A korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kaphatnak az állampapírpiacon a pénzintézetek. A cél az, hogy mind a lakosság, mind a költségvetés elkerülhesse a kamatcsapdát.
A Gazdaságfejlesztési Minisztériumban egyeztetett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a Magyar Bankszövetség vezetése aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról.
A gazdaságfejlesztési miniszter értékelése szerint
a jelenlegi piaci környezetben az orosz–ukrán háború, az ezzel járó energiaválság által is hajtott magas infláció jelenti a legnagyobb problémát.
Nagy Márton szerint ebben az időben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is.
Ugyanakkor a bankszövetségi vezetőkkel történő tárgyaláson szóba került, hogy mind a háztartások, mind a költségvetés számára a közeljövő legnagyobb kihívása lesz a kamatcsapda elkerülése.
A lakosság szempontjából kiemelkedően fontos lesz az, hogy megtakarításaik reálértékét jobban megőrizni képes instrumentumokba áramolhassanak a pénzek.
E téren a bankrendszernek van tennivalója: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyan idén márciusra a bankokban frissen lekötött lakossági betétek átlagkamata 8,66 százalékra emelkedett, ám mindössze a jó ajánlatokat kereső ügyfelek találkozhatnak ilyen kamatokkal néhány banknál – a legtöbb pénzintézet lényegesen alacsonyabb kamatot kínál.
Így a fenti átlagos kamatszinten mindössze 385,8 milliárd forintot kötöttek le a háztartások. Eközben a kamatozás nélkül folyószámlákon tárolt betétösszeg meghaladta a 7395 milliárd forintot.
A teljes hazai lakossági lekötött betétállomány és az irányadónak tekinthető bankközi kamatszint (a 3 hónapos BUBOR) közötti kamatkülönbség idén februárban 9,1 százalék volt a jegybank adatai szerint.
A tartósan magasan rekedt kamatszintek miatt – az elemzők szerint a jegybanki alapkamat 2024 I. felében csökkenhet leghamarabb egy számjegyű tartományba – az államadósság finanszírozása is számottevően megdrágul: az MNB adatai szerint a költségvetés kamatkiadása a 2022. évi 2,9 százalékról idén a GDP 3,9 százalékára emelkedhet. A tartósan magason maradt adósságszolgálat nehezíti a gazdasági növekedés beindítását, más, fontos területekről von el költségvetési forrásokat.
A fentiek miatt kifejezetten fontos lesz az államnak, hogy olcsóbb finanszírozást keressen. Piaci híresztelések szerint a kabinet az állampapír-kereslet további fellendítését tervezi, az új kereslet bővülésével párhuzamosan az állampapír kamatszintek (és így az államháztartás kamatkiadásainak) csökkentése lehet a cél. Ebben a keretrendszerben kerülhet sor a bankok komolyabb szerepvállalására az állampapírpiacon, amire alapot szolgáltathat az a tény, hogy az egyeztetésről kiadott közlemény szerint a gazdaságfejlesztési tárca és a pénzügyi-banki szereplők is egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések.
Ugyanakkor a meghozott intézkedések mit sem érnek, ha a piaci szereplők, kifejezetten a lakosság pénzügyi tudatossága nem erősödik. Így a keddi tárgyaláson a felek abban is egyetértettek, fontos, hogy az emberek figyelmét mindennél jobban ráirányítsák erre a területre. Ahhoz ugyanis, hogy meg tudják védeni a pénzügyi eszközeik reálértékét, maguknak is tudatosabbnak kell lenniük.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)