Jellemzően 5-13 százalékkal csökkentették az alapélelmiszerek árait a boltok, a paradicsom pedig kiemelkedően olcsóbb lett, 47 százalékkal alacsonyabb összeget írtak az árcímkére – derült ki a Makronóm Intézet március és június közötti időszakot vizsgáló ár-összehasonlító kutatásából. A felmérésben kiderítették, mennyivel kell kevesebbet vagy többet fizetnünk az alapvető élelmiszerekért.
A magas infláció miatt visszafogták költekezéseiket a magyarok, kevesebb terméket dobtak a bevásárlókosaraikba. A kiskereskedelmi üzletek forgalma így drasztikusan visszaesett.
Nem meglepő, hogy a boltok árcsökkentéssel próbálják vásárlásra csábítani az oda betérőket, valósággal egymásra licitálnak, ráadásul a kormány is kötelező akciókat rendelt el.
Legutóbb 2023. március végén mérték fel a Makronóm Intézet munkatársai hat különböző országos üzletlánc két vidéki, két főváros környéki és két budapesti boltjaiban az élelmiszerek árszintjét.
Júniusban újra ellátogattak ugyanazokba az üzletekbe: a Sparba, a Pennybe, a Tescóba, a Lidlbe, az Auchanba, az Aldiba és ezúttal már egy hazai lánc, a CBA egyik üzletébe is.
Az alapvető élelmiszerek árai jellemzően 5-13 százalékkal csökkentek az elmúlt negyedévben, a paradicsom ára pedig csaknem felére, 47 százalékkal esett vissza
– állapították meg a kutatásban. Márciushoz viszonyítva komoly árcsökkenést mértek. A láncok mintegy 5-8, esetenként 11-12 százalékos árkorrekciót hajtottak végre a kenyérfélék, a sajt, a tej, a vaj, a tejföl – és egyébként más tejtermékek – esetében.
Az eredményeket táblázatban összesítették, mely szerint márciusról júniusra így alakultak az árak:
A gazdaságkutató intézet kiemelte, hogy a zöldségeknél és a gyümölcsöknél már vegyes volt a kép, mert az árakat a szezonalitás is jelentősen befolyásolja. Így például a vöröshagyma közel 13 százalékkal volt olcsóbb, mint március második felében, a paradicsom átlagára pedig jelentősen, kis híján 47 százalékkal csökkent, és sok helyütt az alma is olcsóbb lett – ismertették a kutatás eredményeit.
Megjegyezték, hogy a burgonya, a sárgarépa és helyenként a narancs ára is emelkedett. Az előbbieké átlagosan csaknem 18 és 15,5, utóbbi 32,5 százalékkal. Igaz, egyes boltok akcióinak keretében narancsot is vehettünk a márciusihoz közeli áron.
Az alapélelmiszerek közül – bár akadtak kisebb eltérések – szinte változatlan maradt március óta a negyedkilós őrölt kávé, a B minőségű rizs, a száraztészta (spagetti), a cukor, az étolaj, a búzafinomliszt, a tojás és az ásványvíz ára, melyek közül több a szintén érvényben lévő hatósági áras termékkategóriába tartozik
– mutatta be az eredményeket a Makronóm Intézet. Hozzátették, hogy márciusban a nagy áruházláncok még egymással versengve jelentették be az árcsökkentéseket, az árcsökkentési kedv azonban áprilisban enyhülni látszott. A kutatók szerint a tavaszi árcsökkentések folytatását segítette elő a kötelező akciózást előíró friss rendelet.
A 21,5 százalékos májusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 24 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban 44 százalékon tetőzött, májusra 33,5 százalékra mérséklődött. Az infláció mérséklődése meghaladta a korábbi elemzői várakozásokat, amely ezt 22 százalékra tette.
Egy pénteken megjelent rögzített interjúban Orbán Viktor az inflációról elmondta, hogy májusban 21,5 százalék volt, ami miatt a miniszterelnök szerint óvatosnak kell lenni. Szerinte a kormány világos vállalást tett korábban, de nehéz helyzetben. Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz energia elleni szankciók az égbe lökték az energiaárakat.
Azt is megemlítette, hogy Magyarország importból fedezi a szükségleteit, ezért „mi vagyunk az első számú elszenvedői ennek”.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a kormány vállalása még mindig az, hogy egy számjegyű legyen az infláció, amivel kapcsolatban kijelentette: „le kell rántani, törni, zúzni”.
Hozzátette, az eddig hozott intézkedésekből van, amit már el lehet engedni, van, amit még fenn kell tartani, de kellenek újak is.
Korábban ismertettük, hogy június 1-jétől indult a kötelező bolti akciózás, júliustól pedig érkezik az online árfigyelő rendszer. A szakma a két intézkedéstől azt várja, hogy együttesen kiváltják az árstopokat, amelyeknek a fenntartása többet visz el, mint eddigi formájában a különadó.
Az árstop rövid távon hasznos eszköz az infláció elleni harcban, hosszú távon viszont veszélyes lehet. Erre Larry Randall Wray professzor mutatott rá az Indexnek adott interjúban.
A közgazdász emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években az Egyesült Államokban Nixon elnök bér- és árszabályozást vezetett be a magas infláció kezelésére. Ezek a lépések ideiglenesen csökkentették az inflációt, de amikor eltávolították azokat, az árak a felgyülemlett nyomás miatt megugrottak.
(Borítókép: Németh Kata / Index)