Index Vakbarát Hírportál

Újabb döntés előtt Matolcsy György, a pletykák már szárnyalnak

2023. május 12., péntek 10:00

A Magyar Nemzeti Bank akár már májusban megkezdheti az effektív kamatvágási ciklust – nyilatkozták az Index által megkérdezett elemzők annak kapcsán, hogy az áprilisi inflációs adat hogyan befolyásolhatja a Monetáris Tanács következő ülését. Fontos kiemelni, gyakorlatilag az összes elemző – és piaci szereplő – azt hangsúlyozza, a legfontosabb feladat a kamatcsökkentés megfelelő előzetes kommunikációja.

Elemzői várakozásoknak megfelelően idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyan a legfrissebb inflációs adat még mindig magas, ám már markánsabb lépés a januári 25,7 százalékos csúcs és a márciusi 25,2 százalékos áremelkedés után. A kiemelkedően magas élelmiszer-infláció is végre visszalépett a 40 százalékos szint alá.

Az elmúlt időszak kedvező híre volt az is, hogy bár az effektív kamatot továbbra is a 18 százalékos szinten tartotta a Monetáris Tanács, de a kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 25 százalék felső szélét 20,50 százalékra módosították.

Ez pedig technikailag azt jelenti, hogy lazább lett a monetáris politika.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is hangot adott annak, hogy „a jegybanki inflációs cél eléréséért továbbra is határozott és szigorú monetáris politikával kell” dolgozni, ám a 18 százalékos kamat csökkentése már szóba kerülhet a következő üléseken. Emlékeztetett, hogy folyamatosan egyre kedvezőbbek a makrogazdasági adatok. 

Mit léphet a Monetáris Tanács?

A jegybanki döntést követő áprilisi inflációs adat így még kedvezőbb. Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője szerint „végre egy kellemes meglepetés; az áprilisi inflációs adat meghozta a várva várt érdemi lassulást”. 

A tendencia mindenképpen örvendetes, de az infláció elleni küzdelem közel sem ért véget. Havi alapon ugyanis továbbra is erőteljes általános áremelkedés mutatkozik a magyar gazdaságban. Márciushoz képest ugyanis az általános árszínvonal 0,7 százalékkal emelkedett. Ez elegendő ugyan ahhoz, hogy továbbra is lőtávolban legyen az év végi egy számjegyű infláció, ugyanakkor a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez hosszú távon 0,2-0,3 százalék körüli havi drágulás a maximálisan megengedhető. 

Az elemző az Indexnek azt is hozzátette, az áprilisi inflációs adat fényében a monetáris politika számára ismét tágabbra nyílt a kamatvágás lehetőségét rejtő ajtó. Amennyiben a piac a következő két hétben teljesen beárazza a májusi kamatvágást, és ez közben nem okoz piaci turbulenciát,

akkor az MNB már májusban megkezdheti az effektív kamatvágási ciklust.

Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, az MNB jelenleg külön kezeli az inflációt és az egynapos eszközök változtatásának feltételéül szolgáló folyamatokat. „Kétségtelen, nem árt, ha kedvezőek az inflációs mutatók, ugyanakkor legalább irányukban a javulás tendenciáját jelzik. Azonban nem gondolnám, hogy direkt módon befolyásolják az előttünk álló első körös lazítási ciklust, ami az egynapos kamateszközöket érinti majd. Ugyanis a jegybank a piaci és az árstabilitási kérdéskört külön kezeli. Előbbit az egynapos eszközökkel, utóbbit az alapkamattal befolyásolja” – mondta.

Mivel az alapkamatra vonatkozó kamatvágás konkrétan nem lett kimondva, így direkt módon a mostani inflációs adatok aligha befolyásolják a Monetáris Tanács döntését.

Az ING elemzője szerint viszont indirekt módon mégis fontos az infláció. Ha ugyanígy felfelé mutató meglepetést látunk, vagy aggasztó szerkezeti változást, úgy a piaci kockázatkerülés felerősödne, amit a részpiacok volatilitása mutatna, még inkább a forint gyengülése. Ez pedig már piaci stabilitási kérdés, ami már befolyással bír az egynapos eszközök kamatára. Virovácz Péter úgy véli, fontos azt is kiemelni, hogy a következő kamatdöntő ülésig még sok minden történhet, ám a jegybank által meghatározott, a kamatvágáshoz elvezető feltételek esetében inkább pozitív (már-már trendszerűnek nevezhető) változásokat látunk. „Ez pedig abba az irányba lökheti a döntéshozókat, hogy már májusban meginduljon a kamatvágás” – összegezte.

Az esetleges kamatcsökkentésnél a legfontosabb, hogy az MNB betartsa az ígéretét, amit a legutóbbi kamatdöntő ülés után a piacoknak tett: „ez pedig az volt, hogy a jegybank óvatos lesz, a fokozatosság elvét alkalmazza, miközben figyelembe veszi döntéseinek a várható piaci hatásait és figyelemmel követi a kamatvárakozások alakulását. Ami a legfontosabb: előzetesen kommunikál, és nem csak utólag magyarázza a lépéseit. Ha ezeket betartja a Monetáris Tanács, úgy gondolom, hogy a befektetők partnerek lesznek abban, hogy megmaradjon a piaci stabilitás egy kamatvágási ciklus közepette is” – jelezte Virovácz Péter.

