A lakosság és az intézmények állampapírpiac felé való terelése a kormány által kívánatosnak tartott önfinanszírozási koncepció része, amely valójában nem számít újdonságnak – mutatott rá az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője mellett Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője jelezte, hogy az állampapírok hozama jelentősen magasabb, mint a megfelelő futamidejű lekötött betétek EBKM-mutatója, és az állam a legbiztonságosabb adós. Az elemzők szerint az biztos: a magyar bankrendszer stabil, így nem probléma, hogy az intézkedés miatt csökken a likviditás a szektorban.
A kormány szerda este világossá tette, új szabályokat szab a pénzpiacon, drasztikusan elkezdte az intézményeket és az embereket az állampapírok felé terelni. Összesen három célt jelölt meg: a lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzését, az államadósság önfinanszírozásának emelését, valamint az államadósság kamatkiadásainak csökkentését. Ezt négy módosítással kívánja elérni:
A csomag megosztotta az elemzőket, ugyanakkor a hatása nem sokat váratott magára: pénteken jelentősen estek az állampapírok hozamai, ami teljesen racionális, hiszen verseny alakult ki, ami pedig mindig árcsökkentő hatással bír.
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az Index érdeklődésére ismertette: a döntés jelentősen és érzékenyen érinti a megtakarítási szektort, számos értékpapír- és megtakarítástípusnak plusz adófizetési kötelezettséget ír elő. A lakosság megtakarításain belül leginkább a bankbetétek és a befektetési jegyek a meghatározóak – előbbi 12 ezer milliárd forint felett volt március végén, utóbbi 6,5 ezer milliárd forinton állt nagyjából ugyanabban az időszakban. A nem állam által kibocsátott kötvények összesen pár 100 milliárd forintot tesznek ki a lakosságnál, és ezeket is érinti az intézkedés.
A hazai kibocsátású tőzsdei részvények, úgy tűnik, nem lesznek érintettek, de ezek lakossági tulajdonban levő mértéke a fentiek összmértékéhez képest jóval kisebb (1,2 ezer milliárd forint). Az intézményeket a kötvényalapokra vonatkozó állampapír-vásárlási kötelezettség, illetve a kereskedelmi bankokat érintő, állampapír vásárlására vonatkozó jelentős ösztönzés által érintik az intézkedések. A lépések együttesen erőteljesen az állampapírok felé mozdíthatják a megtakarítási piacot, ám a költségvetésbe áramló többletbevétel sem lesz elhanyagolható.
Az Equilor vezető elemzője azt is hozzátette, a magyar bankszektor likviditási helyzete stabil, a hitel/betét ráta alacsony, ráadásul a hitelezés dinamikája is nagyot csökkent. „Finanszírozási oldalról a bankrendszer általános stabilitását a bejelentett változások megítélésünk szerint nem rengetik meg. A bankokat az állampapírok felé fordíthatja a hitelezés felől, tehát a gazdasági kilábalást ebből a szempontból gyengítheti.”
Az elemző szerint a kormány úgy gondolhatta, a nagyon magas kamatkörnyezet miatt amúgy is gyenge a hitelezési helyzet, így ennek mértéke nem lesz drámai. Hiszen a megtakarítási termékek jelentős része még a mostani helyzethez képest is jóval kevésbé lesz vonzó, mint az állampapír. Még nem tudni pontosan, hogy mekkora többletforrás áramolhat állampapírba, hiszen a lakossági állampapírok hozama már így is kiemelkedő volt, azonban láthatóan a lakosság a megtakarításai érdemi részét ennek ellenére nem állampapírba helyezte – húzta alá lapunknak az Equilor elemzője, aki a versenytorzító hatásra is emlékeztetett:
A megtakarítási termékek piacán fontos, hogy például kockázati szinttől, várható hozamtól, likviditási helyzettől, futamidőtől függően versenyképes megtakarítási termékek széles köre álljon rendelkezésre, ez szolgálja a megtakarítások megfelelő diverzifikációját. Továbbá az ügyfelek egyéni élethelyzetétől, kockázatvállalási képességétől, anyagi helyzetétől függően úgy lehet a legjobb megtakarítási „mixet” kialakítani, ha sok termékből lehet választani. Az intézkedések ezt az egyensúlyt az állampapírpiac irányába torzítják.
Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Bankszövetség kritikus álláspontjában igaz lehet az is, hogy kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága a bejelentett intézkedések hatására csökkenhet. Ugyanakkor a hitelpiacot jelenleg egyébként is érdemben lassítja a magas kamatkörnyezet, ami mérsékli ezt a hatást. Az állampapírpiac felé való terelés a kormány által kívánatosnak tartott önfinanszírozási koncepció része, nem újdonság.
A lépések elég erőteljesnek tekinthetők, „miközben láthatóan olyan helyzetben került sor a bejelentésekre, amikor a költségvetésnek is jól jönnének a plusz adóbevételek” – tette hozzá Árokszállási Zoltán, aki kiemelte azt is, az önfinanszírozás (amikor nem a külföldi, hanem magyarországi szereplők finanszírozzák a hazai gazdaság szereplőit) valójában szélesebb körben értelmezhető, mint pusztán az állampapírok irányába való terelés. A lakossági megtakarítókért a vállalati szektor is versenyez, nem csak az állam, és a gazdaság szempontjából fontos, hogy a vállalati szektor is megfelelő mértékű forráshoz jusson.
