Az ukrajnai háború több mint egy éve tart, és az ország gazdasága drasztikusan romlott: a GDP az előző év utolsó negyedévében csaknem harminc százalékkal esett vissza, miközben az infláció húsz százalék fölé szárnyalt – fedte fel az Oeconomus Gazdasági Alapítvány. A gazdaságkutató szervezet elemzéséből kiderül, milyen mértékben szaggatta meg Ukrajnát a háború.
Az orosz–ukrán háború az emberáldozatok és szétlőtt épületek mellett az ukrán gazdaság szövetét is szétszaggatta. Az ország GDP-je a 2022-es év utolsó negyedévében 29,1 százalékkal esett vissza, míg az infláció 20 százalék fölé szárnyalt év végére – világított rá az Oeconomus Gazdasági Alapítvány. Az elemzésből kiderül, hogy a gazdasági visszaesés és a pénzromlás mellett masszív elvándorlás is sújtja a védekező felet.
Korábban elemzőkkel vizsgáltuk meg, milyen háborús sebeket visel magán a magyar gazdaság. A Makronóm Intézet becslése szerint a januári 25,7 százalékos infláció mintegy fele közvetlenül a háborús események eredménye volt: idesorolható az energiaárak elszállása, a folyó fizetési mérleg egyenlegromlása miatti forintgyengülés, valamint a szállítási nehézségek és az ellátási láncok szakadozása miatti drágulás.
Szebb napokat is látott Ukrajna a háború előtti években. A 2014-es krími események után viszonylag gyorsan tudott ismét növekvő tendenciába fordulni, 2016-ban a GDP éves növekedése 2,4 százalék volt. A 2020-as, új típusú koronavírus-járvány hatására bekövetkező visszaesést is viszonylag hamar lerázta magáról az ukrán gazdaság, viszont a 2022-es orosz támadás miatt újra megszakadt a növekedési pálya.
A háború nemcsak az ország gazdasági növekedését törte szilánkosra, hanem a mindennapi megélhetést is nyomasztóvá tette, a boltokban az árak valósággal felrobbantak – húsz százalék fölé katapultált az infláció. Egy évvel korábban, 2021-ben még 9,36 százalékon állt a pénzromlás mértéke.
Az elemzésből kiderül, hogy több termék ára is jelentősen nőtt:
Csupán az üzemanyag, a kenyér és a pékáru, valamint a növényi olajok átlagára csökkent.
A háborús kiadások és a kormányzati beavatkozások miatt a bruttó államadósság GDP-arányos összege a 2021-es 48,8 százalékról egy év alatt, 2022 végére 81,7 százalékra emelkedett, tehát közel megduplázódott. Egyes előrejelzések szerint 2023-ban tovább fog nőni a bruttó államadósság, elérve a GDP 98,3 százalékát – mutatott rá az Oeconomus.
A háború több módon is közvetlenül hatott a társadalomra, de leginkább a munkanélküliségi ráta és az elvándorlás értékeiben tükröződik mindez vissza. A háború miatt sokkal többen vesztették el a munkájukat, ám az idei év áprilisáig valamelyest sikerült visszaszorítani a romló adatot. A gazdaságkutató szervezet szerint ez főként annak köszönhető, hogy az első sokk után sokak számára ismét lehetőség nyílt a munkavégzésre, és a kivándorlás megugrása miatt megüresedett pozíciók betöltése is sürgető volt.
2023. április 18-ig 8 174 189 ukrán személy érkezett Európába, közülük 5 044 039-en regisztráltak EU-s vagy nemzeti szintű védelmi rendszerekben
– hivatkozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) adataira az Oeconomus. Hozzátették, hogy Magyarországon valamivel több mint 35 ezer ukrán menekült került nyilvántartásba. Az alacsony szám mögött a szervezet szerint az áll, hogy a legtöbb menekült Lengyelországba, Németországba, Csehországba indult, Magyarország inkább tranzitországként működött. A letelepedést sokan azért a fenti három államban tervezték, mivel itt már korábban is nagyobb számú ukrán diaszpóra alakult, valamint a lengyel és cseh nyelv, kultúra számos, az ukránhoz hasonló jegyet visel magán.
Az utolsó békeévekben, 2011 és 2014 között kedvezően alakultak Ukrajna külkereskedelmi mutatói, ám az orosz agresszió hatására 2015-re az export értéke majdnem megfeleződött – ismertették az elemzésben. Ugyan 2017 és 2020 között a külkereskedelmi értékek ismét növekedni kezdtek, a 2022-es események hatására a forgalom újra mélyrepülésbe kezdett.
Az export Ukrajnában 32 841 millió amerikai dollár volt, míg az import 42 885 millió dollár értékben alakult. Az ukrán export termékszerkezetében jelentősen visszaesett a fémek és nyersanyagok, az elektronikai berendezések, a gabonafélék és növényi kultúrák, valamint az olajos magvak és növényi olajok kivitele tavaly. Az importban nőtt az elektronikai berendezések behozatala, viszont csökkent a járművek és szállítóeszközök, reaktorok és nukleáris eszközök, valamint az üzemanyagok importja – mutatta be az Oeconomus.
A teljes elemzés ezen a linken érhető el.
(Borítókép: Chris McGrath / Getty Images)