Egyértelműen kedvezőbbek a körülmények

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a gazdasági folyamatok elemzésekor általában az éves mutatót kell nézni, mert stabilabb, ugyanakkor ez nem mindig szerencsés, főleg, ha a folyamatok gyorsan változnak. 

És ez történt az infláció terén az elmúlt bő egy évben. Volt egy meredek felfutás, ám év eleje óta a trend megfordult. Ilyenkor a havi mutatókat érdemes vizsgálni. Az pedig 2,3 százalék volt januárban, azóta pedig ennek stabilan kb. harmada, a februári és márciusi 0,8 százalék után ráadásul áprilisban tovább csökkent, már csupán 0,7 százalék. Ezek az értékek egyértelműen kedvezőnek tekinthetőek.

Ha év végéig ezen a szinten maradna a havi drágulás üteme, az decemberben 10,68 százalékos inflációt jelentene – közölte az elemző.  

Ebből a számból pedig az is tökéletesen látszik, hogy a kormány egy számjegyű inflációs vállalása kihívást jelent, de közel sem megugorhatatlan. Ugyanis eddig a bázishatás érdemben nem jelentkezett, és a további két intézkedés a fiskális oldaltól még el se kezdődött (kötelező akciózás, árfigyelő rendszer). A miniszterelnök nyilvánosan kijelentette, hogy a kormánynak ez a célja, a kabinet gyakorlatilag ezt mindennap meg is erősíti. A személyükben és a saját akaratukból vállaltak politikai felelősséget egy olyan gazdasági célért, amely a választópolgárok pénztárcájáról szól. Meglehetősen meglepő lenne, ha az egy számjegyű infláció nem teljesülne. Mint ismert, a politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami mégis véletlennek tűnik, azt biztos, hogy úgy tervezték meg – Franklin D. Roosevelt.

Ezt erősítette meg Sebestyén Géza is: „Az árnövekedés üteme ennél is jobban fog alakulni. Egyrészt az alkategóriákat nézve a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek inflációs rátája már most egy számjegyű, és a szolgáltatásoké sem sokkal magasabb. Ahol az éves ráta még jelentős, az az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok. Utóbbi kettő azonban már hónapok óta csökkenő tendenciát mutat, azaz havi szinten már deflációs folyamatokat láthatunk ezeknél, és az élelmiszerek esetében is már fordult az árak trendje, különösen azoknál a termékeknél, amelyek ára a legtöbbet emelkedett az elmúlt egy évben” – emelte ki.

Ráadásul a havi inflációs emelkedés európai viszonylatban már kedvező.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli, az MNB gyors és hatékony lépései a kormány árszabályozásával karöltve hatékonyan szorították le a drágulás ütemét. Az ennek következtében kialakuló kedvező inflációs adatok pedig megnyitják a teret a jegybank számára a monetáris lazítás elkezdésére. És ennek első lépése már meg is történt: 450 bázisponttal vágta meg az egynapos fedezett hitelek kamatát. „Bár az egynapos betét és a jegybanki alapkamat értéke nem változott, a fenti lépés egyértelműen mutatja a magyar monetáris politika új irányát” – húzta alá.

Véleményem szerint a következő üléseken egyértelműen a kamatcsökkentésnek van nagyobb esélye. Ha a makrogazdasági környezet negatív impulzosokat kapna, akkor pedig kivárást valószínűsítek. Ám az teljesen világos, hogy az eddigi lépések beértek, így megkezdődhet és meg is kezdődött a kamatcsökkentési ciklus.

Sebestyén Géza azt is hozzátette, a maginfláció csökkenése is jó hír, mert ez a mutató sokkal stabilabb, így jobban, megbízhatóbban használható az inflációs momentum mérésére. Itt is a havi rátát érdemes figyelni, amelynek értéke áprilisban 1,1 százalék volt, szemben a márciusi 1,5 százalékos értékkel. Ez pedig ugyancsak összhangban van a kormányzat év végére vonatkozó terveivel.

Ugyanakkor jelenleg a magyar kamatszint nem alacsony, így nem tart attól, hogy mérsékelt vágások olyan hitelezési folyamatokat indítanának be, amelyek veszélyeztetnék az inflációs célokat. Jelentős csökkentés hatása azonban nagy bizonytalanságot hordoz. Így az óvatos kamatvágásokat látja helyes iránynak. Az elemző szerint az MNB pontosan ezt az utat követi akkor, amikor a három kamatszint közül csak egynél vitte lejjebb a mértéket. „Ahogyan azt is jó döntésnek tartom szakmai szempontból, hogy pont annál az egynél csökkentett, amelynél az enyhítés a mostani helyzetben a legnagyobb pozitív gazdasági hatást hozhatja” – jegyezte meg.

(Borítókép: Matolcsy György 2019. március 26-án. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)

 

Rovatok