Magyarország érdekelt a dél-kaukázusi zöld-villamosenergia jövőbeli importjában, ezért szeretné, ha minél előbb megépülne az ezt lehetővé tevő, Fekete-tenger alatti vezeték Georgia és Románia között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Tbilisziben.
A tárcavezető az úgynevezett Zöld Energiafolyosóval foglalkozó ülésen beszámolt a jelenlegi geopolitikai válság hatásairól az európai energiabiztonságra. Hangsúlyozta, hogy a földgáz ára egy időben tízszeresére nőtt, és a fűtési szezon előtti tározók feltöltése komoly kihívást jelentett – ismertette az MTI.
Szijjártó Péter kiemelte a „képmutatást”, amely a fogyasztáshoz képest inkább a tárolói kapacitáshoz mért töltöttséget jelentette. Hozzászólásában megemlítette az Északi Áramlat vezetékek felrobbantását is, és kifogásolta, hogy bár terrorcselekmény történt a létfontosságú európai infrastruktúra ellen, máig nem végeztek független nemzetközi vizsgálatot az ügyben, ami szerinte „teljes téboly”.
Hozzátette, hogy ha a tél nem lett volna enyhe, a kontinens jóval súlyosabb problémákkal szembesült volna.
A közép- és hosszú távú kihívásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy több tízmilliárd köbméter orosz földgáz esett ki az európai ellátásból, miközben a kínai gazdaság újranyitásával a kereslet is nő, és nincs garancia arra, hogy az idei tél is hasonlóan enyhe lesz.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a környezetvédelem kulcsfontosságú, de a kormány soha nem tekint erre ideológiai vagy dogmatikus ügyként, hanem észszerű alapon. A diverzifikációkor is törekszenek környezetbarát módon új energiaforrások bevonására, és a legrealisztikusabb forgatókönyv szerint a dél-kaukázusi térség forrásait kell bevonni.
Azerbajdzsánnal már politikai megállapodás született a földgázimportról, kezdetben, már idén mintegy százmillió köbméteres mennyiségben, később azonban ez egy hosszú távú szerződés keretében évente kétmilliárd köbméterre nőhet – tette hozzá.
Majd kiemelte, hogy emellett a régióból származó zöld villamos energia is lehetőség a diverfizikációra, hazánk energiaellátásának biztosítására.
A miniszter tudatta, hogy ehhez össze kellene kötni Georgiát Romániával, és ha sikerül, ez lesz a világ leghosszabb, nagyjából 1200 kilométeres víz alatti vezetéke.
„Szeretjük az ambiciózus terveket, szeretünk nagyot álmodni” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Leszögezte, hogy hazánk a mielőbbi hatékony megvalósításban érdekelt, ezért világos napirendre van szükség, és ki kellene terjeszteni a megvalósíthatósági tanulmányt az egész projektre, a nemzeti fejlesztési tervekre is.
A magyar kormány kész a költségek megosztására, és támogatja egy közös, négyállami gazdasági entitás létrehozását. Szavai szerint biztosítani kell, hogy a végpont Romániában legyen, és kétirányú csővezetéket kellene építeni. Illetve közölte, hogy Bulgária is szeretne csatlakozni a projekthez, amit Magyarország támogat.