A tátrai tigris kifulladt, átfogó szerkezeti átalakítás nem történt Szlovákiában az elmúlt 10 évben, tehát nem is nagyon meglepő, hogy itt tartunk - fogalmazott Horváth Mihály, Szlovákia magyar nemzetiségű pénzügyminisztere a Portfoliónak. A miniszter feltárta országának gazdasági gyengeségeit, és megoldásokat is javasolt.
Szlovákia gazdasági fejlődésének stagnálása azt mutatja, hogy a kormányzati segítség nélküli, alacsony bérekért dolgozó munkaerőn és összeszerelő üzemeken alapuló gazdasági modell nem elegendő a felzárkózáshoz – világított rá a Portfoliónak adott interjúban Horváth Mihály, Szlovákia magyar nemzetiségű pénzügyminisztere.
A gazdasági növekedéshez nemcsak átfogó kormányprogramokra van szükség, hanem az EU-s pénzek hatékony felhasználására is
– mutatott rá az interjúban a miniszter. Megjegyezte, hogy ebben Szlovákia hosszú évek óta nem mutat kiemelkedő eredményeket. A miniszter az interjúban beszélt a kormány prioritásairól, az euró bevezetésének szlovákiai hatásairól, amely tapasztalatok akár Magyarország számára is hasznosak lehetnek.
A Portfolio a miniszter előtt álló rövid pénzügyminiszteri mandátumról és motivációiról is érdeklődött, ugyanis a választások hamarosan, szeptemberben érkeznek. Ennek értelmében a pénzügyminiszteri megbízatás rövid, határozott időre szól.
Mi, közgazdászok mindig a pálya széléről kiabálunk be, amikor arról beszélünk, hogy milyen szerkezeti átalakítást kéne csinálni, milyen lépésekre lesz szükség stb. Nekem most volt lehetőségem tenni is, noha ezek a lehetőségek időben és hatáskörben is korlátozottak
– fogalmazott a miniszter, aki korábban a Szlovák Nemzeti Bank főközgazdászi pozícióját töltötte be. Megjegyezte, hogy a politikai pártok vezetőivel vannak találkozóik, de lényegében hivatalnokkormányként működnek, és ez korlátozza a mozgásterüket, mivel törvényalkotásra nincs lehetőségük.
Korábban megírtuk, hogy beiktatása után az Ódor-kabinet azonnal munkának is látott, hiszen tennivaló akad bőven, még akkor is, ha eleve csak a szeptember 30-i előrehozott választásokig kaptak megbízatást. Az infláció mellett foglalkozni kell a bennragadt uniós pénzek lehívásával, de emellett egy sor megoldandó feladat áll a hivatalnokkormány előtt, miközben a már választási kampányban égő szlovákiai pártok próbálják a napi politikai sárdobálásba belerángatni a Zuzana Caputová elnök által kinevezett szakértői kormányt.
A kormány terveiről is kérdezte a Portfolio a pénzügyminisztert, aki elmondta, hogy olyan programokat terveznek, amelyekre a következő, demokratikusan megválasztott kormány építhet. A kormány prioritásairól elmondta, hogy a kormány szintjén nagyon fontos cél, hogy az EU-s forrásokat idén még minél nagyobb arányban le tudják hívni.
Azon fogunk dolgozni, hogy minél több EU-s pénzt fordítsunk fejlesztésre, de sajnos valamennyi biztosan el fog veszni
– jelentette ki Horváth Mihály. Kiemelt kihívásként a társadalom elöregedését és a fiatalok elvándorlását jelölte meg, amit szerinte sürgősen vissza kell fordítani.
A gazdasági lap arról kérdezte a pénzügyminisztert, hogy az elmúlt években miért akadt el látványosan – miért nő lassabban Szlovákia, mint Magyarország, Románia, Lengyelország?
A pénzügyminiszter elismerte: a tátrai tigris kifulladt.
Ezt részben annak tulajdonítja, hogy átfogó szerkezeti átalakítás nem történt Szlovákiában az elmúlt 10 évben.
Ez az összeszerelőműhely-modell már idejétmúlt. Régen Szlovákia felzárkózása arra épült, hogy van olcsó munkaerő, és a külföldi beruházások tolták az ország szekerét. Csakhogy míg a munkaerő korábban bőségesen rendelkezésre állt, most inkább munkaerőhiány van. Óriási problémák vannak az oktatással, és a munkaerő sem olcsó már – ami persze jó dolog, de a magasabb bérek miatt már nemzetközileg sem vagyunk annyira versenyképesek, mint 20 évvel ezelőtt
– fogalmazott Horváth Mihály. Szerinte ahhoz, hogy ebből a helyzetből kimozduljon Szlovákia, átfogó intézkedésekre van szükség. „Az újjáépítési tervünkben vannak erre vonatkozó vállalások, és a jelenlegi kormány feladata az is, hogy ezeket valamilyen szinten előmozdítsa. Szeretnénk ebben az 5 hónapban előre lépni ezeken a területeken” – mondta.
A pénzügyminiszter a makroadatokra mutatva kijelentette, hogy „talán a környezetvédelmet és a kereseti egyenlőséget leszámítva minden statisztikai mutatóban ott kullogunk az utolsók között az OECD-s vagy EU-s rangsorokat illetően. Oktatás, egészségügy – ezeknek a helyzete is mutatja, hogy itt valami elromlott”.
Elértünk egy bizonyos szintet, és ahhoz, hogy innen tovább fejlődjünk, már dolgozni kell
– hangsúlyozta Horváth Mihály. Kifejtette: „Az államigazgatással sok gond van, új alapokra kéne helyezni azt, hogy egy modernebb gazdasági modellt is tudjon menedzselni. Vannak gondok a vállalkozási környezettel, jogbiztonsággal, úgy általában az igazságügyi rendszer működésével.”
Hozzátette: az EU-s pénzek rossz felhasználása egy hatalmas probléma, amely arról tanúskodik, hogy az államigazgatás kapacitása meglehetősen korlátolt.
Az a helyzet, hogy mi még mindig az előző, 2020-ban véget ért EU-s költségvetési ciklus pénzeinek kiosztásával küszködünk
– árulta el a pénzügyminiszter. Megjegyezte, hogy a 2023-as az utolsó év, hogy ezeket a forrásokat felhasználják, ami azért is aggasztó, mert már június van. „A nekünk járó 14 milliárd euróból még 4 milliárd eurót nem költöttünk el, tehát a források durván harmadát még el kell költenünk idén” – ismertette.
Terveiről elmondta, hogy nem marad a politikusi pályán. „Most épp fizetetlen szabadságon vagyok a Nemzeti Bankban, a miniszteri mandátumom lejárta után másnap automatikusan központi banki hivatalnok leszek újra” – zárta az interjút.