A rendszerváltás hajnalán termékeny talajként tárulkozott ki nemzetünk előtt a világpiac. A bátor vállalkozók magot vetettek, és a zavaros idők zivatarában táplálták cégcsemetéiket. Évtizedek alatt vállalkozásaik erős gyökeret eresztettek, melyek törzsükkel nem csak családjukat, de az egész nemzetgazdaságot megtámasztották. A fa továbbra is erős, az ágak gyümölcsökkel roskadoznak, de a kertész felett eljárt az idő. Létkérdéssé vált a stafétabot átadása, az új idők bátrainak felemelkedése.
A rendszerváltás cégalapítói úttörő szerepet játszottak Magyarország fejlődésében. Sikereik és tapasztalataik a hazai gazdaság értékes örökségét képezik, melyet most a következő generációra kell hagyományozniuk.
Míg egy fejlettebb piacgazdaságban a családi vállalkozások átörökítése generációk óta tartó gyakorlat, hazánkban történelmi okokból ennek még nincs meg a hagyománya.
A generációváltás pedig érdemi problémát jelent, hiszen azon vállalkozások vezetői, akik a rendszerváltás környékén indultak, elérték vagy a nagyon közeli jövőben elérik a nyugdíjkorhatárt.
Hozzávetőleg 400 ezer hazai tulajdonban működő vállalkozás közül a probléma mintegy 144 ezer céget érint, ahol legalább 55 éves az ügyvezető. Ezek a vállalkozások 2021-ben összesen mintegy 500 ezer főt foglalkoztattak – ismertette az Indexnek Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a cégvezetők többsége családon belül kívánja tartani a vállalkozást – erre az esetek több mint felében lehetőség is nyílik –, viszont csak az örökösök kis része foglalja el szívesen a főnöki széket.
A generációváltások tízből nyolc esetben sikertelenül végződnek Magyarországon, de Nyugat-Európában is
– erre már Szakonyi Péter, A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány felelős szerkesztője világított rá. A szakember már több mint két évtizede követi nyomon az ország leggazdabbjainak életét, számos utódlást látott már testközelből. Tapasztalta, hogy bár az örökösök sok esetben a világ legjobb egyetemein tanulnak – Yale, Princeton, Oxford –, tehát a képességeik meglennének a sikeres cégvezetéshez, az akarat mégis hiányzik belőlük.
Ezt viszont nem lehet felróni a fiataloknak, hiszen közvetlen közelről láthatták, mennyi áldozattal jár a milliárdos cégbirodalmak vezetése, a szüleik minden ébren töltött percét felemésztő munka. Sokan közülük kiegyensúlyozottabb életre vágynak – vélekedett Szakonyi Péter.
A szakértő ismertette, hogy a cégvezető az utódláskor jellemzően három lehetőség közül választhat, ha nem akarja felszámolni az üzletet:
Regős Gábor szerint a generációváltás különösen súlyos kérdés az agráriumban, ahol a nyugdíj előtt állók aránya rendkívül nagy, és ahol az átörökítés, a fiatalabb generációk kisebb érdeklődése miatt is nehézkes. Ugyanakkor itt is láthatunk követendő példákat.
Csányi Sándor, az ország második leggazdagabb embere tudatosan készül birodalmának átadására, ez tükröződik a gyermekeihez fűződő kapcsolatában, üzleti döntéseiben is – legidősebb fia, Csányi Attila irányítja a Bonafarm-csoportot, Péter az OTP igazgatósági tagja és a digitális szolgáltatásokért felelős vezérigazgató helyettese, Gabriella pedig saját vállalkozásait vezeti. Tamás külföldön, Ádám pedig Budapesten él, mindketten befejezték az egyetemet.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egy jól megtervezett generációváltó stratégiát követ. A bankvezér nemrég létrehozta az Unity Vagyonkezelő Alapítványt, 700 millió forintos induló vagyonnal.
MAGYARORSZÁGON ILYEN TÍPUSÚ CSALÁDI VAGYONKEZELŐKÉNT CSÁNYIÉKÉ LEHET AZ ELSŐ, AMELY EKKORA MÉRETŰ VAGYONT ÁTFOG.
Öröklés esetén a családi vagyont fel kell osztani az örökösök között, így az akár már két nemzedék alatt is elaprózódhat, idegen kezekbe is kerülhet. A vagyonkezelő alapítvány, illetve a bizalmi vagyonkezelés viszont úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad.
Az alapítvány kedvezményezettje az alapító, felesége és öt gyermekük – utóbbiak foglalnak helyet a kuratóriumban, 80. életévük betöltéséig terjedő időhatárral, utánuk pedig az unokák következnek.
