Index Vakbarát Hírportál

Matolcsy György elárulta, hogy hol hibázhatott az Orbán-kormány

2023. május 23., kedd 14:02

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 20,50 százalék felső szélét 19,50 százalékra módosították, tehát ezt 100 bázisponttal csökkentették.

A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 20,50 százalék felső szélét 19,50 százalékra módosították, tehát ezt ismét 100 bázisponttal csökkentették.

A keddi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztató 15 órakor vette kezdetét, amelyet kivételesen nem Virág Barnabás alelnök, hanem Matolcsy György, a jegybank elnöke tartott. Az előadása a makrogazdasági adatokon és a kilátásokon túl azért is fontos volt, mert itt kerülhetett sor arra, hogy kiderüljön, hozzányúltak-e 18 százalékos egynapos betéti tender kamatához. Ez pedig azért lényeges, mert jelenleg ez az irányadó kamat. (Külön érdekesség, hogy ehhez szinte mindennap lehetősége van a jegybank hozzányúlni.)

Hozzányúltak az effektív kamathoz

A jegybankelnök rendkívüli jelenléte már utalhatott arra, hogy ezt most valóban csökkentették. A tájékoztatása elején leszögezte: a Monetáris Tanács kedden elindította a jegybanki politika normalizációját. „Változatlanul hagyta ugyan az alapkamatot, de az egynapos betéti tendert 100 bázisponttal csökkentette” – fogalmazott a jegybank elnöke.

Tehát szerdától 17 százalék az irányadó kamat.

Matolcsy György a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank elsőként indította el az inflációt leszorító intézkedéseket. „Mostanra beértek az eredmények, láttuk az inflációs tetőt Magyarországon” – mondta. Hangsúlyozta, a korábbi két évben jellemző ikerdeficit után mostanra messze jobb színben tűnik föl a magyar gazdaság: „tehát nincs olyan nyomás az infláción és monetáris politikán a folyófizetési mérleg oldaláról, mint az korábban”.

Azt is érzékeljük, hogy az amerikai pénzügyi rendszerben lévő instabilitás valamennyire átgyűrűzött Európába – különösen az unióba –, de Magyarországra csak kevésbé. Köszönhetően annak, hogy a 2010 utáni gazdaságpolitika, majd később a 2013 utáni jegybanki politika felépítette és megerősítette a pénzügyi stabilitást.

Kiemelte, a pénzpiaci instabilitás csökkenése is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elindulhatott a monetáris politika normalizációja. „Az infláció azonban továbbra is közellenség, mégpedig a legnagyobb, legmakacsabb ellenség. Az infláció mindenkinek rossz, még annak is, aki azt gondolná, hogy nem olyan rossz neki” – összegezte.

Külön kitért arra is, a MNB-nek a mai normalizációs lépés után továbbra is az első számú célja az infláció elleni küzdelem. „Hiszen a 24 százalék még mindig háromszor magasabb, mint az Európai Unió átlagos szintje. És a térség országaihoz, a régió átlagos inflációjához képest is 10 százalékkal magasabb” – húzta alá.

Szerinte a kormány is felelős az inflációért

Matolcsy György ismertette, hogy a magyar inflációban már dezinfláció tapasztalható. A tanács úgy látja, hogy a kormány, ezen belül is a költségvetés egy konszolidációs pályára állt. A költségvetésben a korábbi fenntarthatatlan 2021-es 2,1 százalékos deficit, valamint a 2022-es 6,2 százalék fokozatosan csökkent. A költségvetési tervezet szerint 2024-ben ez 3 százalék lehet.

A jegybankelnök szerint nem csak arról van szó, hogy javult a külső és belső közeg, a szigorú monetáris politikai lépések mellett, hanem arról is, hogy összhangba kerülhet a kormány és a jegybank. Többször is hangsúlyozta: „továbbra is szigorú és következetes monetáris politikát fogunk folytatni”.

A jegybankelnök szerint az alapkamat csökkentése még hosszú ideig nem kerülhet az asztalra.

Matolcsy György arra is emlékeztetett: már 2019-ben jelezték, a következő évtizedben magas infláció lesz, s energiaár-robbanást is prognosztizálták. „Jeleztük, hogy stagfláció felé halad ez az évtized” – húzta alá. Úgy fogalmazott, a magas infláció egyik kiváltó oka a 2021-es költségvetés, hiszen messze a legmagasabb deficit alakult ki térséghez képest, és ez csak folytatódott.

Tehát az államháztartás elromlása egy specifikus és sajnálatos magyar ok

– fogalmazta meg az így már meglehetősen komoly kormányzati bírálatát a jegybank elnöke. Ezt követően kitért arra is, az infláció döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezik, így szerinte itt is van specifikus magyar ok.

