Néhány héten belül élesedik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer Magyarországon, a szabályok ugyanakkor még mindig nem véglegesek. A törvénytervezet csak április 28-án került társadalmi egyeztetésre, de egy korábban megjelent kormányrendelet május 31-ig újabb teendőket ír elő az érintett vállalkozások számára.
Több a kérdés, mint a válasz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) magyarországi bevezetésével kapcsolatban. Annak érdekében, hogy tisztában lássunk a körforgásos gazdasággal összefüggő jogszabályok körül, megkerestünk egy adószakértőt. A legfontosabb tudnivalókat és teendőket Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere foglalta össze az Indexnek.
Az április 30-i határidő azokra a gazdálkodó szervezetekre és intézményi kötelezettekre vonatkozott, amelyek hulladékot termelnek és a hulladékot elkülönítetten gyűjtik. Ezen – a 80/2023. számú kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó – vállalkozások részére
eddig is kötelező regisztrációt írtak elő a koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. által működtetett elektronikus felületen.
Az érintett cégek jellemzően eddig is szerződéses kapcsolatban álltak valamelyik szolgáltatóval és elszállíttatták a magyar telephelyükről például a csomagolási, vagy egyéb hulladékokat. A tevékenységüket most kezdő érintett szervezeteknek 15 napon belül szükséges regisztrálniuk. A regisztráció során a MOHU internetes felületén kötelező megadni a szerződéskötéshez szükséges adatokat;
annak érdekében, hogy július 1-jével szerződni tudjanak a hulladék elszállítására. A regisztrációt elmulasztók 200 ezer forintos hulladékgazdálkodási bírságot kaphatnak, ezért érdemes mielőbb pótolni az elmaradást. A MOHU internetes felülete erre folyamatosan, az április 30-i határidőt követően rendelkezésre áll.
Május 31-ig két különböző elektronikus felületen történő regisztráció szükséges:
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR-szabályozással egyidejűleg, 2023. július 1-jétől új környezetvédelmi termékdíj-kalkulációs sémával kell dolgoznunk. Amennyiben valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR-rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben. Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július 1-jétől hatályos termékdíjszámítási módszerrel viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.
A környezetvédelmi termékdíjbevallásokat továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell beadni. Az EPR tekintetében viszont az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak szükséges adatot szolgáltatni (a termékdíjhoz hasonlóan elsődlegesen a kötelezett termékek mennyiségéről).
A díjfizetést illetően a két rendszer megegyezik abban, hogy mindkét díjtételnél az adott hulladék vagy környezetszennyező termék tömegére vetített díjjal szükséges kalkulálni. Emellett az elszámolási időszak is azonos, azaz negyedévente merül majd fel mindkét díjfizetési kötelezettség. Különbség viszont, hogy
a termékdíj esetében az érintett negyedévet követő hónap 20. napjáig kell befizetni a termékdíjat, míg az EPR-díj a koncessziós társaságnak fizetendő, mégpedig a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.
Az EPR-rendszerben meghatározott számlazáradékokat valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb, a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton kötelező feltüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg:
A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.
A környezetvédelmi termékdíj esetében is találkozhatunk számlazáradékolással, de az nem minden számlára és bizonylatra vonatkozik, csak bizonyos esetekben szükséges feltüntetni meghatározott adatokat.
Nincs raktárkészletünk, nem kezelünk csomagolást, nem keletkezik nálunk hulladék, így is kötelezettek lehetünk? Többen tehetnek fel ilyen és ehhez hasonló kérdést.
Sok értékesítési lánc úgy épül fel Magyarországon, hogy a magyar bejegyzett leányvállalat csupán egy értékesítési láncba ékelődve számlázza le a termékeket a belföldi vevőnek, és a termékek nem érkeznek be a közbenső partner raktárába, hanem egyből a végső vevő kapja meg a terméket.
Ebben a láncban első belföldi forgalomba hozóként környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettnek minősült az érintett cég, ami első ránézésre nem egyértelmű.
Ez is azt mutatja, hogy a júliusi indulásig létfontosságú az értékesítési láncok felülvizsgálata, hiszen meg kell állapítani az érintett termékköröket, és ki kell alakítani a két díjfizetési rendszer alapjait annak érdekében, hogy ne merüljön fel dupla díjfizetési kötelezettség.
(Borítókép: Paula Bronstein / Getty Images)