A rezsicsökkentés miatt a számlákon a lakosság észlelheti, hogy az átlagfogyasztás felett magasabb, az alatt viszont alacsonyabb ár található, mint ami a piaci költségekből következne – mutatott rá Regős Gábor. A Makronóm Intézet elemzője szerint több oka is van a kormánynak arra, hogy miért nem nyúl hozzá a rezsiszabályokhoz.
Jelentősen csökkentek a gázárak Európában az elmúlt hónapokban. Cikkünk készítésekor a holland gáztőzsdén a nyersanyag ára megawattonként 23,6 euró, azaz 8732 forint volt. Ez pedig számtalan kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg érdemben segít-e a kormány a rezsicsökkentéssel.
A miniszterelnök május elején a rádióinterjújában elmondta: meg kell vizsgálni, hogy a rezsicsökkentés mennyire fenntartható, de szerinte egyelőre nincs probléma. Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt az országba szállított energiáért 7 milliárd eurót fizetett Magyarország, majd az égbe szökő árak után 17 milliárd eurót. „A legkézenfekvőbb megoldás az lett volna, ha árat emelünk, ez azzal járt volna, hogy havonta 150 ezer forinttal többet fizetnek a családok. A kormány úgy döntött, a következő időszakban sem szabadulnak el az árak, az átlagfogyasztásig a rezsivédett sávban maradnak” – hangsúlyozta, majd kiemelte az oroszoktól érkező energiánál észlelhető csúszóhatást. A tőzsdei árakhoz kötött az energia ára, amit az két hónapos csúszással követ le.
Fontos rávilágítani arra, hogy az említett árral szemben a lakossági ár köbméterben van meghatározva: az átlagfogyasztásig 99,9 forint, afelett 767,2. Egy köbméter gáz nagyjából 10,55 kilowattórának felel meg, azaz 92,12 forintba kerülne a holland tőzsdei ár alapján. Ez első ránézésre valóban azt jelentené, hogy a rezsicsökkentett árnál kisebb, azonban ez csak az átlagfogyasztás feletti árra tűnhet így, hiszen van ezzel egy probléma:
A tőzsdei ár ugyanis nagykereskedelmi ár, amire több további költségtényező tevődik, például a szolgáltató költsége, a hálózat költsége, illetve az adóterhek. Tehát az átlagfogyasztás feletti ár magasabb, mint ami a piaci árból következik, az átlagfogyasztás alatti viszont alacsonyabb
– összegezte az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint ez két tényezőre vezethető vissza:
Márpedig az utóbbi hangsúlyos a kormányzati narratívában. Már jóval a válság előtt azt hangsúlyozták: az elsődleges céljuk az ármeghatározásban a kiszámíthatóság.
Ha folyamatosan változna a rendszer, akkor „a számlázási kavalkád (gyakori leolvasás, a változó árak követhetetlensége) mellett az is problémát okozna, hogy 340-es gázárnál – de még 100 eurósnál is – sokan egyszerűen nem tudnák kifizetni a gázszámláikat, vagy más fogyasztási cikkekről kellene lemondaniuk” – hangsúlyozta Regős Gábor, aki hozzátette: így a keresletben fluktuáció keletkezne, ami az egész gazdasági teljesítményt tenné ingadozóvá, veszélyeztetve az egyes cégek túlélését, hiszen a kereslet mellett a bevétel is rendkívül kiszámíthatatlan lenne.
A kormány az elmúlt hetekben kihirdette, majd át is adta a 2024. évi költségvetést az Országgyűlésnek. Ebben jól látható, hogy a rezsivédelmi alap nagyon sokba kerül, egyesek szerint egyenesen fenntarthatatlan. A lakossági rezsicsökkentésre idén több mint 1400 milliárdot, de jövőre is 1000 milliárd forintot különítettek el – kiváló hasonlat, hogy 2023-ban a kormány 2554 milliárd forintot irányzott elő a bevételi oldalon az uniós programok költségvetési során. Mindkettőről elmondható: hiányzik máshonnan.
A problémának ez azonban csak a kisebbik fele. Rezsivédelmi alapot ilyen áringadozások mellett nagyjából lehetetlen tervezni, hiszen nemcsak azt nem tudjuk, jövőre mennyi lesz a tőzsdei ár, de azt sem, hogy az idén nyári betárolási időszakban is lesznek-e olyan árnövekedések, áringadozások, mint tavaly. Ez a költségvetés szempontjából jelentős kockázat.
Regős Gábor arra is rávilágított: a kormány célja a stabilitás és a kiszámíthatóság mellett az, hogy a mostani magas átlagfogyasztási árak mellett is sokba kerül a rendszer fenntartása, azaz a költségvetés szempontjait is figyelembe kell venni, az alacsonyabb ár több kiadást jelentene. „A magas ár ugyanakkor ösztönöz is az alacsonyabb fogyasztásra, az energiatakarékosságra. A kormányzati döntéshozók fejében lehet egy félelem is, hogy nem szabadulnak-e el most nyáron is úgy az árak, mint egy évvel korábban” – tette hozzá.
Az idei korai számok azt mutatják, hogy a nagykereskedelmi energiaárak enyhülnek, de a kiskereskedelmi árak valószínűleg nem csökkennek majd ilyen gyorsan – írta meg pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség, de korábban is leszögezte: számos bizonytalanság áll még fenn, többek között az importáló országok továbbra is ki vannak téve a szűkös ellátási környezetnek. Szerintük a nemzetközi kereslet és az európai igények mértéke dönti majd el 2023-ban az energiaválságot.
Regős Gábor is kiemelte: egyszerűen nem lehet még kijelenteni, hogy a továbbiakban csökkenni fog az árnyomás, hiszen ezt „nem csak a háború és a szankciók okozzák, ezek csak az utolsó szöget jelentették a koporsóba. Fontos szerepük van a globális keresleti-kínálati viszonyoknak, illetve a zöld átállásnak is.
Remélhetőleg olyan durva gázárakat nem látunk, mint amik tavaly voltak, de közel sem biztos, hogy innen csak lefelé mehet az ár. Az energiapiac ugyanis nemcsak a normál keresleti-kínálati viszonyokon alapul, szerepe van benne a spekulációnak is, ami szintén fel tudja hajtani az árakat.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter május elején úgy fogalmazott: az előrejelzések alapján többé-kevésbé ki lehet kalkulálni, mennyibe kerül majd az energia a jövőben, és ennek megfelelően számol a kormány. „Mi azt az ígéretet tettük, hogy ebben az évben nem fogunk hozzányúlni a rezsivédelem rendszeréhez, és ez így is lesz, és az a tervünk, hogy jövőre is biztosítjuk, nyilván mindaddig, ameddig normális árkörnyezetben vagyunk” – mondta, majd egyértelművé tette:
Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás.
Ugyanakkor Regős Gábor szerint még elképzelhető, hogy a lakossági piaci árakban – tehát nem a védett árakban – lesz változás. Hiszen, mint ahogy azt a cikk elején ismertettük, a költségek alapján az átlagfogyasztásig a mostaninál nagyobb, afelett kisebb ár lenne indokolt.
Ez azonban csak pillanatkép, a változásához célszerű lenne látni a nyári betárolási időszak árait. Ezt követően nem kizárt, hogy még az idén változnak a rezsiárak, akár már szeptemberben
– osztotta meg az Index érdeklődésére Regős Gábor.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)