Ha valóban megtörtént a fordulópont az inflációban, és a többi makrogazdasági mutató is optimális marad, akkor elképzelhető egy nagyobb horderejű versenyképességi program a kormánytól. Szakértőkkel annak jártunk utána, hogy egy ilyen gazdaságpolitikai lépés mit tartalmazhat a jövőben, illetve mik lehetnek a legfontosabb, fejlesztés előtt álló területek.
Az Index több forrása is azt jelezte, elképzelhető, hogy hónapokon belül a kormány egy nagyobb horderejű és léptékű versenyképességi programot jelenthet be. Ha az infláció érdemben csökkenni kezd, és érkeznek az uniós források,
ÚJRA KEZDETÉT VEHETI A MAGASNYOMÁSÚ GAZDASÁGPOLITIKA.
Ezt erősíti meg a gazdaságfejlesztési miniszter legutóbbi véleménycikkének utolsó mondatai is: „Az infláció elleni küzdelem közepette sem szabad elfelejtkeznünk további felzárkózásunk fenntarthatóságáról. Ezért új versenyképességi csomagra van szükségünk, ami konkrét, megvalósítandó lépéseket tartalmaz a következő két évre vonatkozólag.” Illetve a monetáris oldal is hangsúlyozta, ha a pénzügyi stabilitás és az inflációs kilátások javulnak, fokozatosan enyhülhet a szigorítás. Ráadásul a gazdasági döntéshozóktól nem idegen a magasnyomású gazdaságpolitika, sőt kifejezetten az ínyükre van. Így érdemes eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen lépés lehet a következő, amit a kabinet meglép.
A magasnyomású gazdaság egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja – jellemzően a válságok után – az, hogy olyan húzást alakítson ki a gazdaságban, amely a magasabb foglalkoztatáson és a beruházási aktivitáson keresztül a növekedési képességet is emeli. Mindkét terület kiemelt része a kormány gazdaságfilozófiai megközelítésének, állandó cél a teljes foglalkoztatás és a minél nagyobb arányú beruházási aktivitás. Nemhiába hangsúlyozzák: „A külföldi működőtőke-befektetés a kulcsa a magyar gazdaság jövőjének.”
Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója mindenekelőtt leszögezte: Magyarország felzárkózása folyamatos, a gazdaság az elmúlt időszak sokkhatásai ellenére is ellenálló volt. Ezt támasztja alá a vásárlóerő-paritáson számolt GDP, a magas beruházási ráta, de a két legjelentősebb versenyképességi indikátor is (a Global Competitiveness Index és az IMD World Competitiveness Ranking).
Ugyanakkor a kedvező trendek ellenére nem szabad szemet hunyni a fejlesztendő területek felett. Szükséges kiemelni a termelékenység javítását, az innováció támogatását, az infrastruktúra és a szabályozási környezet további fejlesztését, valamint az oktatásba történő befektetést. Ezek mind szükségesek a beruházások bevonzásához, ami a növekedés motorja
– fogalmazott az Indexnek, majd hozzátette, a negyedik ipari forradalom időszakában a fenntartható és versenyképes növekedés egyik fő mozgatója a digitalizáció. Ez szintén növelheti a termelékenységet, javítva a versenyképességet. A cégeknek készülniük kell a digitális átállásra, csak így lehetnek az országgal együtt versenyképesek, ehhez szükséges a jelenleginél jóval komolyabb kormányzati intézkedés.
AZ OKTATÁS IS ALAPPILLÉR, A KÉPZETT MUNKAERŐ MAGASABB TERMELÉKENYSÉGGEL ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKKEL RENDELKEZIK.
A bérköltség jelenleg nagyon alacsony, csak Romániában és Bulgáriában kisebb. „A gazdasági felzárkózással és a fejlettség emelkedésével párhuzamosan ez az előny fokozatosan erodálódik. A külföldi befektetések szempontjából ez az alacsonyabb költségek miatt vonzó célponttá teszi az országot, ám ez semmiképp sem lehet egy hosszú távú stratégia. Arra kell törekedni, hogy elkerüljük a közepes jövedelmi csapdát, ne ragadjunk meg a fejlettség egy bizonyos szintjén” – összegezte Czeczeli Vivien.
Jelen pillanatban az aktuális külső hatások miatt a fő irányoknak az energiafüggés csökkentését, az energiahatékonysági és -termelési projekteket, az élelmiszer terén pedig az önellátás biztonságának növelését látom. Emellett általánosan, így most is, szükség van a magyar vállalatok hatékonyságának növelésére, az exporthányad emelésére. Ezek a viszonylag gyorsan megvalósítható lépések. Ugyanakkor hosszabb távon szükség lenne arra is, hogy a költségverseny helyett egyre inkább a termékek és a szolgáltatások minőségében versenyezzünk, itt a haszonkulcs is magasabb. Harmadik tényezőként kiemelném a vállalkozásbarát üzleti környezet fenntartását.
