A tervezett, új jogszabályok nem engedik a vendégmunkások letelepedését, tartózkodási engedélyeik időtartamát pedig 2 + 1, azaz 3 évben maximálják – fogalmazott az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
A jelenleg a Parlament előtt lévő jogszabálytervezet megkülönbözteti a többi külföldről érkező munkavállalótól a vendégmunkásokat. Így nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a munkavállalási engedélyt is – mondta az Indexnek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor azt is hozzátette: az új szabályok nem engedik majd a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem, 2 + 1, azaz 3 évben maximálják a tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.
A javaslat rögzíti, a vendégmunkás összevont tartózkodási engedélyt kizárólag munkavállalás céljából kaphat.
Ennek alapján a vendégmunkás Magyarországra csak meghatározott harmadik országból érkezhet, rögzített létszámban és munkakörben vállalhat munkát. „Mindez védi a magyar munkaerőpiacot, amit továbbra is támogat egy új kvótarendszer. Ez azt jelenti, hogy maximalizáljuk a vendégmunkások számát. A tervek szerint úgynevezett országkvótát is bevezetünk, ami meghatározza, az egyes országokból maximálisan mennyi munkavállaló érkezhet. Ugyanakkor az Országgyűlés előtti jogszabály egyelőre csak tervezet, a Parlamentnek kell meghoznia a végső döntést” – összegezte az államtitkár, aki hozzátette:
a tavaszi ülésszakon szavazhat az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről.
A részletszabályokat ősszel fogadhatják el, a csomag hatályba lépése november 1-től lehetséges.
Czomba Sándor lapunknak úgy indokolta a döntést, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata és célja a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseivel a munkaalapú társadalom megerősítése és a magyar munkahelyek védelme. „2010 óta nagy utat tettünk meg, hiszen 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben történelmi mélypontra süllyedt a regisztrált álláskeresők állománya. Ezt jelzik a területi adatok is, több vármegyében már 2 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, például Veszprém vármegyében 0,9 százalékos, Komárom-Esztergom vármegyében 1,4 százalékos, Csongrád-Csanádban pedig 1,8 százalékos. De arra is büszkék vagyunk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 18-ról 9 százalékra, Baranya vármegyében pedig 13 százalékról 4 százalékra csökkentettük a munkanélküliséget” – húzta alá.
Azt is tudni kell azonban, hogy az eredményeknek köszönhetően mára már csak korlátozottan áll rendelkezésre új munkaerő idehaza, és ezek a munkáskezek sem mindig ott vannak, ahol szükség lenne rájuk.
Az államtitkár arra is kitért, hogy egész az kontinensen verseny van a munkaerőért, amire a magyar kormánynak is reagálnia kell. „A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem engedhetjük, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt, hiszen a magyar gazdaságnak az unióhoz való fejlettségbeli felzárkózáshoz szüksége van az új beruházásokra, miközben a gazdasági növekedést tekintve az extenzív irányból egyre inkább az intenzív irányba kell fordulnunk” – emlékeztetett.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan értékeli azokat a híreket, miszerint Magyarországot elárasztották a vendégmunkások, az államtitkár kifejtette: Nyugat-Európában rengeteg vendégmunkás van, ami köztudott, ugyanakkor magyar szempontból érdemesebb a visegrádi országokat vizsgálni. „Megnéztük, hogy adott ország foglalkoztatottjainak számához képest hány harmadik országbeli dolgozik a V4-ek munkaerőpiacain. Ebből kiderült, hogy látványosan Magyarországon van a legkevesebb harmadik országból érkező, míg Lengyelországban ez az arány 6,1 százalék, Csehországban 4,4 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék, addig hazánkban mindössze 1,7 százalék. Tehát szó sincs arról, hogy a magyar munkaerőpiacot elárasztotta volna a külföldiek tömege, aki ezt mondja, az valótlanságot állít” – mutatott rá.
A kormány ezért a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi a mind erősebb munkaerő-keresletet kielégíteni. Az álláskeresők, inaktívak, a 25 év alattiak, a 65 év felettiek, az alulfoglalkoztatottak és kisgyermekes anyák között még mintegy 300 ezer főre tehető a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék.
Ezért az üres álláshelyeket először magyar, „ezt követően uniós tagországokból érkező munkaerővel töltjük be, ha az már nem áll rendelkezésre, akkor tölthetők be harmadik országbeliekkel – közülük is elsősorban a szomszédos országokból érkezettekkel – az üres álláshelyek” – tette hozzá.
Czomba Sándor kitért a jelenlegi gazdasági helyzet munkaerőpiaci hatásaira is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány okozta válság, illetve a mostani, háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzet teljesen más. „A járvány esetében tudtuk, hogy mikor lesz vége, viszont a főként a szankciókból fakadó magas energiaáraknak, a megdrágult szállítási költségeknek és a szankciós inflációból adódó helyzetnek még nem látszik a vége. Némileg megemelkedett a munkanélküliség szintje, de közben a foglalkoztatottság is nőtt.” Ez a kettősség szerinte azt eredményezte, hogy az aktivitás tovább nőtt Magyarországon.
Az inaktívak közül egyre többen jönnek be a munkaerőpiacra, ezt a pozitív tendenciát jól mutatják a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai is, miszerint folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma. Az idei, áprilisra vonatkozó eredmény a mérések kezdete óta a legjobb az év negyedik hónapjában. A válság hatása eltérően érintette a különböző gazdasági ágakat munkaerőpiaci szempontból. A szállítás, raktározás, az építőipar, vendéglátás területén látunk kisebb problémát, de összességében elmondhatjuk, hogy érdemben nem érintették a munkaerőpiacot az elmúlt időszak gazdasági hatásai.
Czomba Sándor szerint a továbbiakban javuló tendenciákat figyelhetünk meg a foglalkoztatásban. Továbbra is 4,7 millió fő dolgozik idehaza, ami nagyon magas szám, a rendszerváltás óta a legmagasabb. A foglalkoztatottság így az uniós szint felett, a munkanélküliség jelentősen az uniós szint alatt van. A magas energiaárak egyre kevésbé éreztetik a hatásukat a gazdaságban. A munkaerőpiac dinamikája érezhető, amit a tavasszal beinduló, idényjellegű munkák is segítenek.
Az államtitkár úgy véli, a foglalkoztatási adatok várhatóan javulni fognak, ugyanakkor az építőipar, élelmiszeripar, feldolgozóipar folyamataira fokozottabban figyelniük kell. A bérek tekintetében az átlagbérek idén is két számjegyű mértékben emelkedtek, ugyanakkor a most még magas infláció kedvezőtlenül érinti a reálbéreket. „Ezért is fontos kiemelni, év végére egy számjegyűre fogjuk letörni az inflációt, már a nyárra nagyobb ütemű inflációcsökkenést várunk, így a reálbérek is újra növekedésnek indulhatnak” – mondta az Indexnek Czomba Sándor, majd úgy zárta: tavaly az egész uniót tekintve Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek, ennek is köszönhető, hogy reálbér-emelkedés volt – szemben például Németországgal, ahol harmadik éve csökken a reálkereset. 2010 óta pedig már mintegy 70 százalékkal ér többet a fizetések vásárlóereje Magyarországon – zárta gondolatát.
(Borítókép: James MacDonald / Bloomberg / Getty Images Hungary)