Első ránézésre válságállónak bizonyul a magyar gazdaság, ám komoly elmaradásban vagyunk a termelékenység révén, a magas kamatok pedig visszafogják a hitelezést, és drágítják az adósságszolgálatot – hangzott el a napi.hu konferenciáján. Összefoglaló.
Korábban a tankönyvekben azt tanultuk, hogy amikor gazdasági válság van, akkor a GDP visszaesik, magas a munkanélküliség, leállnak a beruházások. A napi.hu konferenciáját megnyitó Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint ezen mutatók alapján azt mondhatnánk, hogy kifejezetten válságálló a magyar gazdaság, hiszen a tavalyi 4,6 százalék után várhatóan idén is pozitív lesz a gazdasági növekedés, a munkanélküliségi ráta stabilan alacsony – a ma megjelent adatok szerint újabb csökkenés történt, és már csak 3,9 százalékon állunk.
A gazdaság stabil alapokon áll – emlékeztetett Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arra, hogy
a magyar gazdaság tavalyi növekedése 1,1 százalékkal magasabb volt, mint az unióé, és akár 5,5-6 százalék is lehetett volna, ha megkapjuk a visszatartott EU-s pénzeket.
Az államtitkár szerint míg a 2008-as válság kiheveréséhez hosszú évek kellettek, a mostani válság sokkal jobb állapotú magyar gazdaságot ért. A tanulság az, hogy olyan kondícióba hozzuk a gazdaságot, amely kellően erős és stabil ahhoz, hogy bármilyen irányból is ér minket a krízis, stabilan maradjunk.
Olyan csak nagyon kevésszer adódik az életben, hogy egy vizsgázó az összes tételt tudja. Mindig van valamilyen válság, a kérdés csak az, hogy az adott kihívásra éppen fel vagyunk-e készülve – vélekedett Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, aki szerint a válságok megelőzésének módját a bibliai József története óta tudjuk, bár a bőségben történő felhalmozás rendszerét most anticiklikus gazdaságpolitikának mondják.
A válságokkal kapcsolatos tankönyvi példákat érdemes elfelejteni, a mostani válságot ugyanis új kihívások jellemzik. Nagymértékben csökken a fejlett világban, de hamarosan már Ázsiában is az aktív korú népesség, az éghajlatváltozás káros hatása a GDP-k 8-9 százalékát is elérheti, ráadásul a korábbi évtizedekhez képest – főleg a koronavírus-járvány gazdaságmegállító hatásait ellensúlyozni hivatott pénzszórás miatt – a világ eladósodottsága a 2017-es 197 százalékról 2021-re a globális GDP 248 százalékára nőtt – emlékeztetett Virág Barnabás, hozzátéve, hogy az adósságszolgálat költségeit is számottevően megemelte az évtizedek óta nem látott infláció. Szavai szerint
60-70 százalékban az infláció okolható azért, hogy a magyar költségvetés kamatkiadásai 2023-ban a GDP 3,8-3,9 százalékát teszik majd ki, ami 1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest.
Takáts Előd, a Corvinus Egyetem rektora szerint a mostani inflációs helyzet generációs kihívás is, hiszen a fejlett országokban a hetvenes években volt hasonló mértékű a pénzromlás, míg régiónkban a rendszerváltást követő átalakulás idején tapasztaltunk utoljára hasonlót. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint már évekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy veszélyként leselkedik a pénzromlás, ám ezt szavai szerint elfedte a koronavírus-válság. A mostani inflációval az MNB alelnöke szerint a legnagyobb gond az, hogy azok a hatások, amelyek korábban külön-külön is képesek voltak komoly inflációt gerjeszteni – megugró nyersanyagárak, kínálati problémák, koncentrált keresletnövekedés, magas költségvetési hiány, megugró adósság, feszes munkaerőpiac és monopóliumok miatt elégtelen piaci verseny bizonyos kulcsszektorokban –, most együtt jelentkeznek.
Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett, hogy az elsők között kezdték meg a szigorítást, és a legmagasabbra emelték a kamatot, kétségkívül erre szükség is volt az Európában legmagasabb infláció miatt. Ami kedvezőtlen, az a belső kereslet drasztikus visszaesése, ami ugyan az infláció mérséklése irányába hat, de a gazdaságot visszafogja. Takáts Előd szerint az infláció ellen a jegybankok kamatemeléssel küzdenek, azzal számolva, hogy megdrágul a pénz, így csökken a hitelezés, csökken a kereslet. Ettől viszont a gazdasági növekedés is törvényszerűen visszaesik, miközben az államháztartást megterheli az adósság után fizetendő magasabb kamat. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint
a kamatok nem szoktak hatékonyak lenni az infláció leszorítására, recessziót viszont tudnak okozni
– utalt az Egyesült Államokban a mai napig a túlzott kamatemelést erőltető akkori Fed-elnök miatt Volcker-recessziónak nevezett komoly válságra a közgazdász.
Az infláció önmagában is gond, ám Virág Barnabás szerint az OECD-országok között a fajlagos vállalati profitok a válság éveiben kiugróan növekedtek, amit csak részben lehet azzal magyarázni, hogy a Covid miatti hónapok kieső jövedelmét igyekeztek behozni a vállalkozók. A tavalyi év második felétől a válság miatt érződik egy komoly vásárlóerő-csökkenés, érezhető, hogy egyre több helyen érjük el azt az árszintet, amit az emberek már nem tudnak/akarnak megfizetni – jelezte ugyanakkor Tóth Tibor. Most azzal szembesülünk, hogy bár a pandémia miatt szétzilált ellátási láncok helyrejöttek, és újra vannak kocsijaink, azokra nincs vevő: az egyik legnépszerűbb modellünkből 1200-at tudtunk eladni még a pandémia alatt is, most 280 kelt el – mondta Németh Balázs, a Porsche Hungaria vezérigazgatója. A szakember és Bacsa György, a Mol Nyrt. stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy
a beruházások elmaradását ma még nem lehet érezni, hiszen jelenleg épp a koronavírus-válság miatt elhalasztott beruházások fejeződnek be, vagy épp az akkoriban megrendelt autók érkeznek meg, ám új beruházásba, vásárlásba most nem igazán kezd senki.
A most elhalasztott beruházások ugyanakkor a makrogazdasági helyzet normalizálódásával jövőre elindulhatnak, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak – mondta optimistán Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.
Buda Sándor, az MFB Invest Zrt. és az EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója szerint a koronavírus-válság idején a piac szűk szegmense – a futárszolgálatok és a home office munkát megkönnyítő gyártók és szolgáltatók (távközlési cégek) számára – komoly forgalomfelfutás is volt, amihez Noah Steinberg, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatója a raktározási cégeket és a nekik raktárakat gyártó építőipari cégeket is hozzátette. Most azonban nehéz olyan területet találni, amit nem nyom a válság. Bacsa György szerint a válságállóságot a szabályozói elvárások is megtépázzák – sokszor érzik, hogy az íróasztaloknál születnek át nem gondolt döntések –, ami különbség a koronavírus-járványhoz képest, hogy most már a feltételek teljesítéséhez nem kapnak olcsó pénzt a vállalatok.
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az infláció elleni harcot úgy kell véghez vinni, hogy a pénzügyi rendszer működése, stabilitása ne kerüljön veszélybe, sőt Tóth Tibor államtitkár szavai szerint az erős, stabil pénzügyi rendszer az infláció hatékony letörésének alapfeltétele. Virág Barnabás szerint abban, hogy a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége sokkal komolyabb, mint a korábbi válságokban, a jegybank szabályozói lépései is visszaköszönnek. Szabó Levente szerint a bankok tőkeháttere, a likviditása vagy épp a nem teljesítő hitelek arányát tekintve lényegesen jobb mutatókkal rendelkeznek, mint korábban. Az MBH vezérigazgató-helyettese szerint bár az elmúlt évben újra felfutott a hitelezésen belül a devizahitelezés – annak köszönhetően, hogy a forintforrások számottevően megdrágultak –, ám ezeket a kölcsönöket szerinte valós exportbevétellel rendelkező vállalkozások vették fel. Parragh László szerint komoly probléma, hogy nem erősödtek meg kellőképpen a hazai mikro- és kisvállalkozások – hiányzik a középvállalati szegmens.