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint az első intézkedés, ami a bankok extraprofitadóját érinti, szinte biztosan arra ösztönözi a hitelintézeteket, hogy több állampapírt tartsanak. Ez segíti az állam önfinanszírozását, csökkenti a banki jövedelmek kockázatát, és növeli az államadósság kamataiból itthon maradó állomány volumenét. Lapunknak kiemelte, hogy a második intézkedés, ami az új megtakarítások kamatjövedelmére kiveti a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, szintén az állampapírok felé terel, hiszen ezek mentesülnek a pluszteher alól.
A harmadik intézkedés szerint az értékpapíralapok vagyonuk 5 százalékánál nem fektethetnek többet olyan kötvényekbe, melyek nem forintban denominált állampapírok. Ez a lépés ugyancsak növeli az állampapírok iránti keresletet. A negyedik intézkedés, ami az értékpapíralapokra és az ingatlanalapokra vonatkozik, növeli az állam önfinanszírozását, és csökkenti az alapok kockázatosságát.
Sebestyén Géza a magyar bankszektort extrém stabilnak látja. A likviditásfedezeti ráta (LCR) átlagos értéke 150 százalék felett van. Ez pedig jóval magasabb, mint a szabályozó által elvárt 100 százalék. A hazai pénzintézetekben tehát van likviditás. A nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) 100 százalékos elvárt szintjét a bankok 130 százalék körüli átlagos szint mellett teljesítik.
A bankrendszer stabil forrásokkal való ellátottsága magas, így a döntés semmiképpen nem rengeti meg a bankrendszer stabilitását.
Szerinte fontos emellett kiemelni azt is, hogy a plusz szociális hozzájárulás kivetése csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik. Emiatt nem számít jelentős mozgásra a meglévő megtakarítások terén.
Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint a bankközi kamatok Magyarországon közel 10 százalékponttal voltak magasabban, mint a lekötött lakossági betétek kamatai év elején. A régiós átlag 2 százalékpont körül volt. Ez azt jelenti, hogy a bankok jóval magasabb kamatot kapnak azon pénzeikre, amelyeket egymásnak átadnak, mint amennyit a nekik forrást nyújtó lakosság számára fizetnek.
Ez a különbség ráadásul historikusan és régiós összevetésben is extrém magas. Ezen értékek nem azt mutatják, hogy tökéletes versenyhelyzet lenne a lakossági betétekért. A betéti kamatoknál jóval nagyobb hozamot hozó állampapírok dominánsabb megjelenése a lakossági portfoliókban növelni fogja a bankok versenyét a szűkösebbé váló lakossági források iránt, így a verseny még javulhat.
Sebestyén Géza kitért arra is, hogy az intézkedések miatt a bankok likviditási mutatói csökkenhetnek valamelyest, ám jelenleg a felügyelet által megkövetelt LCR likviditási mutató 100 százalékos elvárt szintjéhez képest a legtöbb pénzintézet mutatója 150 és 270 között mozog. Ellenben az érdemi hatása az lehet, hogy erősíti a versenyt a betétekért folytatott versenyen keresztül.
Ugyanakkor az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője abban egyetért a Magyar Bankszövetséggel, hogy valószínűleg csökken majd a banki betétek állománya, ami visszafoghatja a pénzintézetek hitelezési aktivitását. Viszont szerinte azt is látni kell, hogy a bankok hitelezési aktivitása az elmúlt negyedévekben is csökkenő trendet mutatott. Ellenben az állam rendkívül aktív a vállalatok finanszírozásában, gondoljunk csak a Széchenyi Kártya Programra, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramra vagy az új Nemzeti Tőkeholding rendszerére. A vállalkozások számára a források növekedése miatt az elérhető pénzek teljes mennyisége akár még növekedhet is.
Lapunknak úgy összegezte az intézkedéscsomagot, hogy az állampapírok hozama jelentősen magasabb, mint a megfelelő futamidejű lekötött banki betétek EBKM-mutatója.
Emellett az állam a lehető legbiztonságosabb adós.
Azaz az állampapírok arányának növelése a portfoliókon belül hozam és kockázat tekintetében is kedvező lehet a befektetők számára. „Másrészt az önfinanszírozás arányának növekedése, azaz a hazai tulajdonosi arány magasabb szintje az államadósság tekintetében megemeli az adósságra fizetett kamaton belül az országon belül maradó állomány szintjét. Ha több pénz marad itthon, akkor az állam által fizetett kamatok nagyobb része fogja a hazai gazdasági teljesítményt erősíteni a jövőben. Azaz ezen folyamatok a magyar GDP és a magyar foglalkoztatás szempontjából is előnyösek” – húzta alá.
(Borítókép: Justin Lane / MTI / EPA)