Nem csak a KSH-adatok alapján van rossz passzban az építőipar, az Indexnek nyilatkozó szakértők még borúsabb képet festenek az ágazatról. Szerintük ugyanis a lejtő alja még nem látszik. Az idei első negyedév gyenge mutatói főként a mintegy 2500 milliárd forintnyi állami beruházásstoppal magyarázható. Az uniós támogatások gyógyírt jelenthetnének a sebekre, a kötözőbe azonban hosszú a várólista.
Hétfőn láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) építőipari termelésre vonatkozó márciusi adatai, ami nem fest túl rózsás képet. A termelés volumene 9,8 százalékkal maradt el az idei harmadik hónapban az egy évvel korábbitól. Ami pedig a negyedéves összevetést illeti, az idei első három hónapban 9,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
A megkötött új szerződések volumene 31 százalékkal esett vissza, a március végi szerződésállomány 27,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az épületek esetében 228 milliárd forintért kötöttek új szerződések, ami 3,6 százalékos volumennövekedést jelent, míg a szerződésállomány pedig 1384 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 9 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 54 százalékos csökkenés után 159 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra márciusban, az állomány pedig 1513 milliárd forint volt, ami 39 százalékos éves megrendeléstömeg-csökkenést jelent.
Mindez az árak elszállásával párosult, a drágulás mértéke továbbra is igen erőteljes az iparágban. Az idei első negyedévben a speciális szaképítésben 25,5, az épületek, illetve az egyéb építmények vonatkozásában pedig 23,8, illetve 22 százalékkal nőtt az árak az előző év azonos időszakához képest. 2023 első három hónapjában 4,8 százalékkal voltak magasabbak az építőipari árak az előző negyedévvel összevetve.
Az építőiparban kirajzolódó negatív tendencia nem érte el a mélypontot, nagy valószínűséggel az év további részében tovább csökken az iparág teljesítménye a múlt év azonos időszakához képest
– festett borús jövőképet az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Koji László az Indexnek arról is beszélt, hogy a vállalkozások számára a túlélésről szól a 2023-as év, sőt a kedvezőtlen széljárás a 2024-es állványokat és darukat is megrengeti. „A rendelések nagy részének már most a csőben kellene lennie ahhoz, hogy jövőre egy jó évet produkáljon az építőipar. A jelenlegi rendelésállományból, illetve az újonnan kötött szerződések volumenének drasztikus csökkenéséből arra kell következtetni, hogy a jövő év is nehéz lesz, hiszen egy átlagos projekt átfutási ideje másfél év” – mutatott rá az elnök, akinek szavaiból világosan kiolvasható, hogy az építőipar vesszőfutása jó eséllyel a jövő évi aratást is megéli.
Az ÉVOSZ első embere arra számít, hogy az év közepétől növekedésnek indulhat a lakossági megrendelés, továbbá az állami megrendelések is – utóbbi szegmensben az uniós források függvényében jelentős, építéssel együttjáró befektetések indulhatnak el az év második felében. „Jelenleg valamennyi megrendelői kör finanszírozási problémákkal küzd, ami szintén rányomja bélyegét a jelenlegi helyzetre, a lakosság kivárása azonban nem tart örökké” – bizakodott Koji László.
Koji László rámutatott, hogy az állami beruházások elhalasztása 2500 milliárd forintos mínuszt jelent az iparág számára, ami nagy szerepet játszik a jelenlegi vergődésben. A kormányzati döntés azt jelenti, hogy ezek a beruházások nem érinthetik az idei, valamint a jövő évi költségvetést.
Az elmúlt évek egyik sikerágazatának számító építőipar gyenge negyedévet zárt. A jövőbeni teljesítményt meghatározó, március végi iparági rendelésállomány is kedvezőtlenül alakult – derül ki a KÉSZ Csoport Index számára eljuttatott hivatalos adatokat értékelő kommentárjából. Az építőipari vállalatcsoportnál egyébként a piaci trenddel szemben növekedést mutat a szerződött állomány – jegyezték meg.
Számítani lehetett a gyenge eredményekre. Március sorrendben a negyedik hónap volt, amikor a termelés volumene éves szinten csökkenést mutatott
– mondta Moisko János, a KÉSZ Csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. Ez fordulatot jelent, mivel az elmúlt években – leszámítva a járványhatás miatti 2020-as visszaesést – növekedésben volt az ágazat. 2019-ben 20,4 százalékos, 2021-ben 12 százalékos, tavaly pedig 3 százalékos volt az emelkedés a szektorban – tette hozzá.
Az építőipar visszaeső teljesítménye a bizonytalan gazdasági környezettel, a beruházási hitelek magas kamatával, az alapanyagok drágulásával magyarázható. „Az építőipar termelői árindexe a múlt év egészében 24,5 százalékos emelkedést mutatott, az idei első negyedévben pedig 24,1 százalékos volt a drágulás” – jegyezte meg Moisko János, aki rámutatott: az ágazat jövőbeni teljesítményét meghatározó iparági szerződésállomány alapján gyenge időszakra lehet számítani.
Az építőipar gyenge első negyedéves eredménye várhatóan a kedden napvilágot látó GDP-adatokban is nyomot hagy – értékelt Horváth András.
„Márciusban is folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makrotényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet.
A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni.
A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak” – fűzte hozzá az MBH Bank vezető elemzője.
A fúziók során létrejött bankóriás becslése szerint idén 5 százalék körül visszaesés várható az építőiparban – a jövő évi teljesítmény pedig meglehetősen bizonytalan a rendelésállományok várható alakulásának fényében – ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így az iparág érzékelhető keresletcsökkenésre számíthat a következő időszakban. „Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől” – tette hozzá Horváth András.
(Borítókép: Janine Schmitz / Photothek / Getty Images)