Gazdasági növekedést ér el Magyarország, és elkerüli a recessziót idén – hangzott korábban a kormány jóslata. Ezt azonban több elemzőház is vitatta, a hazai gazdaság visszaesését vetítették előre. A Makronóm Intézet összeszedte a főbb intézmények előrejelzéseit, és mérleget vont a kilátásainkról.
„Az idei évre várt uniós, 0,5 százalék körüli növekedéssel szemben legalább 1,5 százalékos ütemben növekedhetünk, így reális az esélye annak, hogy az idei évben az uniós fejlettségi szint 80 százalékát megközelíthetjük” – írta az Indexnek küldött véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Ugyanakkor az optimista, 1,5 százalékos növekedési kilátással csak a Pénzügyminisztérium ért egyet, a többi jelentős intézmény előrejelzései ennél visszafogottabbak.
A magyar gazdaság 0,8 százalékkal növekedhet 2023-ban, amely növekedési ütem 2024-re 3,2 százalékra gyorsulhat
– írja elemzésében a Makronóm Intézet. Megjegyezték, hogy a dinamikus gazdasági bővülés jövőre visszatérhet. A növekedés motorjának idén a nettó exportot várják, míg jövőre a fogyasztás és a beruházás is újra hozzájárulhat a bővüléshez.
A Magyar Nemzeti Bank 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2023-ra, és a főbb intézmények is növekedést jósolnak, a Magyarországra készült 17 makrogazdasági előrejelzés közül csupán négy vár visszaesést a Makronóm Intézet elemzése alapján.
A növekedést idén támogathatja az elmúlt évek magas beruházási rátáinak köszönhetően új kapacitásokkal bővülő ipar, a tavalyi aszályos év után a mezőgazdaság, valamint a jelentős exportpotenciállal bíró szolgáltatások – világított rá a Makronóm Intézet. Hozzátették, hogy 2022-ben az infláció jelentősen emelkedett, és a magas infláció beépült a gazdasági szereplők várakozásaiba, így ez a jövő vonatkozásában is magas inflációs szintet jelent.
Ugyanakkor az infláció az év eleji tetőzést követően mérséklődni tud: az energiaárak a tavalyi rekordmagas szintjükhöz képest már csökkentek, a forint 2022. októberi mélypontjához képest erősödött, a kereslet a korábbinál alacsonyabb, és nem számítanak a tavalyi évhez hasonló adóváltozásokra, valamint aszályra sem.
Az év egészét tekintve a tavalyinál nagyobb, 18,0 százalék körüli inflációt várnak, míg a pénzromlás 2024-ben 6,4 százalék lehet.
Az infláció csökkenése az idei év első felében lassabb ütemben valósulhat meg, majd ezt követően fokozódhat. A mutató jegybanki inflációs célsávba való visszatérését 2025-re várják.
Az idei év végére elérhetőnek tűnik az egy számjegyű inflációs ráta, ennek azonban feltétele, hogy a forint árfolyama jelentősen ne gyengüljön, ne haladja meg tartósan a 400 forint–eurós szintet, illetve hogy az energiaárak esetében ne történjen a tavaly nyárihoz hasonló jelentős kiugrás – mutatott rá a gazdaságkutató szervezet. Megjegyezték, hogy az infláció alakulása szempontjából kétirányú kockázatot jelent a mezőgazdasági termelés és így az élelmiszerárak alakulása: ha jó lesz a termés, akkor csökkenhetnek az árak, ha ismét rossz, akkor importra szorulunk, és még tovább emelkedhetnek. A teljes elemzés itt olvasható.
A főbb makrogazdasági mutatókról készült előrejelzését táblázatban is összefoglalta a Makronóm Intézet:
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)