Növekvő árbevétel és csökkenő profit jellemezte a Magyar Posta Zrt. elmúlt évét, amely rendkívül mozgalmasan alakult. Hivatalokat zártak be, amelyek egy részét azóta újranyitották, Balczó Barnabás kinevezésével pedig új korszak kezdődött a társaság életében. Az idén láthatóan nagy hangsúlyt helyez az állami vállalat a postapartneri programra.
A termékek és szolgáltatások összes értékesítésének nettó árbevétele 230,26 milliárd forint volt tavaly a Magyar Posta Zrt.-nél az egy évvel korábbi 220,41 milliárd után – derült ki az állami tulajdonban lévő vállalat éves beszámolójából. A bő 230 milliárd forintos forgalomból mintegy 210 milliárdot magyaráznak a belföldi eladások, a fennmaradó 20 milliárdot pedig az export adta. Ha az előbbi bevételi sor meghatározó lábait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy
A kisebb tételként jelentkező nemzetközi levélküldeményeknél a beszámolóban kitértek arra a postánál, hogy a hozzájuk kapcsolódó végdíjakat a levél termékkörben, a csomagküldeményekhez kapcsolódó végdíjakat pedig a csomagoknál mutatták ki. A hírlapi bevételek 6,1 milliárd forintról 4,57 milliárdra estek, a társaság ezt a címezetlen reklámkiadvány-kézbesítés (leánykori nevén szórólapozás) 2021. júliusi kivezetésével, valamint az előfizetéses hírlapterjesztési piac folyamatos zsugorodásával magyarázta.
Ami az exportot illeti, erősítettek a nemzetközi levéltermékek és a csomaglogisztika is, az előbbiekből származó bevételek 1,92 milliárd forintról 13,96 milliárdra ugrottak, az utóbbiak pedig 3,97 milliárdról 5,58-ra léptek előre. A külpiaci értékesítés országonkénti bontása is beszédes:
Az elmúlt évben a társaság ráfordításai is megnőttek: 2015,2 milliárd forintról 229,65-re kúsztak fel. Ezen belül az anyagjellegű ráfordítások 81,81 milliárdot tettek ki (szemben a 2021-es 67,86-tal), a változás elsősorban az igénybe vett szolgáltatások emelkedő költségeinek (a bázisidőszak 51,99 milliárd forintjával szemben a tárgyévben 59,12 milliárd) tudható be. A személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor sikerült féken tartani, 137,55 milliárd forintról „csak” 139,05 milliárdra kúszott fel ez a tétel, míg az értékcsökkenési leírás során az egy évvel korábbi 9,78 milliárd forint után tavaly 8,78 milliárdot találtunk.
Az árbevétel növekedését nem követte le tavaly az adózott eredmény, amely 13,97 milliárd forintról 6,62 milliárdra esett. A társaság vagyoni helyzetéről érdemes tudni, hogy a saját tőke 7,42 százalékos és a mérlegfőösszeg 8,28 százalékos növekedésének együttes hatásaként a saját tőke részaránya az előző évihez képest 0,38 százalékponttal csökkent. A befektetett eszközök fedezettsége 2,4 százalékponttal alacsonyabb a 2021. évi mértéknél, a saját tőke már említett 7,42 százalékos és a befektetett eszközök 11,14 százalékos bővülésének következtében. Az eladósodottsági mutató 2,44 százalékpontos emelkedését a saját tőke változása mellett a kötelezettségállomány 11,96 százalékos növekedése okozta.
A nettó eladósodottság 9,77 százalékponttal nőtt, mely elsősorban kötelezettségek és a pénzeszközök értékének előző évhez viszonyított alakulásának következménye.
A társaság múlt évi mérlegében a várható kötelezettségek fedezetére összesen 26,11 milliárd forint céltartalékot mutat ki a 2021-es 35,32 milliárd után. Ezen belül a stratégiai célokkal összhangban elindított programokhoz kapcsolódóan 15,19 milliárd forint céltartalék szerepel a könyvekben. A tárgyévben a vállalat azon szerződéseivel kapcsolatban, amelyeknél jelentős jövőbeni veszteség prognosztizálható, viszont a szerződésekből való egyoldalú kilépés nem lehetséges, vagy a kilépés jóval nagyobb terhet jelentene, mint annak fenntartása, céltartalékot oldottak, 5,13 milliárd forint értékben.
Peres, illetve kártérítési ügyekben feloldottak 2,03 milliárdot, miközben 115 milliót képeztek, a ki nem vett szabadságok esetében e két mutató 413, illetve 513 millió forint volt. Vagyis ekkora összegben képeztek, illetve használtak fel céltartalékot a dolgozók által felhalmozott, előző évekre járó ki nem vett szabadság és járulékai miatt fennálló fizetési kötelezettségekkel összefüggésben. A hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorának múlt év végi értéke 1,07 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 2,7 milliárd után.
Az átlagos állományi létszám az egy évvel korábbi 26 365 főről 24 964-re csökkent tavaly, ezzel együtt a bérköltség 101,53 milliárd forintról 110,52 milliárdra hízott. Emlékezhetünk, tavaly ősszel, egészen pontosan október 28-án jelentették be: a Magyar Posta ideiglenesen szünetelteti 210 településen 364 postahivatal működését az energiafelhasználás csökkentése érdekében, az irányítási és a szolgáltatási területeken történő átalakítások eredményeként pedig 300 munkavállalót érintő csoportos leépítési szándékot jelentett be. Később azonban 32 település 45 postahivatala újranyitott.
Ezt követően 2022. november 8-án véget ért a „vezérigazgatói casting” is. A társaságot 2018. augusztus 15-e óta irányító Schamschula Györgyöt szeptember 19-én hívta vissza pozíciójából a tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, az átmeneti időszakban afféle „interim menedzserként” Simon Csilla vezérigazgató-helyettes kezébe került a marsallbot. A tárcavezető akkor úgy fogalmazott:
Az új elnök-vezérigazgató feladata lesz a Magyar Posta digitalizációjának és versenyképességének növelése, egy valódi 21. századi, ügyfélközpontú, modern és szolgáltató állami vállalat megteremtése.
Végül Balczó Barnabás lett a befutó, aki a közigazgatási tapasztalata mellett az MFB Invest Zrt. vezérigazgatójaként számottevő piaci gyakorlattal bír, továbbá 2016 óta a posta felügyelőbizottságának elnökeként jelentős ismeretekkel rendelkezik a társaság működéséről.
Balczó Barnabás legutóbbi, május 31-i nyilvános szereplésének az adta az apropóját, hogy az új postapartneri program támogatásáról együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta Zrt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A megállapodást Balczó és Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke írta alá. Kiemelték, hogy a Magyar Posta új partneri programja lehetőséget teremt a kistelepülések lakosságának, hogy a szolgáltatásokat továbbra is helyben, a korábbinál akár hosszabb nyitvatartási időben vehessék igénybe.
Az akkori tájékoztatás szerint a program meghirdetése óta eltelt két hónapban 113 településen elindult a szerződéskötés, további 741 településsel pedig már egyeztetnek. Ismertették, hogy az új partneri modellben a meglévő vállalkozói, szolgáltatói tevékenység mellett végezhetők a postai feladatok, így az érintett partnerek egyszerre növelhetik ügyfélkörüket és árbevételüket. A program a lakosság számára is előnyös, hiszen egy helyen, egyszerű módon, több szolgáltatáshoz jutnak hozzá.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)