Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal inflációs gyorsjelentéséből. Ez az inflációs adat még mindig magas, de már markánsabb lépés a januári 25,7 százalékos csúcs és a márciusi 25,2 százalékos áremelkedési ütem után. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció végre visszalépett a 40 százalékos horrorszintről.
Szembetűnő változás a KSH áprilisi adataiban az élelmiszerek árának változása. Ez az adat márciusban még 42,6 százalék volt, áprilisra azonban 37,9 százalékra mérséklődött.
Az egyes élelmiszereket érintő árcsökkentési hullám hatása már erőteljesebb lehetett áprilisban, aminek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek – mondta lapunknak Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője az inflációs adatokra adott előrejelzésében.
Mivel ezek a folyamatok nem álltak meg, az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat az élelmiszerek inflációjában
– tette hozzá a szakértő.
Suppan Gergely megjegyezte, hogy a szeszes italok esetében is idővel elkezdődhet a fordulat, mivel azokat döntően a sör árának megugrása okozta, a gabona- és energiaárak visszaesése tehát ezen a területen is megjelenhet. A kiskereskedelmi láncokat a költségeik csökkenése mellett akciókra sarkallta a kereslet visszaesése is.
A KSH szerint márciushoz képest a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került. Éves szinten az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5 százalék), a vaj és vajkrémé (62,1 százalék), az édesipari lisztesárué (61,9 százalék), a kenyéré (61,6 százalék), a tojásé (51,0 százalék), a száraztésztáé (47,6 százalék), a péksüteményeké (46,7 százalék), a sajté (45,4 százalék) és a tejé (43,2 százalék).
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden kijelentette, hogy év végére megvalósíthatónak tartja az egy számjegyű inflációt és a gazdasági növekedést.
A kormány által kitűzött cél, az év végére egy számjegyű infláció elérése talán az utolsó negyedév magas bázisának köszönhetően sikerülhet decemberre
– állapította meg Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Ugyanakkor számos kockázati tényezőt azonosított az elemző, ami átírhatja az előzetes terveket, ilyen többek között a monetáris lazítást követő potenciális forintgyengülés, illetve a földgáz világpiaci árának esetleges ismételt emelkedése.
Az MBH Bank szerint az év utolsó hónapjában akár 6,2 százalékra is eshet az infláció, a Makronóm Intézet pedig 9-10 százalék közé teszi év végére a pénzromlás mértékét.
Ahhoz, hogy az infláció egy számjegyűre csökkenjen év végére, az is kell, hogy az idei évben ne történjenek a tavalyihoz hasonló sokkhatások: ne robbanjanak fel az energiaárak, ne gyengüljön a forint, illetve ne történjenek adóemelések – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet Vezető elemzője.
A szakértő szerint látható ugyanakkor az is, hogy az infláció teljes letörése és célsávba juttatása a magas inflációs várakozások miatt nem lesz könnyű feladat. A forint gyengülésének megakadályozása óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot, azaz a lazítást korábbi kommunikációjának megfelelően fokozatosan kell végrehajtania.
Az érdemi lazítás a mai adatoknak megfelelően akár már a májusi ülésen megkezdődhet, vagyis a 18 százalékos effektív kamat ekkortól csökkenhet, feltéve, hogy nem történik addig semmilyen váratlan fejlemény a pénzpiacokon
– fogalmazott a szakértő. Mejegyezte, hogy ezzel együtt is, a kamatcsökkentés első érdemi lépése a mai adatok alapján legkésőbb júniusban bekövetkezik. Ennek kapcsán nem kizárt, hogy a jegybanki vezetés a következő napokban valamilyen kommunikációval lép elő, tájékoztatva a piacot a várható lépésekről, ezzel is tesztelve, hogy annak nem lenne-e túl nagy hatása a forint árfolyamára.
Biztatónak értékeli a kormány az élelmiszerinfláció csökkenését, és a sajt, tejtermékek, a kenyér, a vaj, a párizsi és a kolbász ára is, az üzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenését.
Annak érdekében, hogy az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen, a kormány két új eszközt vezet be, amelyek jelentős versenyt generálnak a kiskereskedelemben, így plusz lökést adnak az élelmiszerárak csökkenésének – derült ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Június 1-től elindul a kötelező akciózás, így minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg. Július 1-től pedig elindul az online árfigyelő rendszer, amely több mint 60 termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzletenként teszi elérhetővé mindenki számára a legkedvezőbb árakat.