Index Vakbarát Hírportál

„Nem eshetünk egyik függőségből a másikba”

2023. május 25., csütörtök 09:42

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta ritka, hogy két válság, a pandémia és az ukrajnai háború egymás után csapjon le a gazdaságra. A politikus szerint válságálló állapotban érte a magyar gazdaságot mind a két krízis. Az államtitkár kiemelte, hogy a legfontosabb továbbra is az, hogy a gazdaság diverzifikált legyen csakúgy, mint Magyarország energiaellátása.

„A pandémia kezdete után bő egy évvel már 7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, tavaly a háborús helyzet ellenére is 4,6 százalékos volt a növekedés, és éves szinten idén is elkerülhetjük a visszaesést. A magyar gazdaság az elmúlt évtized munkájának köszönhetően sokkal erősebb és felkészültebb a kihívásokkal szemben, mint korábban. A háború és a szankciók azonban mérhetetlen károkat okoznak. Az ország és a gazdaság védelme érdekében is legfontosabb az, hogy mielőbb tűzszünet és béke legyen” – mondta Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a napi.hu-nak adott interjúban.

Az államtitkár szerint a magyar gazdaság a második Orbán-kormány megalakulása óta növekedési pályára állt és ezáltal sokkal válságállóbbá is vált. „A 2008-as válság rendkívül gyenge állapotban kapta el a magyar gazdaságot: magas volt az eladósodottság és a munkanélküliség, így a kilábalás is sokáig, hosszú évekig tartott” – tette hozzá Tóth Tibor

Ritka két válság egymás után

A gazdaság szereplői úgy készülnek egy válságra, hogy azt egy nyugodt időszak követi. Az, hogy kettő egymás után jöjjön, egy különösen szerencsétlen és ritka szituáció – mondta Tóth Tibor a napi.hu-nak. Az államtitkár elárulta, hogy a magyar gazdaság szereplői azt várták, hogy a koronavírus-járványt követően nyugodt időszak következik. Véleménye szerint az könnyítette meg a gazdasági szereplők helyzetét, hogy a válságok előtt hosszú idő óta növekedett a gazdaság, fegyelmezett volt a gazdaságpolitika, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt maradt.

Tavaly magas volt a gazdasági növekedés, és úgy gondoljuk, hogy idén is sikerül elkerülni a recessziót az év egészét tekintve, és jövő évtől visszaáll a magas növekedési pálya, 4 százalékos éves növekedési szinttel 

– jelentette ki Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. 

Válságállóság

Tóth Tibor szerint a nagy cégek most próbálják termelésüket egy minél szűkebb, stabilabb régióban koncentrálni, úgy véli, hogy ennek jó példája, hogy az elektromos autókat is gyártó, főleg német cégek megkérték nagy beszállítóikat, hogy települjenek Európába. „Ebből Magyarország igyekszik jelentős részt kihasítani, hisz így nő a gazdaság, az export, a termékek előállításakor keletkező hozzáadott érték nagyobb hányada marad itt. Nehéz meghatározni, hogy melyik ágazat válságálló, viszont az egyes válságok eltérően érinthetik a szektorokat” – mondta az államtitkár. 

Tóth Tibor szerint az a fontos, hogy a magyar gazdaság minél erősebb és diverzifikáltabb legyen, és a nyugati cégek mellett a keletiek is szívesen fektessenek be, miközben a hazai cégek is megtalálják a számításaikat. „Ezt a folyamatot az állam nemcsak a kedvező adózással, hanem a célzott támogatásokkal is segíti. Ha sok, jól működő, erős, versenyképes cég van az országban, sok ágazatban, akkor stabil, válságálló gazdaságot tudnak fenntartani” – fogalmazott Tóth Tibor. 

„Nem eshetünk egyik függőségből a másikba”

„Magyarország esetében is lényeges az energiafüggőség csökkentése, az ellátás diverzifikálása” – mondta az államtitkár, aki szerint egyszerre kell koncentrálni a megújuló energiaforrások szerepének növelésére, és az alternatív energiaszállítási útvonalak igénybevételére, valamint a saját kitermelés felturbózására is.

Tóth Tibor elmondta, hogy Magyarország számára hátrányt jelent, hogy nincs tengere az LNG-gáz vagy a kőolaj közvetlen fogadásában, ugyanakkor stratégiai előny, Európa közepén vagyunk, mert így több alternatív útvonal is elérhetővé válik. 

A megújuló energiák iránt mind a lakosság, mind a vállalatok, mind a kormány kifejezetten érdeklődik most, hisz nem akarnak még egy olyan sokkot megélni, mint a tavalyi árrobbanás volt, ugyanakkor a klímavédelmi okok is indokolják ezt. Ez jelentheti a napenergiát, a szélenergiát és a geotermikus energiát egyaránt, ugyanakkor az elektromos hálózatot fejleszteni kell, mivel a betáplálás komoly kihívást jelent. Erre a kormány kiemelt figyelmet fordít, és ehhez az Európai Unió által utalandó fejlesztési forrásokat is fel szeretnénk használni. Az energiabiztonságot azonban nem adhatjuk fel, és egyik függőségből sem szabad egy másikba esni

 – mondta Tóth Tibor

A Napi.Gazdaság – Válságálló-e Magyarország? című konferenciát május 26-án rendezik a Müpa Budapestben, a rendezvény részletei ide kattintva érhetők el.

Rovatok