A döntés, amelyet a G7-ek vezetőinek a jövő heti hirosimai csúcstalálkozón kell véglegesíteniük, megakadályozza az orosz vezetékes gázexport újraindítását az olyan országokba vezető útvonalakon, mint Lengyelország és Németország. Ezekbe az országokba Moszkva tavaly leállította a szállítást, és ezzel energiaválságot váltott ki egész Európában − közölte a Financial Times. 

A nyugati hatalmak biztosítani akarják, hogy Oroszországnak ne növekedhessenek az energiabevételei, mivel 15 hónappal az után, hogy Moszkva teljeskörűen lerohanta Ukrajnát, megpróbálják növelni a gazdasági nyomást.

Az egyik tisztviselő, aki névtelenséget kérve nyilatkozott, azt mondta, hogy a lépés célja „annak biztosítása, hogy a partnerek ne gondolják meg magukat a jövőben”.

A Financial Times által látott nyilatkozattervezet szerint a vezető gazdaságokat tömörítő csoport tovább csökkenti az orosz energiaforrások felhasználását, „beleértve a korábban az oroszok által energiafegyverként lezárt útvonalak újbóli megnyitásának megakadályozását”, legalább addig, amíg „a konfliktus nem rendeződik”.

Bár az intézkedések valószínűleg nem befolyásolják azonnal a gáz útját, a tény aláhúzza Brüsszel mély elszántságát arra, hogy gyorsan megszüntesse az orosz energiától való több évtizedes függőséget.

A tilalom erősen szimbolikus jelentőségű, mivel bár a háború kezdetén az Európai Unió a vezetékes gázra nem mondott ki szankciókat, Oroszország mégis leállította a szállítást, ami azt idézte elő, hogy a gázárak több mint tízszeresére ugrottak. 

Az elmúlt hónapokban azonban az árak jelentősen visszaestek, mivel Európa sikeresen csökkentette a téli keresletet, felgyorsította a megújuló energiaforrások elterjedését, és alternatív beszerzési lehetőségeket kutatott fel.

Moszkva részesedése az európai gázimportból több mint 40 százalékról kevesebb mint 10 százalékra csökkent, az enyhe tél pedig növelte az Európai Unió gázkészleteit.

Szerte Európában magas a gáztározók töltöttsége

A tisztviselők bíznak abban, hogy a gáztározók, amelyek már most mintegy 60 százalékban tele vannak, szemben a 2022-es év hasonló időszakában mért, nagyjából 30 százalékos töltöttséggel, jóval a következő tél beállta előtt elérik a teljes kapacitást.

Mivel az európai gáztározók töltöttsége az évszakhoz képest szokatlanul magas, a nagykereskedelmi árak pedig visszatértek a normálisnak mondható ártartományba, érthető, hogy Európa vezetői miért bíznak abban, hogy ez a terv egyhamar nem fogja megzavarni az ellátás biztonságát

− mondta Tom Marzec-Manser, az ICIS energetikai tanácsadó cég munkatársa.

Azok az olajvezetékek, amelyeken Oroszország leállította a szállítást – köztük a németországi és lengyelországi finomítókat ellátó Barátság vezeték északi szakasza –, szintén blokkolásra kerülhetnek az Európai Unió intézkedései alapján.

Az embargót az Európai Unió 11. szankciócsomagjának részeként tárgyalják a diplomaták. A bizottság közölte, hogy nem kommentálja a szankciókról szóló megbeszéléseket vagy kiszivárogtatásokat.

Az egyik uniós diplomata szerint a javaslat további pontosításra szorul Brüsszel részéről, hogy áttekintsék, hogyan változna a „status quo”, különösen mivel a Kazahsztánból származó olaj egy része a Barátságon keresztül áramlik. 

Berlin és Varsó − annak ellenére, hogy mentességet élvez az orosz olajra vonatkozó szankciók alól − tavaly azt mondta, hogy önkéntesen leállítja a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő nyersolajszállításokat, bár Lengyelország továbbra is kapott szállítmányokat addig, amíg Oroszország februárban le nem állította a szállítást. A német finomítók az év elejétől kezdve nem rendelnek orosz nyersolajat.

Oroszország Európába vezető fő gázvezetékeinek egy részét − az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket − tavaly szabotálták, és a négy vezetékből csak egy maradt működőképes. Más vezetékek, például a Lengyelországba tartó Jamal vezeték azonban érintetlenül maradt.

(Borítókép:  Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)