A közös gázbeszerzéshez szükséges platformnak a megteremtésével a keresleti és kínálati oldal összekapcsolása a cél – értesült az Index egy brüsszeli forrástól, aki részletesen ismertette az Európai Unió legújabb válaszát: a közös gázbeszerzést. Hangsúlyozta, hogy a piacot nem helyettesíteni, hanem segíteni szeretnék.
Mint ismert, tavaly októberben Ursula von der Leyen az Európai Bizottságban azt mondta, 2023 tele előtt az uniós tagországoknak kollektív tárgyalási erejüket kellene használniuk a megfizethető gázellátás biztosításának érdekében. Célul jelölte ki a közös uniós gázbeszerzést. Erre később minden jogalapja meglett, hiszen az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot a közös gázbeszerzésre.
Az energiaválság kezelésére az unió szerveitől több javaslat is érkezett. Ezek között volt a közös gázbeszerzés és az egységes 15 százalékos takarékosság elve is. „Az előbbi egy régi gondolat volt (már 2014-ben megfogalmazódott), ugyanakkor az energiaválságra adott uniós válaszokat komplexen kell vizsgálni” – mondta lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő uniós energetikai forrás.
A közös gázbeszerzésnek a legfőbb oka az volt, hogy korábban ad hoc módon és nem összehangoltan intézték a tagállamok a saját beszerzésüket. Az uniós számítások szerint ez komoly árfelhajtó hatással bírt.
A közös gázbeszerzésre rálátó forrásunk három elemet emelt ki:
A szükséges technikai infrastruktúrát pedig az Európai Bizottság központi költségvetése állja. Az elektronikus felület már üzemel, lassan lehetőség is lesz ezen igények leadására. Az energetikai forrásunk egyértelműen leszögezte, a közös beszerzés átmeneti jellegű – bár szükség esetén meghosszabbítható –, jelenleg 2023 végéig él.
A magyar kormány kezdetben ellenállt egy ilyen intézkedésnek, szuverenitási kérdést csinált ebből, de ilyen problémák nem merülnek fel – legalábbis a forrásunk szerint –, hiszen ennek a közös gázbeszerzésnek támogató jellege van. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, az Európai Tanács hatalmazta fel a bizottságot.
A cél a keresleti és kínálati oldal összekapcsolása
– fogalmazott a forrás. Brüsszel a beszerzéseket koordinálni szeretné, hogy a kontinens jobban felkészüljön a következő télre. Ezt reprezentálja maga a felület is, ami összeköti az eladót a vevővel, azonban a tranzakció már nem ott zajlik. Az igényeket és a forrásokat egyelőre csak rögzíteni lehet a földgázra és gáztermékekre vonatkozóan (ideértve az LNG-t is).
Ugyanakkor lett egy fontos pluszkritérium. A közös vásárlás keretében az uniós tagállamoknak a számukra előírt kötelező betárolási mennyiség 15 százalékát kell beszerezniük, és ezen túl is lehet leadni rendeléseket. Tekintettel arra, hogy eltérhet egy ország tárolókapacitása, és a kötelező betárolás arányát 90 százalékban határozták meg, Magyarországra nézve ez nem lett érvényes – az ország kapacitása történeti okokból európai szinten is hatalmas.
ÍGY A MEGELŐZŐ ÖT ÉV ADATAIBÓL SZÁMOLT ÉVES ÁTLAGFOGYASZTÁST VESZIK ALAPUL, ANNAK KELL VENNI A 35 SZÁZALÉKÁT MAGYARORSZÁG ESETÉN.
„Ez lett a kötelező minimum” – fogalmazott az Indexnek a brüsszeli forrás, aki kitért arra is, hogy további kritérium, hogy a közös uniós platformra nem regisztrálhat olyan cég, amelyik kapcsolatban van orosz cégekkel. Egyszerűen azért, hogy csereügylet ne tudjon felmerülni.
A rendszerbe mindig az ajánlattevő teszi be az árat, és a tárgyalás a rendszeren kívül történik. Ahogy azt már korábban említettük: a platformra már fel lehet iratkozni, de április 25-től a már feliratkozott cégek a keresleti igényüket is feltölthetik. „Majd aggregáljuk ezeket, és megkezdődik a tenderek kiírása” – közölte az informátorunk. Továbbá az unió létrehoz egy olyan vállalatot is, ami segít a kisebb igények teljesítésében. Egy ügynöki rendszerben pedig logisztikai segítséget is kapnak az országok.
Az intézkedéstől elsősorban azt várjuk, hogy további kínálatot vonzunk be a piacra.
A brüsszeli energetikai forrásunk kitért arra is, hogy Norvégia gázkereskedő cégein túl közel-keleti partnereket is vár Brüsszel. További segítség, hogy a tagállamok előre rögzítik majd az igényeiket, így viszonylag jól látható majd, hogy mikor mekkora lesz a kereslet.
A szakértő arra a felvetésünkre is reagált, amely szerint korábban 155 milliárd köbméter orosz földgáz érkezett a globális piacra, ennek kizárásával azonban a kínálati oldalon alakult ki probléma. Ez a platform, illetve a közös beszerzés pedig a keresleti oldalt befolyásolja. Az energetikai szakértő erre úgy reagált, hogy ezt Brüsszel is hasonlóan látja, és közel sem gondolják úgy, hogy az energiaválságnak vége lenne.
SŐT, INKÁBB ELŐRE SZERETNÉNEK KÉSZÜLNI, EHHEZ PEDIG MINDEN ESZKÖZT MEGRAGADNAK.
Továbbá azt is látják, hogy a kínálati oldalt érdemben nem tudják befolyásolni, így inkább támogatják a keresleti és kínálati kérdések összehangolását. „A globális gázpiac kevesebb lett, de az átláthatóság és a pluszgázkapacitások bevonzása segíthet csökkenteni az árakat” – válaszolta a forrásunk, aki kitért arra is, hogy egyébként a tagállami vezetők kérték az Európai Tanácson keresztül a közös beszerzést – ez szabadon olvasható a jegyzőkönyvekben.
A piacot nem helyettesíteni, hanem segíteni szeretnénk.
Ezt követően rávilágított, hogy a magyar kormány bár előszeretettel az enyhe időjárásnak tudja be azt, hogy Európa eddig megúszta az energiaválságot, az elemzéseik csak részben tudják ezt alátámasztani. Sokat segített a kollektív 15 százalékos keresleti csökkentés is.
Ezt követően kitértünk az infrastruktúrákkal kapcsolatos kérdésekre. Hiszen tagadhatatlan, hiába érkezik meg egy LNG-szállítmány valamelyik kikötőbe, megfelelő kapacitás mellett a nyersanyag nem jut be a kontinens belsejébe. A földgáz évtizedekig keletről nyugatra folyt.
Részben ez is igaz. Ezért jelöltünk meg olyan pontokat, ahol muszáj növelni a vezetékek kapacitását. Továbbá az Európai Bizottság összesen hat csomagot fogadott el, ami enyhítette a feszes piacokat
– tájékoztatott. Brüsszel mostani lépésének üzenete egyértelmű: a piacot nem helyettesíteni, hanem segíteni szeretnék, és ezt mindenáron. És egy föderális intézménytől föderális javaslatok és megoldások várhatók. Fontos kiemelni, hogy emellett az Európai Unió országai tavaly év végén jóváhagyták a gázárakra vonatkozó felső határt, amely akkor lépne életbe, ha a gáz referenciaára 180 euró/megawattóra szintre emelkedne.
(Borítókép: Mykola Tys / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)