Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. A magyaroknak azonban ennek ellenére sem kell lemondaniuk a dolláros befektetésekről.
A Silicon Valley Bank márciusban bekövetkezett csődje hatására az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed infláció elleni küzdelme háttérbe szorult, ezért a 2023-as kamatpálya a korábban vártnál sokkal enyhébb lehet a tengerentúlon, így az 5,5–5,75 százalékos szintnél alacsonyabban, a jelenlegi 5 százalékon tetőzhet az alapkamat az USA-ban.
Ráadásul mivel várhatóan nem eszkalálódik az amerikai bankszektor válsága, a piacok a risk (kockázati) üzemmódba kapcsolhatnak. A kockázatvállalóbb befektetői hozzáállás pedig igen kedvező lehetőségeket teremthet a fix kamatozású kötvények, ezek közül is az európai állampapírok piacán – mutatnak rá az SPB Befektetési Zrt. szakértői.
A dolláros befektetést kereső ügyfelek számára több lehetőséget is kínál a régió állampapírpiaca.
A 2041-ben lejáró, dollárban denominált magyar állampapír például 7,625 százalékos kamatot fizet, ráadásul az árfolyama az elmúlt másfél évben mintegy 40 százalékot esett, tehát most árfolyamoldalról is egy kedvező beszállási pontot kínál a papír.
Az SPB szerint ugyancsak attraktívak a román államkötvények, főként, hogy szomszédunkban a 6-7 százalékos évesített hozam már a 2029 vagy 2034 körüli lejáratoknál is elérhető, például a 2034-ben lejáró, dollárban denominált szuverén kötvény 6 százalék feletti hozamot biztosít.
Arról nem is beszélve, hogy kedvezhet a román állampapírpiacnak, hogy szomszédunknál a hitelminősítők általi felminősítés is esélyes lehet.
A régió állampapírpiaca mellett az európai vállalati kötvények között is érdemes szétnézniük azoknak, akik dolláros befektetéseket keresnek.
A British Telecommunication 2030-as lejárattal rendelkező kötvénye például fix 9,625 százalék éves kamatfizetést kínál. Előnye a papírnak, hogy megfelelő napi likviditással rendelkezik, ráadásul Baa2/BBB hitelminősítésével a befektetésre ajánlott kategóriában van.
Az Egyesült Királyság legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójaként ismert, de a világ 180 országában működő cég kötvényének jelenlegi árfolyama az egy évvel ezelőtti szint környékén mozog, azonban 2-3 éve 167 százalékon is kereskedtek az értékpapírral, amely a jelenlegi árszinthez képest 23-24 százalékos hozampotenciált jelent – jegyzi meg az SPB elemzése.
Jó befektetési lehetőség a holland tulajdonú globális biztosítótársaság, az Aegon Float Perpetual kötvénye is, amely negyedéves kamatfizetésű. Utóbbi mértéke változó, a 10 éves USD ICE SWAP Rate + 10 bázispont, azaz jelenleg körülbelül 3,515 százalék éves kupont jelent.
A biztosítótársaság megnyugtatóan magas szolvencia szinttel rendelkezik, ami az iparágban egy lényeges mutató, így a csődkockázata rendkívül alacsony, amit a Baa1/BBB- hitelminősítése is alátámaszt, tehát a befektetésre ajánlott kategóriában van a papír.
További előnye, hogy megfelelő napi likviditással rendelkezik, és a 100 USD/100 USD kereskedési mennyisége miatt könnyebben elérhető a kisbefektetők számára.
Az SPB szakértői a fentiek mellett még a norvég DNO olajkitermelő vállalat dollárban denominált, 7,875 százalékos kamatozású kötvényére hívják fel a figyelmet, amely szinte komolyabb ingadozások nélkül átvészelte a tavalyi évet.
A kibocsátó stabil pénzügyi helyzetben van, amit mutat a 2 éven belüli rendkívül alacsony csődkockázati mutatója is. 2026-os lejárat mellett igen attraktív, 7,875 százalékos éves kupont fizet a befektetőknek, amely a jelenlegi árszintje alapján 8 százalék feletti éves lejárati hozamot jelent.
(Borítókép: Future Publishing / Getty Images)