A 100 leggazdagabb magyar kiadványban megjelent friss interjúban a Duna-csoport tulajdonosa elmondta, hogy a döntései során igyekszik folyamatosan betekintést adni gyermekeinek, hogy amikor eljön az idő, ők is rutinos döntéshozókká váljanak.
Szíjj László elárulta, hogy a generációváltás a vállalkozások nagy százalékában sikertelen, és az eredmény általában ugyanaz: megszűnés, vagy jobb esetben eladás.
A legrosszabb eshetőségre testközelből látott példát, amikor 2008-ban megvásárolták a náluk jóval nagyobb Hódút Kft.-t, mert a társaság tulajdonosai részben az utódlás megoldatlansága miatt az eladás mellett döntöttek. Szíjj László is tudatosan készül az utódlásra, és a generációkon át tartó vagyonmegőrzésre törekszik, ezért vagyonkezelő szolgáltatásokat is igénybe vesz. Az üzletember a hatodik leggazdagabb magyar 280 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Felcsuti Zsolt 1971-ben született Budapesten. Apja, Felcsuti Csaba, mérnök, üzletember, már a 70-es évektől vállalkozó volt, először kisszövetkezetben, később saját gmk-jában fém- és műanyag termékeket gyártott. A céget Felcsuti Zsolt átvette apjától, és MPF-cégcsoport néven meghatározó nemzetközi vállalatcsoporttá fejlesztette.
A cégcsoport főleg csiszolószerszámokat, szerszámgépalkatrészeket, ipari alkatrészeket, hűtő- és fűtőberendezéseket gyárt. A többségi tulajdonában álló cégcsoport tavalyi konszolidált árbevétele közel egymilliárd euró volt, profitja 100 millió euró körül alakult.
Forrásaink szerint Felcsuti Zsolt nagyobbik fia, Gábor a cégnél dolgozik, és külföldi egyetemekre járt. Kisebbik fia, Norbert pedig most kezdi az egyetemet. A gazdaglista harmadik helyén álló Felcsuti Zsolt az előző évi 345 milliárd forintból 460 milliárdra növelte vagyonát.
A Bige Holding megannyi ágazatban jelen van, de a legmeghatározóbb a műtrágya-, kénsav- és salétromsavgyártás. Bige László feleségével három fiút nevelt fel, akik forrásaink szerint a vegyipari holdingnál képzelik el a jövőjüket.
A magyar topmilliárdosok népszerű stratégiája, hogy külföldi elit egyetemekre – Yale, Princeton, Harvard, Oxford – járatják a gyerekeiket
– tudtuk meg Szakonyi Pétertől, aki hozzátette, hogy Bige László három fia közül ketten, Zoltán és Dávid a cégben dolgoznak. Utóbbi az Oxford Egyetemen végzett.
Bige László a legfrissebb gazdaglista szerint az ország nyolcadik leggazdagabb embere a 233 milliárd forintra becsült vagyonával.
A Bárány család és a Master Good Kft. már több mint 115 éve foglalkozik baromfival – ezzel Magyarország legnagyobb múltú baromfitenyésztő dinasztiájának számítanak. Szakmai történetük 1907-ig nyúlik vissza, és I. Bárány Lászlóval kezdődött, aki a Békés megyei Széchenyi grófok birtokán, Pósteleken uradalmi gazdatisztként dolgozott, majd a gróf kérésére baromfitenyésztésbe fogott. A vállalkozást most IV. Bárány László vezeti, aki fiait is aktívan bevonja az üzletmenetbe.
A családunk a legfiatalabb generációkat már korán bevonja a közös munkába, mi ebben hiszünk. A kezdetekkor, amikor édesapám Barkasból értékesített, mi az öcsémmel, gyerekként otthon, a pingpongasztalnál fogadtuk a vevőket
– emlékszik a korai, munkával töltött évekre IV. Bárány László. Felidézi, hogy a majorban először csak keltettek, majd istállót építettek a tojó tyúkoknak, csirkehizlalásba kezdtek, ezután takarmánygyártásba fogtak.
A kilencvenes évek a fejlesztés évtizede volt, így lettek a 2000-es évekre a régió egyik meghatározó agrárvállalkozása. A cég vezetői piaci helyzetét bizonyítja, hogy a hazai csirkefeldolgozás 45 százaléka jut a kisvárdai üzemre. Bárány László és családja a 21. helyet foglalják el a gazdaglistán 80 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Ináncsy Miklós birodalma három alappillére épül: ingatlanfejlesztés, agrárium és turizmus. Az ingatlanfejlesztési ágat fia, Ináncsy Ernő irányítja. Forrásaink szerint Márta nevű lánya és annak férje pedig a turisztikai és mezőgazdasági ágat igazgatják.
