Nagyot esett az ingatlanpiaci forgalom az elmúlt egy évben, de főleg az elmúlt néhány hónapban, ami az áraknál csak most kezd érzékelhetővé válni. A befektetők eltűntek, miközben a kínálat szépen gyarapodik.
Már a tavalyi évben elkezdődött a szűkülés az ingatlanpiacon, ugyanakkor a forgalom csökkenése csak fokozódott az idei év elején, és egyelőre nem is látszanak olyan jelek, melyek reményre adnának okot – derült ki Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodája szakmai vezetőjének szavaiból. Mint mondta,
mintegy 30-40 százalékos forgalomcsökkenésre került sor az elmúlt egy évben.
Ennek okát elsősorban abban látja, hogy a „befektetői oldal felszívódott”, mivel az állampapír nagy vetélytársa lett az ingatlanbefektetésnek. Persze akadnak most is befektetők, hiszen néhányan tartanak az állampapírpiactól, és jobbnak látják – főleg hosszabb távban gondolkodva –, ha ingatlanban van a pénzük.
A szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár jelenleg csak 5 százalékos hozamot tudnak realizálni lakáskiadással – miközben egyes állampapírok hozama ezt jóval meghaladja –, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az ingatlanok értéke azért kisebb-nagyobb megtorpanásokkal, de növekszik – magyarázta Sebestyén Tamás.
Mindenesetre most a piacon jellemzően inkább azok a vevők aktívak, akik élethelyzetük változásából adódóan adnának vagy vennének ingatlant: nagy a lakás, kicsi a lakás, elválnak, összeköltöznek, gyerek születik – fogalmazott az ingatlanközvetítő.
Az árak kapcsán úgy látja, hogy mostanában már mintha kezdené érzékelni az eladói oldal is, hogy valami megváltozott az ingatlanpiacon az elmúlt hónapokban. Amiről az ingatlanosok már tavaly beszéltek, az most kezd valósággá válni számukra, ugyanis mint Sebestyén Tamás rámutatott: a piaci változások lekövetéséhez mindig szükség van legalább 3-6 hónapra.
Most azt tapasztalják az ingatlanközvetítők, hogy azok az eladók, akik komolyan gondolják az értékesítést, van valós motivációjuk az eladásra, hajlandók mérsékelni a korábban jellemző magas árakat, vagy engednek a nagyobb alkuknak.
Sokáig ez nem volt jellemző, és még most is rengeteg olyan eladóval lehet találkozni az ingatlanpiacon, akik úgy hirdetnek, hogy ragaszkodnak az általuk korábban kigondolt árhoz.
Az alkuk érezhetően nőttek az elmúlt hónapokban, így
akár 10 százalékos árengedmények is előfordulnak egy-egy tárgyalás során, bár az átlag valahol 5 és 10 százalék között mozog inkább.
Persze alkudni csak ott lehet, ahol az eladó részéről komoly az értékesítési szándék, így törekszik a megállapodásra a vevővel – hangsúlyozta a szakértő.
A piac lassulása az értékesítési időknél is jelentkezik, tehát ha az átlagot tekintjük, akkor egyértelműen tovább tart most eladni az ingatlanokat, mint az előző években, ugyanakkor Sebestyén Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a jól árazott lakásoknál most sincs probléma az eladással: akár egy hét alatt is értékesíthető egy jól árazott ingatlan. Miközben akadnak persze olyan lakások is, amelyeket már több mint egy éve hirdetnek, még sincs rájuk vevő.
Az árképzésen túl ennek oka egy egyedi, rossz paraméter, elhelyezkedés is lehet, hiszen tagadhatatlan, hogy vannak olyan típusú és adottságú ingatlanok, amelyeket az átlagnál lényegesen nehezebb eladni. Ráadásul az eladóknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel is, hogy most jóval nagyobb az ingatlanpiaci kínálat, mint egy éve, így a vevőknek van miből válogatniuk.
A leggyorsabban most is a kisebb garzonok vagy másfél, kétszobás lakások kelnek el, ugyanakkor az is érzékelhető, hogy
a korábbinál szerényebbé vált az érdeklődés a panellakások iránt, mérséklődött az elmúlt éveket jellemző »panelőrület‹
– tette hozzá a Balla Ingatlan szakértője.
Ugyanígy az új építésűek iránt sincs most túl nagy kereslet, mely abból a szempontból érthető is, hogy az átlag négyzetméterárak ebben a szegmensben 1,2-1,3 millió forint környékén járnak. Felújított, használt, kétszobás panellakásokat ezzel szemben már 40 millióért kaphatunk, míg ha az ingatlan felújításra szorul, akkor 35 millióért.
Téglalakásoknál természetesen az ár valamivel magasabb: 40-45 millió forint között mozog egy hasonló paraméterű téglaépítésű ingatlan ára, de egy szépen felújított téglaépítésűnél akár 50 millió forintig is felkúszhat az ár.
Ami a házakat illeti – a XVI. kerületben – széles a kínálat: a kisebb házrészektől, sorházaktól indul – amelyek nagyon ritkán, de akár 30 millióért is megvásárolhatók –, és egészen a nagy, 150-180 milliós, luxusjellegű házakig tart.
Intenzívebb mozgást ugyanakkor a családi házak, ikerházak piacán főleg 80 millió forintos árszintig érzékelnek az ingatlanközvetítők: ennyiért pedig azért már lehet kapni családi házat a kerületben, még ha az felújításra is szorul.
A bérlakások piaca viszont sokkal jobban pörög, mint az eladó ingatlanoké, ami meglátszik az árakon is: a két kerületben a kis méretű, egyszobás lakásokat 120-130 ezer forintért lehet kibérelni egy hónapra, azonban a nagyobb, kétszobás ingatlanok bérleti díja 150-180 ezer forint között változik, a háromszobásoké pedig 200 ezer forint felett jár.
A szakértő a közeljövőben nem számít változásra, fellendülésre, úgy véli, hogy ha valamilyen nagyobb hatású intézkedés nem történik a kormány részéről, vagy a hitelezés nem tér vissza a régi mederbe, esetleg nem törik meg komolyan a bizalom az állampapírpiaci befektetések iránt, addig nem fog kimozdulni a jelenlegi állapotából az ingatlanpiac.