Index Vakbarát Hírportál

Nagy Márton a hitelezésről: Nehéz olyanról beszélni, ami nincs

2023. május 4., csütörtök 14:48

Nehéz ez az év, és nehéz hitelezésről beszélni, hiszen lényegében nincs hitelezés idén, illetve jószerivel csak támogatott hitelek vannak. A monetáris politikai szigorításhoz semmi köze sincs a vállalati hitelezés támogatásának, a hitelezés kormányzati ösztönzése a gazdasági teljesítmény szinten tartását és növelését, illetve az egy számjegyű inflációs tartomány elérését segíti.

Magyarország kikerült az energiacsapdából, ám a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják a magyar gazdaságot – mondta a portfolio.hu hitelezési konferenciáján Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy miközben a 2021-es 7 milliárd euróról 2022-re 17 milliárd euróra ugrott az energiaszámla, idén ugyanakkor újra „csak” 9 milliárd euró körüli összeget fizetünk majd az energiáért, addig a magas hitelkamatok – főleg az állam finanszírozási körében – 2024-ben is megmaradnak majd. A megemelkedett kamatkörnyezet miatt az államadósság kamatkiadásai 2022-ben a GDP 2,8 százalékáról idén 3,5–3,8 százalékra emelkedhetnek, és 2024-ben is e szint közelében maradhatnak. Ez 1000 milliárd forintos extra kamatkiadás-növekedést jelent majd.

A magas kamatok miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége is megugrik majd – ez még akkor is kihívást jelent, ha a jogszabályok változása miatt ezt a veszteséget a költségvetésnek öt éven át kell visszatöltenie

– emlékeztetett a miniszter.

A megemelkedett kamatok miatt az államilag támogatott hitelek finanszírozása is megdrágul. A lakossági oldalon a csok és a Babaváró kamattámogatása 300, a vállalati oldalon a Széchenyi Kártya program és a Baross Gábor hitelprogram 200 milliárd forint növekvő finanszírozási igényt jelent majd.

Ugyanakkor a támogatott hitelek nélkül ma nem lenne hitelezés – ez kifejezetten komoly gondokat okozna a vállalati finanszírozás terén. A gazdaságfejlesztési miniszter jelezte:

ha az infláció az év végére egy számjegyűvé szelídül, az alapkamat még mindig két számjegyű lehet, s ebből következően egészen biztosan két számjegyű piaci hitelkamatokkal kell számolnunk. Márpedig két számjegyű hitelkamatok mellett nincs élet a hitelpiacon.

Nagy Márton arról is beszélt: a szerződésszámok tekintetében már a koronavírus-járvány elején látott leálláshoz hasonló mértékűre estek vissza a lakossági hitelek, a lakáshitel-szerződések száma a történeti mélyponthoz közelít, az új lakossági hitelszerződések értéke 6 éves mélypontot üt meg.

A devizahitelek felé fordultak

A vállalati hitelezésben hasonló mélypontok láthatók, itt ráadásul komoly változás, hogy a cégek elindultak a devizahitelek felé – Nagy Márton szerint azt mindenképp vizsgálni kell, hogy a devizában eladósodó vállalkozások vajon tényleges exportbevételekkel bírnak-e, hiszen itthon lehet ugyan devizabevételük a cégeknek, de ha például irodabérletből származik, az nem jelent életbiztosítást.

A kamattámogatott hitelekre tehát mindenképp szükség van. Nagy Márton szerint idén a Széchenyi Kártya Programban 1551 milliárd forint kihelyezése várható – ebből 387 milliárd forintot már folyósítottak is a cégeknek, a Baross Gábor Hitelprogram pedig 1000 milliárd forinttal segít. A támogatott hitelek 1-1,2 százalékkal járulhatnak hozzá az idei hazai GDP-hez. Mindez azt jelenti, hogy

a támogatott hitelprogramoknak köszönhetően Magyarország elkerüli a recessziót

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A támogatott hitelprogramok nélkül a vállalatok 50-60 (pesszimistább nézetek szerint akár 80-90) százaléka nem tudott volna hitelt felvenni. Ebben az esetben bizony komoly kihívást jelentene a meglévő hitelek kiváltása – a miniszter szerint így az állami programok jelentősen enyhítik a kínálati sokkokat. Ebből az aspektusból nézve könnyen belátható, hogy téves az a vélemény, hogy a támogatott vállalati hitelek növelnék az inflációt, hiszen az így biztosított működés szinten tartja a kínálatot, ami pedig kifejezetten inflációcsökkentő hatású – mutatott rá a kabinetvezető.

A hitelkamatok gátként tartják vissza a hitelezést

A bankok a hitelezésből és nem jegybanki betétből akarnak élni – mondta Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. Ugyanakkor érthető, hogy az MNB a monetáris politikát rajtuk, a bankokon és a magas kamatokon keresztül hajtja végre: a magas hitelkamat miatt csökken a hitelezés.

A szakember ugyanakkor jelezte, hogy azt is érdemes figyelem bevenni, hogy soha nem ült ekkora betétállományon a vállalati ügyfélkör, mint mostanság – ez azt jelzi, hogy inkább nem kezdenek beruházásokba.