Ezt már Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője osztotta meg lapunkkal, aki hozzátette: a versenyképesség nem csak az adott állam gazdasági teljesítménye szempontjából alapvető. Életminőség szempontjából is kiemelkedően teljesítenek a legversenyképesebb országok. „Ez természetesen nem meglepő. A jobb versenypiaci pozíciók magasabb jövedelmet eredményeznek. Éppen ezért fontos a versenyképesség folyamatos javítása, emelése. Nem csak most, hanem lényegében minden pillanatban” – hangsúlyozta.
A magasnyomású gazdaságpolitika jellemzője, hogy alacsony kamatkörnyezet mellett a fiskális oldal különböző – de egy stratégiát folyamatosan követő – élénkítő programokat jelent be. Elképzelhetők bizonyos hitelprogramok, hiszen a direkt támogatások a mostani kormánytól idegenek. A döntések olyan területeket érinthetnek, amelyeket a kabinet prioritásként kezel, vagy feltételként egy kiemelt szektor fejlesztését szabja meg.
Czeczeli Vivien úgy véli, ebben központi elemet kell kapnia az ipar 4.0 technológiai forradalom trendjeihez történő alkalmazkodásnak. Olyan szabályozási keretrendszer kell, amely lehetővé teszi a gyors technológiai adaptációt, az innováció támogatását és a hatékonyság fejlesztését. Fontos az állam megfelelő koordináló szerepe, illetve hogy megfelelő finanszírozási forrásokat, lehetőségeket biztosítson ezeken a területeken.
Ha a kormány nem akar szembemenni a folyamatokkal, akkor elengedhetetlen a digitális infrastruktúrákba történő beruházás, az innovációt elősegítő szabályozási keretrendszer, különféle oktatási programok megvalósítása, de a kiberbiztonság fejlesztése sem elhanyagolható.
Az NKE kutatója szerint is fontos lesz az energiahatékonyság kérdésköre. „E téren is elképzelhetők lépések, ideértve az energiahatékonyságot támogató lépéseket, a megújuló energiákba történő beruházások ösztönzését, különféle pénzügyi ösztönzők nyújtását a vállalati és a háztartási szektor számára, hogy energiahatékony megoldásokat alkalmazzanak” – mondta.
Sebestyén Géza kiemelte azt is, a fő hatásmechanizmus a rövidebb távú intézkedések terén a termelési költségek mérséklése, ezáltal a vonzóbb fogyasztói ár lehet. Hosszabb távon alapvető fontosságú azonban a minőségi termékek és szolgáltatások volumenének bővítése, ahol a versenyelőny már nem árjellegű. Az üzleti környezet terén a belső verseny növekedése, a magyar vállalkozók számának emelkedése jelenthet kitörési pontot.
A KKV-SZEKTOR MEGHATÁROZÓ GAZDASÁGI SZEREPE MIATT BIZTOSÍTANI KELL A MEGFELELŐ FORRÁSOK LEHETŐSÉGÉT, A TÁMOGATÓ ADÓRENDSZERT
– emelte ki az NKE kutatója.
A versenyképességi csomag sikeressége azonban megköveteli az átlátható és következetes gazdaságpolitikát is. Ez biztosítja a környezet kiszámíthatóságát, elősegítve, hogy vonzó beruházási célpont maradjon az ország. Ennek jelentősége abban is rejlik, hogy minél több technológia és szaktudás érkezzen hazánkba a külföldi beruházások révén.
Az biztos, hogy volt már ilyen helyzet: 2010-ben a második Orbán-kormány egy globális gazdasági recessziót követően borzasztó állapotban vette át az ország irányítását, így 2010–2013 között az egyensúlyjavítás és a gazdaságstabilitás volt a legfontosabb prioritás. Ám 2013. április 4-én gazdaságtörténeti lépés történt, elindult a Növekedési Hitel Program. Tehát már korábban is alkalmazták és előnyben részesítették a magasnyomású gazdaságpolitikát.
Sebestyén Géza szerint bár az ellentétek egy gazdasági nehézségekkel terhelt időszakban élesebben látszanak, és jelenleg úgy tűnhet, a kormányzat és a jegybank egymással konfliktusban lévő célokat követ, fontos, hogy nem lehetetlen a két célt összeegyeztetni, bár tény, nem is egyszerű. A látszólagos konfliktus feloldását segíti, hogy jelen pillanatban az inflációnak külső és nem belső okai vannak – legnagyobb mértékben az olaj, a gáz és az élelmiszer világpiaci áremelkedése fűti. Ha így nézzük, akkor a két oldal szembenállása már nem is olyan éles.
Emellett vannak olyan irányok, amelyekben konszenzus van. Ilyenek például az energiahatékonysági beruházások, amelyek a fejlesztésen keresztül munkahelyet és GDP-t teremtenek, emellett viszont csökkentik az energiaárak begyűrűzésének mértékét, így az inflációt is segítenek lejjebb hozni. Ugyancsak ilyenek a mezőgazdasági támogatások, amelyek a munkahelyek megtartásán és a GDP termelésén túl hozzájárulnak az élelmiszerárak magas szintjének lefaragásához is. De az is tény, ahogy arra Czeczeli Vivien rávilágított, ha a gazdaságpolitika két ága egymással teljesen szembemegy, akkor mindkettőnek ellenszélben kell dolgoznia, így mindkettő hatékonysága romlik.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)