Index Vakbarát Hírportál

Matolcsy György lerántotta a leplet: kötelező bevezetni az eurót

2023. június 3., szombat 19:57

Ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót – fogalmazott Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Kossuth rádió Felfedező című műsorában azt is elmondta, hogy a jegybanknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót.

A jegybankelnök kifejtette, nagy rokonszenvvel figyeli Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi elnökének munkásságát, mert Magyarországnak 2011-ben még francia gazdasági és pénzügyminiszterként kiváló tanácsokat adott.

Matolcsy György ezt követően arra tért ki, hogy az elmúlt negyed évszázad számos meglepetést tartalmazott, gazdasági válságokkal. Emlékeztetett arra, hogy az elején egy óriási ígéret volt az euró a kontines számára, Washingtonnak pedig komoly kockázat.

Az amerikaiak jogosan gondolhatták az euró bevezetésekor, hogy ez a deviza kihívja ellenfélnek a dollárt.

Ezért az Európai Központi Banknak és az eurózónának az elmúlt évtizedekben a legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt. A jegybankelnök ezt követően tért ki arra, hogy Magyarországon mikor lehetséges az euró bevezetése.

Világos a jegybank álláspontja

A Magyar Nemzeti Banknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót, ami egy kettős döntés lesz, a magyar kormány és az Európai Bizottság közös döntése – mondta a hirado.hu beszámolója szerint Matolcsy György, aki szerint ez 2030-ra lehetséges.

Előtte bevezetni felelőtlenség lenne, mert láttuk például, hogy Szlovákia némileg felkészületlenül, de nagy határozottsággal belépett az eurózónába, és óriásit zuhant vissza.

Majd a jegybankelnök azt is elmondta, ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót.

Emlékeztetett arra, hogy a görögök felkészületlenül – a tizenegy alapító ország után rögtön tizenkettedikként – léptek be az eurózónába, és mint jól ismert, vesztettek is rajta. „Addig is érdemes jól használni a magyar jegybank különleges mozgásterét, amit jól használtunk, például a Covid-válság nagyon kockázatos, veszélyes időszakában” – emelte ki a jegybankelnök.

Majd úgy fogalmazott, hogy „több mint 11 ezer milliárd forintot bocsátottunk a magyar gazdaság rendelkezésére, és ez plusz 10 százalékos gazdasági növekedést” jelentett. Szerinte ezt eurózónatagként nem lehetett volna megtenni. „Ezt azért tudta megtenni a Magyar Nemzeti Bank, mert célzott programjai voltak, például a kötvényprogram” – tette hozzá.

Az Európai Unió sikerei

Matolcsy György szerint Európa jobb helyzetben van most, mint a 2008–2009-es válság után, és ebből az ígéretes fejlettségi pályából nem szabad kimaradni. Ezért szerinte teljes erőből arra kell törekednie az országnak, hogy minden európai uniós gazdasági programban benne legyen.

A jegybankelnök szerint ebben az évtizedben az unió sikeres lesz, bár erre most még kevés jel utal.

Végezetül a már korábban elmondott kormánykritikáját is megfogalmazta: az elmúlt három évben Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállt, ezt szerinte azonnal helyre kell rakni úgy, hogy ezzel nem kerül recesszióba a nemzetgazdaság.

Szigorú a monetáris politika, de lazított

Mint ismert, a legutóbbi kamatdöntő ülésen két döntés született: a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal csökkentették, illetve szintén 100 bázisponttal, 17 százalékra korrigálták vissza a jegybanki egynapos betét kamatát, s akkor rendhagyó módon nem Virág Barnabás alelnök, hanem Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ismertette a döntés hátterét a keddi sajtótájékoztatón. Itt kapott hideget-meleget a kormány.

Matolcsy György akkor úgy fogalmazott, hogy a magyar inflációban már dezinfláció tapasztalható. A Monetáris Tanács pedig úgy látja, a kormány, ezen belül is a költségvetés egy konszolidációs pályára állt. A költségvetésben a korábbi fenntarthatatlan, 2021-es 2,1 százalékos, valamint a 2022-es 6,2 százalékos deficit fokozatosan csökkent.

A jegybankelnök szerint nemcsak arról van szó, hogy javult a külső és belső közeg a szigorú monetáris politikai lépések mellett, hanem arról is, hogy összhangba kerülhet a kormány és a jegybank. Többször is hangsúlyozta: „továbbra is szigorú és következetes monetáris politikát fogunk folytatni”.

A JEGYBANKELNÖK SZERINT AZ ALAPKAMAT CSÖKKENTÉSE MÉG HOSSZÚ IDEIG NEM KERÜLHET AZ ASZTALRA.

Matolcsy György arra is emlékeztetett: már 2019-ben jelezték, a következő évtizedben magas infláció lesz, s az energiaár-robbanást is prognosztizálták. „Jeleztük, hogy stagfláció felé halad ez az évtized” – húzta alá. Úgy fogalmazott, a magas infláció egyik kiváltó oka a 2021-es költségvetés, hiszen messze a legmagasabb deficit alakult ki itt a térséghez képest, és ez csak folytatódott.

Tehát az államháztartás elromlása egy specifikus és sajnálatos magyar ok

– fogalmazta meg az így már meglehetősen komoly kormányzati bírálatát a jegybank elnöke. Ezt követően kitért arra is, az infláció döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezik, így szerinte itt is van specifikus magyar ok.

Rovatok