A kamara adatai szerint mindössze 2-3 ezer exportpiacra is dolgozó kkv van jelenleg, holott legalább 12 ezer ilyen vállalkozásnak kellene lennie.
Ezek a cégek így alkalmasak lennének arra, hogy ők maguk is olcsó piaci kamatozású hiteleket vegyenek fel. Enélkül ugyanakkor ez a szegmens számára nincs más út, mint az államban bízni. Az állam teszi is a dolgát – emlékeztetett a kamarai elnök arra, hogy csak 2022-ben 1800 milliárd forint friss pénzt helyezett az állam a piacra a Széchenyi Kártya Programon keresztül –, ám hozzátette: nem várható el, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit.
Helye még lenne a vállalati eladósodottságnak is, hiszen a vállalati hitelállomány a GDP 23,4 százalékán áll, miközben Nyugat-Európában 70-80 százalékos ez a szint – emlékeztetett Szabó Levente. Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi magas kamatok mellett természetesen nem életszerű, hogy a vállalkozások hitelekért folyamodjanak, szerinte ebben az időszakban a cégeknek is érdemes alternatív befektetési lehetőségeket keresniük, véleménye szerint a tőkebevonásra a kötvény- és a részvénypiac is jó lehetőséget jelenthet. Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor a hazai szabályozás sok tekintetben nem tőkepiacpárti. Arra emlékeztetett, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése miatt igen sok befektető külföldi brókercégekkel áll kapcsolatban, így értelemszerűen nem magyar részvényekbe fekteti megtakarításait.
Nehéz az inflációval küzdő háztartásokra potenciális befektetőként gondolni, mert miközben Nyugat-Európában a családok 70 százaléka komoly megtakarításokkal rendelkezik, nálunk csak a népesség felső 30 százaléka tud félretenni, azon belül is csak a felső decilis az, amely az infláció mértékét meghaladó mértékben tudja növelni bevételeit ezekben a hónapokban – vélekedett Pogátsa Zoltán.
Előretekintve Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy az inflációt befolyásoló külső tényezők kedvezőbbé váltak: az energia- és gabonaárak visszaestek a válság előtti szintek közelébe, az ellátási láncok problémái megoldódtak. Bár ezzel kapcsolatban Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte: továbbra is a vállalatok 40 százaléka számol be ellátásilánc-problémákról, bár nagy a javulás – ismerte el –, de ez még mindig tízszer magasabb arány, mint amekkora a koronavírus megjelenése előtt volt.
Az export támogatja a gazdaságot – Virág Barnabás szavai szerint a folyó fizetési mérleg a márciusi jegybanki prognózisban szereplő 3-4 százalékos hiánynál is kedvezőbb lehet.
Ugyanakkor a jegybanki alelnök szerint ehhez az energiamix megváltozása is szükséges, mivel a magyar gazdaság egyelőre magas energiaigényűnek számít – 2014-es bázison a feldolgozóipar 9, a mezőgazdaság 14 százalékkal több energiát használ fel. A korábbi években elmaradt átállást és diverzifikációt több felszólaló is bírálta. Jobbágy Sándor arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az egységnyi GDP előállításához használt energia majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Ugyancsak többen – többek között Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára – komoly veszélyként aposztrofálta az alacsony termelékenységet. Ez Balatoni András szerint az olyan nagy volument termelő ágazatokban is probléma, mint az élelmiszeripar. A termelékenység javítása az igazgató szerint komolyabb kihívás lehet, mint az infláció visszaszorítása.
(Borítókép: Virág Barnabás. Fotó: Kaszás Tamás / Index)