A tej 43,2 százalékkal drágult, a tejtermékek pedig 63,5 százalékkal kerültek többe az elmúlt hónapban, mint tavaly áprilisban, miközben a 2,8 százalékos UHT-tej ára az élelmiszerárstop első napjától be van fagyasztva. Számos olyan megállapítás olvasható ki a Gazdasági Versenyhivatal ágazati jelentéséből, amely új megvilágításba helyezi az extrém méreteket öltő élelmiszer-infláció ok-okozati összefüggéseit.
Ambiciózus kormányzati cél az év végére 10 százalék alá szorítani az inflációt, csakhogy még a legutóbbi, áprilisi adat szerint is 24 százalékon áll a fogyasztói árindex. A múlt csütörtöki Kormányinfón arról érdeklődtünk, első lépésként mikor mehetünk be 20 százalék alá, Gulyás Gergely azt felelte az Indexnek, hogy „nyáron; azaz június, július vagy legkésőbb augusztus hónapban ez bekövetkezik”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, ez lesz a radikális csökkenés időszaka, szeptemberrel bezárólag.
Azzal a lapunk által akkor és ott felvetett szakmai állásponttal ugyanakkor Gulyás miniszter nem értett egyet, hogy az online árfigyelés és a kötelező bolti akciózás együttes jelenléte mellett semmilyen érv nem szólhat az élelmiszerárstop június 30-a utáni fenntartása mellett. „Amíg ilyen magas az infláció, az intézkedést meg kell őrizni. Amint jelentősen csökkennek az árak, azon belül az élelmiszereké, akkor lehet majd kivezetni az árstopokat.”
Érdemes azonban felidézni, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2022. január 12-én bejelentette az árstopok felállítását, akkor még csak a 2021. novemberi 7,4 százalékos inflációról volt tudomásunk, azon belül az élelmiszerek addig mindössze éves alapon 6 százalékkal drágultak. Ehhez képest az idén januári tetőzés 25,7 százalékos inflációval érte utol Magyarországot, azon belül 44 százalékos élelmiszer-drágulással. Az utóbbinál valamivel jobban hangzik az áprilisi 37,9 százalék, igaz,
Az infláció letörésében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezében van a marsallbot, de a piaci verseny felett őrködve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepe is kiemelt. A GVH a legutóbb már a tartós (konzerv- és fagyasztott) élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatáról közölt részleteket, korábban pedig a tej és tejtermékekre vonatkozó jelentéstervezetet ismertette.
Az utóbbiról kiadott közlemény végigfutott a sajtón, a teljes dokumentumot azonban nem sokan bogarászták át, pedig számos érdekes, fontos részlet csak abból derül ki, egyúttal segít eligazodni a politika és a szakma vitájában. Nem minden fekete vagy fehér, de a leírtak részben megerősítik a nagy áruházláncok többségét tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontját is, amely szerint az infláció letörése az élelmiszeripar átadási árainak csökkentésén múlik.
A 89 oldalas GVH-dokumentumban rögzítik, hogy „a nyerstej átadási ára hazánkban 2021 második felétől kezdődően elszakadt a termelési költségektől, azoknál meredekebben és nemzetközi összevetésben is jelentős mértékben emelkedett. Tekintettel arra, hogy a tejtermékgyártók (tehát a feldolgozók) termelési költségeinek hozzávetőlegesen a 70 százalékát a felhasznált nyerstej költsége teszi ki, ez az áremelkedés a feldolgozók által érvényesített átadási árakba is beépült. Ezek a magasabb átadási árak pedig magasabb fogyasztói árakhoz vezettek, mivel az ágazati vizsgálat során elvégzett árelemzések alapján általánosságban megállapítható, hogy kiskereskedelmi szinten a fogyasztói árak szorosan követték a beszerzési árak alakulását.”
