Az év második felétől erősebb lesz a magyar gazdaság teljesítménye, csökkennek a rezsiköltségek és az infláció is – világított rá György László kedd este a Hír TV-n. A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos ismertette, milyen lépésekkel adna lendületet a gazdaságnak a kormányzat, mit hozhat el a gyorsulva csökkenő infláció időszaka.
György László szerint a jelenlegi helyzetet a magyar kormány aktívan és sikeresen kezeli. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter keddi megállapításait idézte, mely szerint az év végére egy számjegyűre csökkentik az inflációt.
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez az inflációs adat még mindig magas, de már markánsabb lépés a januári 25,7 százalékos csúcs és a márciusi 25,2 százalékos áremelkedési ütem után. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció végre visszalépett a 40 százalékos horror szintről.
Ugyanakkor baljós árnyként jelent meg az ország felett a rekorder költségvetési hiány, ami április végére elérte az éves hiánycél majdnem négyötödét. György László szerint „nem eszik olyan forrón a kását”, arra számít, hogy az energiaárak mérséklődésével magasabb fordulatszámra kapcsol a gazdaság, és a növekvő bevételek enyhítik a költségvetésre nehezedő nyomást.
Ha az inflációt sikerül jelentős mértékben csökkenteni, akkor a kamatok is csökkenhetnek, és egy olyan környezet alakulhat ki a gazdasági szereplők számára, amely élénkítheti a vállalatok beruházási aktivitását.
– fejtette ki György László. Hozzátette, hogy a forint árfolyamának stabilitása is rendkívül fontos, különösen a külföldről történő beszerzés szempontjából.
A forint jelenlegi erősödését az infláció letörésének szempontjából kedvezőnek tartja a kormánybiztos, de hangsúlyozza, hogy a volatilitás, azaz az árfolyam ingadozása is jelentős kihívás, hiszen megnehezíti a gazdasági tervezést. Rámutatott, hogy az erős forint ugyan segít az infláció letörésében, azonban az exportot hátráltathatja az ár alapú versenyképességen keresztül, ezért a paraméterek precíz beállítására van szükség.
A kormánybiztos szerint a jó fizetési mérlegadatok pozitívan támogatják a gazdasági növekedést és a költségvetés egyensúlyát, mivel a magyar gazdaság stabil beruházás- és exportalapon áll. Hangsúlyozta, hogy az export képes segíteni a magyar gazdaságot a jelenlegi nehéz helyzetben, amit a háború és az elhibázott szankciók okoznak.
Az elmúlt öt év arról szólt, hogy beérett a magyar beruházás- és exportalapú gazdaságpolitika, ugyanis folyamatosan 30 százalékkal több beruházás valósult meg Magyarországon, mint az Európai Unió átlagában, és 40 százalékkal több, mint a visegrádi országokban
– fogalmazott György László. Megjegyezte, hogy a koronavírus-válság alatt Magyarország beruházásalapú gazdaságvédelmet alkalmazott, szemben az országok döntő többségére jellemző segélyalapú megközelítéssel.
Az elmúlt három évben így létrejött kapacitások és a vállalatok technológiai megújulása kapóra jön, ugyanis már zajlik, és az előttünk álló években felgyorsul az a tendencia, amelynek során az európai vállalkozások visszatelepítik a távolabbi lokációkról a gyártóegységeiket, míg a kelet-ázsiai cégek közelebb települnek a fogyasztás helyszínéhez. Az előbbi jelenséget reshoringnak, míg az utóbbit nearshoringnak nevezik. Ezeknek a folyamatoknak a leleményes magyar vállalkozások haszonélvezői lehetnek – állapította meg a kormánybiztos.
Kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások még a válság alatt is növelték beruházási rátájukat, miközben a kormány adócsökkentéssel segítette őket. Ezt a Világbank adataival támasztotta alá, amely szerint egy átlagos magyar kkv adóterhelése 2010-ben 54 százalék körül alakult, míg ma ez 32,5 százalék, ami a legalacsonyabb az egész visegrádi régióban.
György László elismerte, hogy számos, főként mikrovállalkozás még mindig a létfenntartásért küzd, amit a rezsiárak és a beszerzési árak emelkedése okoz. A probléma kezelésére a kormány kiterjesztette a rezsicsökkentési programot a mikrovállalkozásokra is, amelyek így csökkentett áron jutnak hozzá az energiához.
Kiemelte, hogy a rezsicsökkentési program bár extra költségeket jelent az MVM számára, segíti a mikrovállalkozásokat az energiaköltségek csökkentésében. Az interjúban említést tett a Széchenyi Kártya Programról, amelyet a kormány jelentősen megerősített a gazdaság védelme érdekében, együttműködve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ).
A program keretében vállalkozások tízezrei jutottak hozzá forráshoz, ami hatalmas támogatást jelentett a gazdasági helyzetben.
Egy százmilliárdos nagyságrendű éves hitelprogramból ezermilliárdos nagyságrendű programmá növekedett, és közel ötvenezer vállalkozásnak segített forráshoz jutni
– mondta György László. A kormánybiztos kiemelte a Baross Gábor Hitelprogramot is, amely államilag támogatott hiteleket nyújt a vállalkozásoknak a jelenlegi, 20 százalékos kamatkörnyezetben, mindössze 6 százalékos kamattal.
A program továbbá támogatja az energiaintenzív kkv-kat és a nagyvállalatokat is, ha energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre. Bemutatta a Gyármentő Programot is, amely a nagyvállalatokat is bevonja a támogatottak körébe, ha a talpon maradás érdekében hajlandóak új energiahatékonysági beruházásokat indítani. A kormánybiztos abban hisz, hogy a „jelen beruházása a jövő növekedése”.
(Borítókép: Index)