A KSH adatai szerint tavaly az utolsó negyedévben átlag 16,5 százalékkal drágábban vásároltak ingatlant az emberek, mint idén. Kölcsönt azonban egyre kevesebben kapnak, ugyanis egyre nagyobb jövedelmet kell igazolni a bankokban a kamatemelések miatt.

Nagy Márton a portfolio.hu hitelezési konferenciáján szólalt fel, azt mondta, „ha az infláció az év végére egy számjegyűvé szelídül, az alapkamat még mindig két számjegyű lehet, és ebből következően egészen biztosan két számjegyű piaci hitelkamatokkal kell számolnunk. Márpedig két számjegyű hitelkamatok mellett nincs élet a hitelpiacon.”

Éves átlagban 15 százalékos inflációval számolunk jelenleg. Vannak kockázatok, de természetszerűen, az infláció következtében, ha magasabb lesz, a nyugdíjasok meg fogják kapni a kompenzációjukat

– fogalmazott az RTL Híradónak Nagy Márton a konferenciát követően.

A Magyar Nemzeti Bank ezzel szemben úgy számol, akár 19,5 százalékos is lehet az infláció az év végére. 

De nemcsak az infláció nálunk a legmagasabb az unióban, de a kamatlábak is nálunk a legmagasabbak. 18 százalék itthon az irányadó kamatszint, míg a környező országokban 6-7 százalék.

Alapvetően az infláció következtében magasabb a szint. Tehát nem önmagában magas, de a jegybank küzd az infláció ellen. Neki ez az egyetlen eszköze van, hogy küzdjön

– fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter arra a kérdésre, mekkora szerepe van a magas kamatszint létrejöttében a kormánynak.

A miniszter azt is elmondta, a kormány heteken belül dönthet a június 30-ig tartó kamatstop meghosszabbításáról.

A kamatcsökkentés az MNB jelzése következtében elindulhat, de természetesen a két számjegyű kamat is magas kamatláb. Nem akarom megelőlegezni a kormány döntését, de a kormánynak felelőssége az, hogy védje a családokat

– jelentette ki Nagy Márton.