így kilogrammonként 310-335 forintos áron szerepeltek a választékban.
(Borítókép: Róka László / MTI)