Tavaly októberben Lázár János vette át az autópálya-koncesszió felügyeletét Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől egy kormányrendelet alapján.

A rendelkezés a már korábban megkötött szerződésekre is érvényes, amelyek segítségével Mészáros Lőrinchez kötődő és más kormányközeli magántőkealapok, illetve alvállalkozó cégek nyerték el a 35 évre szóló koncessziót.

Most azonban a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóközleménye szerint a koncessziókon is spórolni kényszerül a kormány. A spórolásra érvelésük szerint a háború és a szankciók miatt van szükség.

Az elhúzódó ukrán–orosz háború, valamint az elhibázott szankciós politika miatt jelentős károk érik és rendkívüli kiadások terhelik az európai és magyar gazdaságot és az államháztartást. A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és a felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött. A cél, hogy 2023–2024-es költségvetési évek tekintetében a Magyar Állam költségvetési terhei csökkenjenek, ennek érdekében számos beruházás leállításra és átütemezésre került a háború kitörését követően

– olvasható a közleményben.

Azt kiemelték, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gyorsforgalmi utak jövőbeli fejlesztése és a szolgáltatása mellett.

Körülbelül egy éve  jelentette be Rogán Antal  kabinetminiszter, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A győztes ajánlattevő a Themis Magántőkealap volt, amely a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap konzorciumát takarta. 

A múlt hónapban pedig kiderült, egy panasz nyomán versenyjogi vizsgálatot kezdhet az Európai Bizottság a magyar autópálya-koncesszió ügyében.