Az örökösök nagy reményekkel fektetnek a cégcsoport számára új üzletágba, az energetikába, összesen kilenc naperőművet értékesítettek tavaly. Ináncsy Miklós és családja a 37. helyet foglalja el a gazdaglistán 52,4 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Lévai Ferenc és felesége óbudai panellakásból indították vállalkozásukat. Ukrajnából hoztak be kondigépeket, így kerültek a táplálékkiegészítő vonalra is. Nagy lépés volt, hogy megvettek egy amerikai gyárat a BioTechUSA márkanévvel együtt. Menetelésük megállíthatatlannak tűnik, felvásárolták a legnagyobb magyar konkurensüket is.
Lévai Bálint ügyvezető testvérével, Lévai Balázzsal 2014-ben vette át az alapító apától, Lévai Ferenctől a cég vezetését.
Talán az a lényeg, hogy az előző generáció tudjon bízni a következőben. Engedje őket hibázni, nyilván kontrollált keretek között, mert az ember abból tud tanulni
– fogalmazott korábban az alapító a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent interjúban. Az örökösök számára az egyik legnagyobb kihívás a folyamatosan bővülő új ügyféligények kielégítése, például hogy egy termék cukormentes, laktóz- vagy gluténmentes és lehetőleg vegán legyen. Lévai Ferenc és családja gyors piaci növekedéssel a gazdaglista 32. helyére küzdötte fel magát 59,8 milliárdos becsült vagyonnal.
20-25 évvel ezelőtt jellemző volt a magyar gazdagokra, hogy megpróbálták bevonni a gyerekeiket az üzletbe, végigjáratták velük a szamárlétrát – raktárosként, beszerzőként, logisztikai vezetőként, hogy megismerjék az egész céget. Forrásaink szerint így tett az Euronics társtulajdonosa, Fazekas Zsolt is.
Fiát, Fazekas Bálintot különféle pozíciókban alkalmazta a cégen belül, mielőtt a fiatal örökös átvehette a vállalat kulcsait.
A stratégia sikeresnek bizonyult, ugyanis Fazekas Bálint vezetése alatt az Euronics továbbra is az ország első számú tisztán magyar webshopja, és a cégvezető a gazdaglista 91. helyén szerepel 20,2 milliárdos becsült vagyonnal.
A cégvezetés embert próbáló feladat. Sok területhez kell érteni, rengeteg időt emészt fel, nagyot kockáztat és hatalmas felelősséget vesz vállára a vállalkozó. A különféle üzleti képzéseken el lehet sajátítani a vállalatvezetés fortélyait, azonban a sikeres generációváltás receptjének ez csak az egyik összetevője.
Kulcsfontosságú szempont a tudatosság: az utód időben való kijelölése, felkészítése és a cégvezetés időben történő átengedése – azaz ne váratlan eseményként következzen be az utódlás, hanem jól előkészített legyen. Ez magában foglalja az utód kiképzését, az üzleti kapcsolatok átörökítését és a munkavállalók felkészítését is az eseményre. Az örökös szakmai tudása mellett a vállalatvezetés iránti vágya éppolyan fontos, hiszen sok esetben pont ezért hiúsul meg a vállalkozás családon belül tartása, a vállalkozói vágy feltüzelésére azonban nincs biztos recept.
Az utódlás terén a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központjának volt egy hároméves, átfogó tudományos kutatása. Ebből többek között kiderült, hogy az utódlással kapcsolatban már nagyon sok fórumon nagyon sok információ elhangzott, de ezek nincsenek összegyűjtve, szűrve és strukturálva egy jól elérhető helyen a világhálón; téves felfogás, hogy a professzionalizáció az utódlás következménye – sokkal inkább feltétele. „A jövő szervezetét kutató nemzetközi felmérések és az azok mentén megfogalmazott ajánlások szerint a világ az emberközpontú, pozitív szemléletű, tanuláscentrikus vállalati struktúrák irányába halad, ahol a szervezeti határok egyre inkább elmosódnak, a szervezeti hierarchia másodlagossá válik”- mondja Drótos György egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központjának vezetője, a május 23-i Nemzetközi Családi Vállalatok konferencia főszervezője. A Corvinus Családi Vállalatok Központja többek között német, és egyéb releváns nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodva fogalmazza meg szakpolitikai javaslatait a hazai családi vállalkozások fejlesztésére. A Nemzetközi Családi Vállalatok konferencia, a korábbi évekhez hasonlóan ingyenes, és egyaránt nyitott a családi vállalatok tulajdonosai, a családtag és nem-családtag vezetők, a témakör kutatói és az érdeklődő egyetemi hallgatók, valamint a vállalkozásokat támogató állami szereplők és professzionális szolgáltatók képviselői részére.
(Borítókép: Szíjj László)