Komolyan bírálta a kormány lépéseit

Matolcsy György szerint az ársapkák, amiket kormány alkalmazott és a többi intézkedés a bevezetést követően jól hatnak az inflációra, de később kiugrást eredményeznek. „A számításaink azt mutatják, 3-4 százalékkal lett magasabb a 2022 végi, illetve a 2023 eleji inflációs adat az ársapkák miatt” – húzta alá, majd kitért arra, hogy ezt folyamatosan jelzik a kormány felé. A jegybank szerint ezek a fiskális lépések helytelenek.

Tavaly szeptemberben úgy láttuk, a 13 százalékos alapkamat elegendő lesz az infláció megfékezéséhez, azonban ezek után rengeteg negatív hírt kapott a magyar gazdaság és a világ. Egy pénzügyi instabilitási kockázat lépett fel, amit október 14-én egy nagyon erélyes lépéssel kezeltünk

– mondta, majd úgy folytatta, ha az MNB nem reagált volna akkor ilyen keményen és nem választotta volna el az alapkamatot és az irányadó kamatot, akkor „nagy baj lett volna”. 

A jegybank elnöke is megerősítette: az infláció csökkenhet a következő hónapokban, egyre gyorsuló pályán. „Jó esélyünk van az év végére elérni az egy számjegyű inflációt, azonban nem dőlhetünk hátra, hiszen célunk az árstabilitást biztosító 3 százalékos cél elérése, vagyis a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges” – jelentette ki.

Többször is hangsúlyozta, a jelenlegi inflációs környezet a kormány intézkedései és az importált infláció miatt alakulhatott ki.

„Az infláció lassan jön le, minél magasabbra megy fel, annál hosszabban marad velünk” – húzta alá majd úgy fogalmazott: „elsőként mondtuk, hogy van egy profitvezérelt infláció is. Ez egy életveszélyes játék, hiszen erősíti a makacs inflációt. Elkezdtük a mobilizációt, de ezzel nincs vége, folytatjuk a szigorú és következetes monetáris politikát”.

Ezt követően Virág Barnabás alelnök azzal folytatta, hogy a dezinfláció a régiónál lényegesen magasabb szintről indul meg. Emellett a jegybanknak fokozottan figyelnie kell az infláció szerkezetét is. Szintén hangsúlyozta, a jegybank várakozásai szerint még erőteljesebben folytatódhat az infláció csökkenése a következő hónapokban, ebben az év közepétől erősödő bázishatások is segítenek.

Leszögezte, márciusban arra számítanak, hogy a tavalyi 8 százalékos folyó fizetési mérleg hiány idén megfelezhető. Továbbá az alelnök emlékeztette arra is, hogy az ország külső pénzügyi pozíciónk javulása mellett a feltörekvő piacok megítélése javult: „a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén folytathatja a jegybank az egynapos irányadó kamat további fokozatos közelítését az alapkamathoz” – mondta.

Matolcsy György tanulságai

Később Matolcsy György visszavette a szót, s a jegybank elnöke néhány tanulságot szedett össze, ezekkel zárta a tájékoztatását. Szerinte a 1970-es évtizednek a legnagyobb tanulsága, hogy az infláció egy veszélyes közellenség, ha nem vigyázunk, győz. „Az infláció egy búvópatakként visszatérhet”, és erre az állítására történelmi példákat is hozott. Ha pedig visszatér, akkor Magyarország esetén a felzárkózás kerülhet veszélybe, „s minden, amit elértünk”.

Külön-külön a kormány és a jegybank is tud hibázni, de nyerni csak együtt tudunk.

Úgy véli, azt is tanulságként kell levonni az elmúlt három évből, különösen a 2021 közepétől mostanáig tartó időszak tényei alapján, hogy egy jegybank önmagában nem lehet sikeres az infláció leküzdésében. Szüksége van a kormány segítségére, ahogy a kormánynak is szüksége van a jegybank segítségére, „csak együtt érhetnek el sikereket. Így üdvözöljük, hogy a kormány már társul az infláció elleni harchoz”.

Elemzői várakozások

Ahogy azt korábban az Index összegezte, az elemzői várakozások szinte biztosra vették, hogy Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank kedden csökkenti az irányadó kamatot. A kérdés inkább az volt, hogy mennyire. Javultak ugyanis a hazai gazdaság azon mutatói, amelyeket a jegybank az effektív kamatvágási ciklus megkezdésénél mérlegel. 

„Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács ezen az ülésen megkezdi a kamatcsökkentési ciklusát, első lépésként egy óvatos, 50 bázispontos kamatvágást hajt végre a jegybank, ezáltal az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatlába 17,5 százalékra süllyed” – állapította meg az Indexnek Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. A szakértő szerint az MNB (Magyar Nemzeti Bank) a megfontolt és fokozatos hozzáállás mellett dönt, amit több alkalommal hangsúlyozott kommunikációjában. Az MNB által kiemelten figyelt belső és külső tényezők javulása egyre inkább teret nyit a jövőbeli kamatcsökkentések előtt – tette hozzá az elemző, aki szerint a fő kérdés az, hogy az eddig látott pozitív fejleményeket az MNB mennyire ítéli meg tartósnak.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője egy markánsabb, 100 bázispontos kamatvágást várt.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Rovatok