Ugyanakkor a jelentéstervezetben az is szerepel, hogy „a helyszíni kutatások során lefoglalt bizonyítékok alapján észrevehető egy olyan üzleti gyakorlat, hogy a kiskereskedelmi szint egyes szereplői a hatósági árral nem érintett termékkör árrésének növelésével törekedtek a veszteségeik kompenzálása érdekében”. Valóban nem minden fekete vagy fehér. Mindezek ellenére az aggregált pénzügyi beszámolók tanúságai alapján
a nyereség jelentős csökkenése látható a legtöbb kiskereskedelmi szereplő esetében 2022-ben, vagyis míg extraprofitadó van, profit jellemzően nincs, extrák nélkül sem feltétlenül – ez azért feltétlenül árnyalja az összképet.
Érdekesség, hogy a GVH szakértői áttekintették a növényi italok (mandulaital, rizsital, zabital) és a szójajoghurtok árfolyamatait, illetve az értékesítési lánc egyes szereplőinek árképzését is. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy e termékek importára alig növekedett 2019 és 2022 között, viszont a belföldi forgalmazók értékesítési árai, ezen keresztül pedig árrésük tavaly ősztől emelkedésnek indult. A versenyhatósági anyagban kitértek arra is, hogy a csomagolóanyagok jelentősen drágultak az elmúlt időszakban.
Erre való tekintettel, illetve fenntarthatósági szempontból is kedvező lenne, ha az erre alkalmas tejtermékek visszaváltható csomagolásban történő értékesítését ösztönöznék
– olvasható a dokumentumban.
A fokozottabb verseny és a csökkenő árak érdekében a GVH azt ígéri, a továbbiakban is kiemelt figyelemmel tekint a kiskereskedelmi szektorra. Több vizsgált terméknél azonban jól látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés forintban mért növekedése magasabb volt arányosan a vizsgált termékre jutó költségek emelkedésénél, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest jelentősen megemelkedett 2022-re. Ugyanakkor az adott termék nagyon jelentős áremelkedését nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki. A hivatal szerint ezzel együtt a kiskereskedelmi verseny ösztönzése kiemelkedően fontos, hiszen ez kedvezően hathat a teljes ellátási láncra.
A kiskereskedők ugyanis a beszerzési tárgyalásaikon keresztül befolyásolni tudják az ellátási lánc alacsonyabb szintjeit is.
A tejtermékek beszerzési forrásaira vonatkozó részben emlékeztettek, hogy a kiskereskedelmi láncok igyekeznek minél több hazai gyártótól származó terméket helyezni a kínálatukba. Ugyanakkor megállapították, hogy a GVH által feltártak alapján a közelmúltban egyre több olyan termék is import útján került a kiskereskedelmi egységek polcaira, melyeket Magyarországon is előállítanak. Ezzel a kérdéssel korábban már az Index is részletesen foglalkozott, szakmai véleményekre támaszkodva kimutatva ilyen formában az árstopok kontraproduktív, a magyar élelmiszeripar érdekeivel teljesen ellentétes hatását.
Nemcsak a tejnél figyelhető ez meg, hanem a csirke- vagy a sertéshús esetében is, akárcsak a tojásnál: hiába a befagyasztott ár, attól még nem tojt többet a tyúk.
Külön foglalkozott a hivatal a kiskereskedők költségeivel, az általuk alkalmazott fogyasztói árak meghatározásának szabályaival. Kiemelték, hogy fő szabály szerint nem értékesíthetik átadási, beszerzési ár alatt a termékeiket, és emiatt – többek között – a beszerzési árakat és azok változását kötelező lekövetniük fogyasztói áraik kialakítása során. Ez a számottevő feldolgozói átadásiár-növekedés miatt már önmagában is jelentős fogyasztóiár-növekedést jelentett. A GVH rendelkezésére álló adatok szerint a közelmúltban egyre jellemzőbbé vált, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások beszállító partnerei megnövekedett gyakorisággal kérték a beszállítói szerződések újratárgyalását, rendszerint magasabb átadási árak érvényesítése érdekében. Az árak és árrések elemzésénél a versenyhatóság hangsúlyozta:
a kiskereskedelmi vállalatoknál a végső eladási árból származó bevétel legnagyobb része (átlagosan körülbelül 75 százaléka) magát az eladott áru beszerzési értékét fedezi.
