Jelentősen visszaestek a lakásépítések – derül ki a KSH adataiból. Főként Budapesten szembetűnő a csökkenés, csak a községekben volt növekedés. A jövő sem fényesebb, tekintve, hogy az építési engedélykérelmek száma közel felére esett vissza. Közben a kereskedelmi szálláshelyek forgalma is visszaesett, főként a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma.
3613 új lakás épült 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami 20 százalékos visszaesést jelent – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
A 3613 új lakás többsége (61 százaléka) vidéken épült fel.
Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba.
A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba.
A természetes személyek által épített lakások száma 7 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban található.
A használat a vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 első negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3 százalék volt.
Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2 százalékkal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamint Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.
Idén márciusában 667 ezer vendég mintegy 1,7 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) – közölte a KSH. A vendégek száma 5,8, a vendégéjszakáké 9,0 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 17 százalékkal visszaesett, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett. 2023. január–márciusban a belföldi vendégek 9,6 százalékkal kevesebb, a külföldiek 15 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában.
A belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 17 százalékkal csökkent márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 367 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 825 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 13 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 27, a közösségi szálláshelyeken 29 százalékkal csökkent a 2022. márciusihoz viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 25, illetve 18 százalékát regisztrálták.
A külföldi vendégek száma 1,4, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 301 ezer vendég összesen 839 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 83 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 68 százalékát regisztrálták.
Alaptalanok voltak a félelmek az elemző szerint
Az adatok a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja – írta a KSH jelentésére reagálva Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A szálláshelyek árbevétele márciusban 25,8 százalékkal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, tükrözve az árak emelkedését is, míg a csökkenő vendégszámon az egy évvel korábbihoz képest 11,5 százalékkal kevesebb működő egység osztozott, ami azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek. A kedvező forgalmi adatok és alacsonyabb energiaköltségek hatására újranyitásokra is sor kerülhet.
Az első három hónapban 1,3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké 9,6 százalékkal csökkent, a külföldieké 15,3 százalékkal nőtt.
Rámutatott, hogy a nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Márciusban a légi utasforgalom 33,9 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 9,2 százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 márciusi szinthez képest.