Már szinte biztosnak tűnik, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank vágni fog az irányadó kamatból, a kérdés inkább az, mennyire huszárosan teszik ezt. Javultak ugyanis a hazai gazdaság azon mutatói, amelyeket a jegybank az effektív kamatvágási ciklus megkezdésénél mérlegel – világítottak rá az Indexnek nyilatkozó szakértők. Megvizsgáltuk, mikor érhet össze az irányadó kamat az alapkamattal, és erre milyen irányba mozdulhat el a forint az euróval szemben.
„Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács ezen az ülésen megkezdi a kamatcsökkentési ciklusát, első lépésként egy óvatos, 50 bázispontos kamatvágást hajt végre a jegybank, ezáltal az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatlába 17,5 százalékra süllyed” – állapította meg az Indexnek Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. A szakértő szerint az MNB (Magyar Nemzeti Bank) a megfontolt és fokozatos hozzáállás mellett dönt, amit több alkalommal hangsúlyozott kommunikációjában.
Az MNB által kiemelten figyelt belső és külső tényezők javulása egyre inkább teret nyit a jövőbeli kamatcsökkentések előtt
– tette hozzá az elemző, aki szerint a fő kérdés az, hogy az eddig látott pozitív fejleményeket az MNB mennyire ítéli meg tartósnak.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője egy markánsabb, 100 bázispontos kamatvágást vár. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy 100 bázisponttal csökkenhet az egynapos betéti gyorstender eddigi 18 százalékos kamata, vagyis a kamatdöntő ülés utáni napon a jegybank immáron 17 százalékon hirdeti majd meg a gyorstendert.
A szakértő emellett arra számít, hogy a kamatfolyosó felső szélét is 100 bázisponttal lefelé tolja a jegybank, így ez 19,5 százalékon állhat. Az október közepe óta alkalmazott egynapos eszközök között találjuk még a devizalikviditást nyújtó egynapos FX swapot, amelyet az eddigi 17 százalék helyett 16 százalékos kamat mellett hirdethet majd meg a jegybank az ülést követően. Bár ez utóbbi eszköz gyakorlati jelentősége az elmúlt hónapokban minimálisra csökkent – jegyezte meg Virovácz Péter.
Ami azonban nem változik, az a kamatfolyosó 12,5 százalékos alsó széle, az alapkamat 13 százalékos szintje és az infláció elleni harc folytatásának hangsúlyozása
– tette hozzá. A szakértő szerint az óvatosság, a fokozatosság továbbra is fontos lesz az elkövetkező döntések során, vagyis amennyiben a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a kamatvárakozások, a piaci hatások és piaci stabilitás kedvezőtlen fordulatot vesznek, úgy fenntartják annak lehetőségét, hogy megálljanak a kamatvágással.
Az ING várakozásai szerint a jegybank – ha minden a tervek szerint alakul – szeptemberben egyesíti az alapkamatot és az effektív kamatot 13 százalékon, és ekkor áll vissza az október közepe előtt meglévő 300 bázispont szélességű kamatfolyosó is. Tehát 15,5 és 12,5 százalékos felső és alsó sávszéllel számolnak. Az alapkamat vágásának megkezdése előtt pedig érdemi esélyt látnak arra, hogy egy újabb jelzésértékű döntés előzi meg a tényleges alapkamatvágást: a kamatfolyosó ismételt szimmetrikussá tétele.
Az euró–forint árfolyam a hét elején látott csökkenése megtört. A 368-as szintről fordult a kurzus, és már a 375-ös szint felett mozog (a dollár erősödésével párhuzamosan a régiós devizák is gyengültek).
A forinttal kapcsolatos várakozásokról az ING elemzője elmondta, hogy az elmúlt hetekben a piac egyre jelentősebben elkezdte árazni azt, hogy az Egyesült Államokban véget ért a kamatemelési ciklus, sőt már komolyabb kamatvágásokkal is számoltak a befektetők az év második felében. Erre a Fed döntéshozói egyre többször és többször hangsúlyozták az inflációs kockázatokat és azt, hogy azért nincs kőbe vésve, hogy megálltak a kamatemeléssel. Az elmúlt egy-két nap adatai erre még rá is erősítettek, ugyanis a vártnál kedvezőbb gazdasági adatok láttak napvilágot. Erre a piac nemhogy az év vége felé beárazott kamatvágásokat is elkezdte kiárazni, de ismét terítékre került a júniusi kamatemelés kérdése – világított rá az elemző.
„Ennek hatására jelentős erősödésbe kezdett a dollár, amit a feltörekvő piaci eszközök is megéreztek. A régió minden fizetőeszköze gyengült, de a forint kiemelkedik közülük. Ennek oka, hogy ebben a környezetben sokan, akik a forint mellett fogadtak (long pozícióban ültek), elkezdték lezárni az ügyleteiket. Egyrészt a gyengülő forint miatt, másrészt látva, hogy közeledik a magyar kamatdöntő ülés, ahol aztán elindulhat a kamatvágás. Vagyis mind a belső, mind a külső várakozások és piaci események ahhoz vezettek, hogy az elmúlt egy hónapban felépült pozíciókat likvidálták a befektetők, próbálva ezzel bezsebelni a még elérhető és biztosnak tűnő profitot” – magyarázta a szakember, aki szerint ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a jegybank megijed, és végül nem hajtja végre a kamatvágást.
A piac továbbra is árazza a magyar kamatvágást. ha az a várakozások ellenére elmaradna, az óriási felfordulást hozhatna a pénzpiacokon
– figyelmeztet Virovácz, megjegyezve, hogy amit a forint jelenlegi gyengébb teljesítménye okozhat, hogy végül a korábban tervezettnél kisebb mértékű lesz az első kamatvágás. Vagyis, ha úgy tetszik, óvatosabb lesz a jegybank.
A szakértő szerint a most látott dollárrali átmeneti lesz, és ha a jegybank is kijelöli a kamatvágási ciklust az első lépésével, az ismételten visszahozhatja a befektetőket a forint melletti pozíciók nyitására. Fontos megjegyezni, hogy továbbra is igen jelentős kamatkülönbözetet lehet zsebre tenni a magyar eszközökkel a régiós országokéhoz képest. Más strukturális probléma pedig nem indokolja a forint gyengélkedését.
Összességében továbbra is a 370-380-as sávban mozoghat a forint, ám kedvezőbb hírek hatására újból tesztelhetjük a 370 alatti szinteket is
– véli az elemző.
Ezt megerősítette Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője is, aki szerint ugyan a következő fontos ellenállás a 380-as szintnél található, ami az MNB kamatcsökkentésével elérhető lehet, de ahogyan a múlt héten a sávból lefelé történő kilépés után is visszajött az euró–forint kurzus a 370-375-ös sávba, a 380-as szintről is jöhet visszatesztelés.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. január 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)