A fogyasztói árak felbontásából látható, hogy a 1,5 és a 2,8 százalékos zsírtartalmú ESL-tejnél a beszerzési és az értékesítési ár szorosan követi egymást, mint ahogy az is kirajzolódik, hogy a kiskereskedők árrése százalékosan jelentősen csökkent az elmúlt évre mindkét vizsgált tejfajta esetében. Míg korábban nagyjából stabil bruttó árrést ért el a kiskereskedő ezen a terméken, addig 2022-ben hétről hétre nőtt a vesztesége, és egyre jelentősebb lett.
Emellett felmérte a GVH, hogy az árstoppal érintett termékeken összességében hogyan alakult a kiskereskedők bruttó árrése, amely 2022-ben meghaladta a 25 milliárd forintos veszteséget a hat legnagyobb kiskereskedelmi vállalat összesített adatai alapján. Tanulságos adatsor az is, amelyik a jelentősebb hazai kiskereskedelmi cégek élelmiszereken és napi fogyasztási cikkeken elért aggregált nyereségének alakulását mutatja:
A GVH-hoz beérkezett adatok alapján tehát az látható, hogy a kiskereskedelmi szektor egészét tekintve a szereplők nem voltak képesek az élelmiszerárstop okozta veszteséget teljes egészében szétteríteni az intézkedés által nem érintett termékeken, illetve működési költségeik emelkedését sem hárították át teljes mértékben a vásárlóikra. A tejnél maradva az árstopból fakadó átrendeződés egészen drámai: a Tej Terméktanács nyilatkozata szerint a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT értékesítési aránya a tavaly februárban életbe lépett árszabályozás miatt 75 százalékkal emelkedett az egyéb tejkategóriák terhére.
Nemzetközi színtérre evezve, az uniós adatok alapján látható, hogy 2022-ben a vizsgált 27 EU-tagállam közül Magyarországon nőtt a negyedik legnagyobb mértékben a nyerstej ára, nemhogy Csehországban és Szlovákiában, többek között Franciaországban is olcsóbb a nyerstej, mint itthon. Az elszabaduló élelmiszerárakra reagálva számos tagállam élt az áfacsökkentés lehetőségével. A bolgár kormány a kenyér, illetve a liszt áfáját csökkentette 0 százalékra. Horvátországban 5 százalékra csökkentették egyes alapvető élelmiszerek áfáját. A zágrábi kabinet intézkedése a legnagyobb áfacsökkenést a vaj és margarin esetében jelentette, azokat korábban 25 százalékos áfakulcs terhelte.
Áfacsökkentéssel válaszolt a lengyel kormány is a megnövekedett inflációra. A múlt év elején „infláció elleni pajzs” elnevezésű intézkedéscsomagot vezetett be Varsó, melynek mentén az elektromos áram, az üzemanyag, valamint az alapvető élelmiszerek áfáját 0 százalékra csökkentette.
Az élelmiszerek vonatkozásában 2023. június 30-ig van hatályban az intézkedés, amit a többi kategóriánál már kivezettek. A spanyol kormány is csökkentette az alapvető élelmiszerek, úgymint a zöldség, a gyümölcs, a kenyér vagy a tej áfáját 4 százalékról 0-ra. Csökkentették továbbá az száraztészta és az olajok áfáját 10 százalékról 5-re. Az áfacsökkentések júniusig vannak hatályban a félsziget országában.
A magyar kormányhoz hasonlóan ársapkát vezetett be a már említett horvát kormány egyes élelmiszerek:
vonatkozásában tavaly szeptemberben.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)