Így látják a bankvezérek

Guy Libot, a K&H Bank vezérigazgatója szerint ilyen infláció mellett észszerű, hogy a piaci szereplők nem vesznek fel hitelt.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint óriási szerencse, hogy ha támogatott hitelekkel is, de sikerült elkerülni a hitelösszeomlást, a credit crounchot. A vállalkozások alkalmazkodóképessége hatalmas, ám azzal mindenkinek tisztában kell lennie (és a bankok is tudják), hogy

az a cég, amelyik hajlandó 20 százalékos kamaton hitelt felvenni, azt tisztességes munkából aligha tudja kigazdálkodni.

A szakember szerint ugyanakkor a hazai kkv-knak továbbra is szükségük van hitelre – válság idején nem meglepő módon a napi finanszírozást segítő hiteltermékekre van kereslet.

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint a lakossági oldalon idén bizonyosan nem lesz fordulat. A bankvezető szerint ráadásul komoly kihívást jelent majd az, hogy az az ügyfél, aki most kénytelen 10 százalék körüli kamat mellett lakáshitelt felvenni, az néhány éven belül egészen biztos kiváltja majd egy olcsóbb hitelre – ez nehezíti majd az üzleti tervezést. Vállalati területen a Raiffeisen vezetője szerint is devizahitelezésben és a zöldhitelekben van remény.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója volt egyedül optimista, szerinte nagyon jó hír, hogy a többkörös válság ellenére a 90 napja nem fizető vállalati hitelek aránya mindössze 1,4 százalékos. A bankvezető szerint vállalati oldalon 8-10 százalékos hitelállomány-növekedésre van remény itthon – főleg a forgóeszköz-hitelezésben lehet bővülés –, ám azt nem fejtette ki, hogy ebben mekkora lehet a piaci és mekkora a támogatott hitelarány.

Egerszegi Ádám, az MBH Bank transzformációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese szerint elérhettük a hitelezési lejtő alját, a második félévben felfelé indulhat a finanszírozás, ám a fellendülés szegmensenként eltérő lesz.

Jól jött a kamatstop

A magas kamatok okozta sokk elkerülésében sok segítséget jelentett a vállalati hitelekre meghirdetett kamatstop – jelentette ki Zolnai György. Az intézkedések nélkül a nem teljesítő hitelek aránya nagyon komolyan ugrott volna meg. Ám – figyelmeztetett a Raiffeisen vezérigazgatója – a vállalati kamatstop 7 százalékos szintje indokolt lehet, de ennél véleményesebb a lakossági kamatstop 2 százalékos szintje. A jelenlévők többsége szerint a kamatstop még sokáig velünk maradhat, amihez Krisán László hozzátette, hogy „a kamatstop ma még nagyon erős muszáj”. Radovan Jelasity szerint ugyanakkor a vállalati kamatstop egyes automatikus elemei nem feltétlenül meggondoltak: olyanoknak is jár, akik úsznak a pénzben. A rászoruló cégeken kamatstop nélkül is segítenek – mondta.

Két kézzel nyúlnak a bankok zsebébe

Jelasity Radovan szerint fontos azt is látni, hogy a hitel mellett a (bank)tőke hiánya is minden mozgást elakaszt – a bankszektor extra terhe idén 488 milliárd forintot tesz ki, ami a Mol-csoport idei beruházásának kétharmada, de talán ennél is fontosabb mutató, hogy az extra banki teher a szektor egész évi bérköltségével vetekszik, ami a banki költségek felét teszi ki.

Simák Pál szerint a bankoknak új stratégiákra lesz szükségük, hiszen 2025-ig egészen biztosan magasabb, 4-5 százalékos kamat mellett dolgoznak majd, mint tervezték. Ennek köszönhetően a hitelállomány-bővülés mérsékeltebb lesz, ám a magasabb inflációs környezetben a költségek növekedése ennél komolyabb mértékű lesz. A CIB vezetője szerint a jutalékbevételeket kell majd erősíteni, hogy ne függjenek a hektikusan mozgó kamatoktól. Ezzel kapcsolatban Zolnai György arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatmarzsbevétel alakulása bizonytalan – egész biztosan tudható, hogy nem tudják majd a tavalyi szinteket tartani –, ez pedig kérdésessé teszi, hogy mennyire méltányos az extraprofitadó fenntartása.

Amikor nőnek a kamatok, akkor mindkét zsebünkbe benyúlnak, mondván, extraprofitra teszünk szert, de ha lefelé mennek, akkor vélhetően senki sem segít majd kigazdálkodni a kisebb bevételeket

– prognosztizálta a Bankszövetség elnöke. Ugyanakkor a magyar bankrendszer válságállóságát mindennél jobban bizonyítják az elmúlt hónapok – a Covid-kihívásokat, a Sberbank csődjét és azt is sikerült túlélniük, hogy 9 hónap alatt 2 százalékról 18 százalékra emelkedett a kamatkörnyezet. Ez olyan stresszpálya, amibe több más országban beleremegett volna a bankszektor.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok