A forint mozgása sokkal nagyobb kilengéseket mutat, mint a régiós devizáké: ha gyengül, nagyon gyengül, ha erősödik, nagyon erősödik. Regős Gábor rávilágított, hogy a forint a környező országok fizetőeszközeivel összehasonlítva egyértelműen alulteljesítő volt tavaly. A látványosabb esésben az uniós források késése mellett a nagyobb energiafüggőségnek volt szerepe.
Idén azonban ennek az ellenkezőjét látjuk, a magyar deviza lehagyta a régiós versenytársakat.
A forint csaknem 6 százalékos felértékelődésével szemben a változatlan árfolyamú lej és zloty, illetve a 2,9 százalékot erősödő cseh korona áll.
– állapította meg Regős. A szakértő hozzáfűzte, hogy a forint az év eleje óta 5,8 százalékkal erősödött az euróval szemben, a 400-as szintről 377-ig, habár a bankpánikok átmenetileg okoztak némi zavart az árfolyamban. A forint egyébként világszinten is bajnoki teljesítményt nyújt, nagyobbat eddig csak a chilei és a mexikói devizák erősödtek 2023-ban, ez már a Portfolio elemzéséből derül ki.
Az idei erősödésben több tényező is szerepet játszik:
- Az energiaárak az év eddigi részében markánsan csökkentek, ami javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
- A 18 százalékos effektív kamat működik: bár ez a kamatszint világszerte is kiemelkedő, nagyban hozzájárult a fizetőeszköz erősödéséhez, és így az infláció letöréséhez.
Meddig tarthat a forint menetelése?
Nem feltételezve váratlan eseményt, a következő időszakban az árfolyamot elsősorban az befolyásolja, hogy az Európai Unió folyósítja vagy visszatartja a hazánknak járó forrásokat – az előbbi esetben erősödhet, míg az utóbbiban gyengülhet a forint. Szintén befolyásolhatják az árfolyamot az energiaárak, illetve a monetáris politika: egy túl korai kamatcsökkentés gyengíthetné az árfolyamot, míg egy kitolt lazítás erősíthetné azt.
Amennyiben az uniós források viszonylag rövid időn belül megérkeznek, akkor a 370-es árfolyam mindenképp elérhető, de még ennél némileg tovább is erősödhet a magyar fizetőeszköz.
– világított rá a Makronóm Intézet vezető elemzője. A véleménye egybecseng Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője Indexnek tett korábbi megállapításaival, mely szerint a következő hetekben akár a 365-368-as tartományba is erősödhet a forint az euróval szemben, amellyel egyéves rekordra érne.
Rossz éve volt a forintnak
Az egy évvel korábbihoz képest a forint, minden erősödést figyelembe véve is, gyengült – pedig ekkor már tartott a háború. Az április 5-i árfolyam az egy évvel korábbival összevetve az euróhoz viszonyítva 1,8, a koronával szemben 5,7, a zlotyval szemben 0,8, míg a lejjel szemben 2,1 százalékkal gyengébb volt.
Még a mostani erősödés után sem jelenthető ki, hogy a forint túl erős lenne a régióban
– jegyezte meg Regős Gábor. Hozzátette, hogy a forint ugyan erősen kezdte a tavalyi évet, de az orosz–ukrán háború kitörése és a szankciók mindent megváltoztattak. Az infláció már az év elején is gondot jelentett, így a jegybank már akkor megkezdte a monetáris politika szigorítását: az év elejét még 2,4 százalékos alapkamattal kezdtük, majd ez július végére már 10,75 százalékra emelkedett, szeptember óta pedig 13 százalékon áll – ismertette a szakértő.
A forint gyengülése májustól kezdett erőteljesebbé válni, és ezt a jegybank alig tudta fékezni. A folyamatos értékvesztésben a trendszerű gyengülés mellett a háború okozta bizonytalanságon túl nagy szerepe volt az energiaárak elszabadulásának is, hiszen ez jelentősen rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét, és így gyengítette a hazai fizetőeszközt. A forint árfolyama akkor szabadult el igazán, amikor a jegybank szeptember 28-án bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását.
A forint árfolyamának a nemzetközi környezet sem kedvezett, ekkor robbantották fel az Északi Áramlatot. Ennek nyomán megindultak a forint elleni spekulációk, és az ebből fakadó értékvesztés – a szeptember 27-i 411 forintos árfolyam gyengült a 433-as szintig – késztette a jegybankot arra, hogy az alapkamat változatlansága mellett bevezesse az egynapos betéti eszközét kiemelkedően magas, 18 százalékos kamattal, illetve hogy biztosítsa az energiaimporthoz szükséges devizát – fejtette ki Regős.
A szakértő szerint a jegybanki lépésekkel sikerült is megfordítani a trendet, a forint erősödésnek indult. Az intézkedés a forint erősítéséhez a kedvező kamatkörnyezet megteremtésén kívül a spekulánsok kiárazásával is hozzájárult. A forint árfolyamát nagyban befolyásolta a dollár-euró árfolyam alakulása is: amikor a dollár erősödött (összességében tavaly októberig), az a forint gyengülését okozta az euróval szemben is. A forint gyengülésében szerepet játszottak a Brüsszellel való viták is és ebből következően az uniós források csúszása. Bár a források az év végére sem indultak meg, az RRF-terv elfogadása hozzájárult a forint év végére történő erősödéséhez, és így alakult ki a 8,9 százalékos gyengülés.
(Borítókép: Index)