Tavaly június óta minden hónapban csökken az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, nem csoda, hogy vérrel-verejtékkel vészelték át csak a múlt évet az áruházláncok. A legtöbb piaci szereplőnél hiába lőtt ki az árbevétel, azt részben vagy egészben elnyelte az infláció, amely tavaly 14,5 százalék volt, miközben az élelmiszerek átlagosan 26 százalékkal drágultak.
Sorozatban ötödik hónapja csökken éves alapon a kiskereskedelmi forgalom, a tavaly decemberi 4 százalékos mérséklődés után az idei első négy hónapban előbb 4,5, 10,1, majd 13,2, a friss adatközlés szerint pedig 12,6 százalékos a visszaesés. Az élelmiszerüzletekre szűkítve még nagyobb a baj, nem öt, hanem tavaly június óta immár 11 hónapja tart a lejtmenet. Sovány vigasz, hogy áprilisban ebben a kategóriában „csak” 8,6 százalékkal szűkült a forgalom, miközben a nem-élelmiszer-kereskedelem 10,7, az üzemanyag-eladás 22,9 százalékos mélyrepülésen van túl.
Mielőtt rátérnénk a boltok helyzetére, nem lehet és nem is kell elvonatkoztatni attól, hogy idén januárban 25,7 százalékkal tetőzött Magyarországon az infláció, amihez 44 százalékos drágulással járultak hozzá az élelmiszerek. Áprilisig mindössze 24 százalékra esett a fogyasztói árindex, azon belül az élelmiszer-infláció még mindig 37,9 százalékos. Vagyis messze még a kormányzati cél, amely szerint egy számjegyűre kell letörni az év végére az inflációt.
Egyre nagyobb a nyomás a nagy áruházláncokon, amelyeknek az élelmiszergyártók magas átadási árai alaposan leszűkítették a mozgásterét, miközben az élelmiszerárstop és a különadó kigazdálkodása kettős teher rajtuk.
Az utóbbi ráadásul jövőre nagyobb tétel lesz. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1 százalékról 4,5-re emelték 2024-re. Ez az intézkedés az OKSZ szerint súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket. Június 1-jétől indult a kötelező bolti akciózás, júliustól pedig jön az online árfigyelő rendszer. A szakma szerint a két intézkedés együttesen bőven elegendő ahhoz, hogy kiváltsa az árstopokat, amelyeknek a fenntartása többet visz el, mint eddigi formájában a különadó.
A bolthálózatokat bruttó forgalom alapján rangsoroló Trade Magazin kereskedelmi toplistájának élén a Lidl áll 1193,2 milliárd forinttal. A képzeletbeli dobogón a SPAR-t (915,7) és a Tescót (885) találjuk, miközben az élmezőnyben ott van még a Coop (748), a CBA (632), az Aldi (505), a Penny (489), a Reál (462,8) és az Auchan (456,5). Az éves beszámolók május 31-i leadási határideje után a becsült bruttó forgalmaknál pontosabb képet adnak a tényleges nettó árbevételek.
A magas inflációról azonban itt sem feledkezhetünk meg, hiszen tavaly az év egészében 14,5 százalék volt a pénzromlás, azon belül az élelmiszer-drágulás pedig 26 százalékos volt.
Vagyis ha egy vállalat a példa kedvéért akár 15-20 százalékkal növelte az árbevételét, az értékben, forintban valóban szintet lépett, de ennek önmagában aligha örülhet, hiszen volumenben valószínűleg elmaradt a forgalma a bázisidőszak teljesítményétől. Valamelyest árnyalja a képet, hogy az üzletláncok eltérő forgalmi súllyal, de kétségtelenül árusítanak non-food termékeket, a tartós fogyasztási cikkek éves inflációja pedig csekélyebb volt (12,2 százalékos), ahogy az egyéb cikkeké (12 százalék) is.
Ilyen inflációs környezetben az árbevétel tehát kevésbé mérvadó, az adózott eredmények sora viszont kimondja az igazságot. Bár a Lidl profitja 28,4-ről 33,3 milliárd forintra kúszott fel, a német diszkontlánc hazai leányvállalatánál nem árt hangsúlyozni, hogy nem hagyományos, január–decemberi üzleti évet ír, hanem márciustól februárig tartót, vagyis a beszámolója csupán 2 hónapot mutat meg a tavalyi 12-ből.
A SPAR viszont tartja magát a naptárhoz, így reálisabb képet is fest, hogy a 2021-es, 5,3 milliárd forintos nyereség 13,1 milliárdos veszteségbe fordult 2022-re. Ahogy korábban jeleztük: a masszívan növekvő árbevétel a turbulens gazdasági környezetben nem lehetett általános gyógyszer,
pedig elsőre milyen jól hangzik, hogy bő 100 milliárddal ugrott meg a forgalom (663,8-ról 766,2 milliárd forintra.)
A március–februári üzleti évvel a Tesco is a Lidl útját járja, ezért ugyanúgy csalóka, hogy a brit hátterű kereskedelmi óriás magyarországi leányvállalata tavaly februárig (az orosz–ukrán háború kitörésének hónapjáig) tartó esztendőben a 1,5 milliárd forintos mínusz helyén 12,8 milliárdos plusz keletkezett az adózott eredmény során, ezzel együtt erős alap. Sorrendben a Coop következne, de a magyar tulajdonú üzletláncok, így a CBA és a Reál is franchise rendszerben működnek, a teljesítményükről nem áll rendelkezésre olyan mélységű adat- és információhalmaz, mint ott, ahol papíron is egy gazdasági szereplőről beszélünk az áruházlánc mögött.
A már hivatkozott toplista szerint a Coophoz 3838 üzlet tartozott a múlt év végén (2021-ben még 3939 volt ez a szám), a CBA-hoz 1987 (1968), a Reálhoz pedig 1093 (1151), vagyis a hazai háromszög csaknem hétezer kiskereskedelmi egységet foglal magába.
A diszkontok közül a Lidllel ellentétben az Aldi és a Penny januári–decemberi üzleti évet ír. Az előbbi profitja 8,5 milliárd forintról 5,9 milliárdra csökkent, vagyis nyereséges maradt. A Pennynél viszont az látjuk, hogy a 4,3 milliárdos plusz után 155 milliós mínusz szerepel az adózott eredmény során.
Vagyis az utóbbi évek hiába szólnak egyértelműen a diszkontok mellett, szemben a szuper- és hipermarketekkel, náluk sincs kolbászból a kerítés.
A nyers számok alapján az Auchannál nagyobb a baj: a megelőző évi 8,1 milliárdos nyereség után tavaly 1,7 milliárd forint lett a veszteség. Igaz, a francia hátterű – és a Jellinek Dániel nagyvállalkozóhoz köthető Indotek beszállásával részben már magyar – áruházláncnál a magas infláció ellenére minimálisan forintban is csökkent a nettó árbevétel: 354,3 milliárd forintról 353,9-re.
(Borítókép: Index)