A lakosság egyharmada kifejezetten figyel a táplálkozására, sőt, saját bevallása szerint tudatosan táplálkozik. Szinte ugyanekkora kör vallotta azt, hogy követ valamilyen speciális diétát – derül ki a Pápai Hús kutatásából. A döntés mögött legnagyobb arányban egészségügyi, illetve esztétikai okok húzódnak, ám akadnak, akik kifejezetten a környezet védelme miatt döntöttek unikális étrendek mellett. A kutatás eredményeiből látszik, hogy egyértelműen húsfogyasztó nemzetnek mondhatjuk magunkat.
A tudatos táplálkozás egyre népszerűbb itthon, és már komoly tábora van a lakosság körében – mutatnak rá a Pápai Hús idén április során készített kutatásának eredményei. A valamivel több mint négyezer ember bevonásával készült felmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka pontosan számon tartja a naponta bevitt kalóriamennyiséget, de a válaszadók több mint fele (55,6 százalék) például odafigyel a megvásárolt húsáruk és készítmények zsírtartalmára is. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbben (16,4 százalék) a cukrot iktatják ki az étrendjükből, feltehetően a diabétesz vagy annak veszélye miatt.
A válaszadók csaknem 30 százaléka azt mondta, egészségügyi okok miatt választott speciális étrendet vagy követ diétát, míg mintegy 15 százalék a súlyproblémáira vezette vissza döntését. Egy kicsiny (2 százalék), ám már jól látható kör viszont a környezet védelmével indokolja diétáját.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy húsfogyasztó nemzet vagyunk. A válaszadók majdnem 90 százaléka elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és feldolgozott hústermékeket.
Így az talán nem mondható meglepőnek, hogy a fogyasztók 96 százaléka hetente többször – de köztük sokan (33 százalék) akár naponta is – eszik húst. A hús kedveltsége még a diétázók körében is magas. Részletekre bontva: a válaszadók 63 százaléka bármilyen húst beépít a diétájába.
A legkedveltebb a szárnyas- és a sertéshús, népszerűségük immár hosszú évek óta kikezdhetetlen, ám érdekes adat mutatkozik a húspreferenciák terén. Míg a KSH 2013-as adataiból az derült ki, hogy a magyarországi halfogyasztás jóval az európai átlag alatt van, a Pápai Hús kutatása már figyelemre méltó változásra mutat rá. A kérdésekre válaszolóknak ugyanis majdnem harmada (29,5 százalék) halat fogyaszt a leggyakrabban.
Igencsak figyelemreméltó eredmény, hogy hiába az utóbbi években rendkívül árérzékeny kereskedelmi környezete,
10-ből 9 fogyasztó (93,7 százalék) hajlandó a magasabb, jobb minőségi húsért akár többet is kiadni.
Fontos igénynek mutatkozik azonban a megbízhatóság. 70,8 százalék ugyanis alkalmanként, s csak akkor hajlandó ezt a magasabb összeget kifizetni, ha megbízható a termék termelői háttere.
A tudatos táplálkozás és húsfogyasztási szokások mellett a kérdőív kérdései kitértek a böjt hagyományára és a böjtölési szokásokra is. A hagyomány már kiveszni látszik, hiszen a válaszadók 68,4 százalék egyáltalán nem tartja a húsnélkülözési keresztény szokást. Azok között azonban, akik továbbra is tartják ezt a tradíciót, kifejezetten népszerűek a vegán, növényi alapú húshelyettesítő termékek, hiszen a válaszadók majdnem fele, 46,1 százaléka eltérő rendszerességgel fogyaszt húshelyettesítő termékeket. Az ilyen jellegű áruk között érdemi a Pápai Hús húshelyettesítő készítményeinek ismertsége (46,7 százalék). Sőt, a vásárlók között, akik ismerik a Pápai Hús vegán produktumait, 12,8 százalék már vásárolt is, és előszeretettel fogyasztja azokat.
Az új trendek erre a területre is begyűrűzni látszanak. Egyre többen hagynak fel a hagyományos, szó szerinti értelemben vett böjtöléssel, azaz a húselhagyással, ám az önmegtartóztatás más, alternatív módjait választják. A legtöbben az édességevéssel hagynak fel, de akadnak, akik a közösségi médián töltött idejüket limitálják.
(Borítókép: EyeWolf / Getty Images Hungary)