Igaza van-e Gulyás Gergelynek? A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki Kormányinfón tett, a családtámogatásra vonatkozó bejelentései után a mérvadó statisztikákat segítségül hívva utánajártunk a babaváró és a csok átalakítása mögött húzódó ok-okozati összefüggéseknek. Elemzés.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) normál változatának kivezetése némileg meglepő, ám jól időzített döntésnek tűnik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek abban igaza van, hogy a csokot a legtöbbször hitelfelvételhez kötötték az emberek, de ez annak fényében érthető is, hogy csak három gyermek vállalása és új lakás építése vagy vásárlása esetén volt érdemi, 10 millió forint az otthonteremtési kedvezménnyel elérhető összeg. Használt lakás vásárlásához négy vagy több gyermek esetében is maximum 2,75 millió forint támogatás volt nyújtható.
Az 5000 fő alatti településeken elérhető falusi csok esetében eddig 10 millió forint volt a plafon, amit három vagy több gyermek esetében, akár használt lakás vásárlására is igénybe lehetett venni. Ez az érték emelkedik majd januártól 15 millió forintra, két gyermek után az idén kapható 2,6 millió forint helyett 4 millió lesz a falusi csok értéke, míg az egygyermekes családok 600 ezer forint helyett 1 millió forintra pályázhatnak. A meglévő lakás korszerűsítésére, felújítására továbbra is a lakásvásárlási összeg 50 százaléka lesz igényelhető a program keretében.
A „sima” csok iránti kereslet közép-hosszú távú bezuhanását előrejelzi az a tény, hogy az idei első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mindössze 3613 új lakás épült Magyarországon, ami 20 százalékkal kevesebb, mint a tavaly január–márciusi időszakban. Ennél is inkább prognosztizálja, hogy jó időben lépett a kormányzat, hogy
a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt az év első három hónapjában, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 első negyedévében.
A kereslet drasztikus visszaeséséről tanúskodik az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint befagyott a támogatott lakáshitelek folyósítása is. Az idei év első negyedében 34,6 milliárd forint értékű támogatott hitelt (90-92 százalékban csok- vagy falusicsok-hitelt) vettek igénybe családok – ilyen gyenge évkezdetre 2019 óta nem volt példa. Ráadásul áprilisban a márciusi 8,5 milliárd forintnál bő 8 százalékkal kevesebb, 7,8 milliárd forint támogatott jelzáloghitelt vettek fel a családok.
A csok-rendszer sajátossága, hogy a kedvezményes kamatozású, évi maximum 3 százalékos csok-hitel felvétele nem kötelező, ám két gyermek vállalásától elérhető, ugyanakkor a harmadik gyermek után lakástípustól függetlenül akár 15 millió forintos hitel felvételéhez kötelező a csok-támogatást is megigényelni – derült ki a financer.com adataiból.
Miután a lakásvásárlási és a lakásfinanszírozási kedv is drasztikusan visszaesett az elmúlt hónapokban – áprilisban mindössze 38,8 milliárd forintnyi támogatott és piaci lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami csaknem 75 százalékos visszaesést mutatott a tavaly áprilisi adathoz képest, és a 3902 megkötött szerződésnél az elmúlt hat évben csak az idén januári adat volt szerényebb –, azt mondhatjuk, hogy a bejelentés nem kavar majd hihetetlen nagy hullámokat. Az MNB frissen publikált inflációs jelentése szerint az új lakossági hitelek kihelyezése még több hónapig csökkenő pályán marad, ennek következtében a háztartási hitelállomány éves növekedése 2023 utolsó negyedévéig nem várható, csak 2024 második felében érheti el az állomány két számjegyű bővülését.
Az más kérdés, hogy az MNB szerint az év második felében ismét pozitívvá váló reálbérindex mellett – főleg, hogy az infláció és így a kamatszintek is csökkennek majd – egyre komolyabb igény mutatkozhat a lakossági piacon is nagyobb horderejű beruházások, így a lakásvásárlás finanszírozására. Ebben az aspektusban a sima csok megszüntetése felpörgetheti az év végi tranzakciókat.
A babaváró maximális összege jövő januártól 10 százalékkal, 10 millió forintról 11 millióra emelkedik. A bővülés nincs összhangban a pénzromlás mértékével, így a 2019 júliusától mostanáig változatlan feltételek mellett igényelt babaváró reálértéke csökken – más kérdés, hogy számos olyan támogatás van, amelynek összegéhez nem nyúl hozzá a kormány.
az új lakásokra most ugyancsak bejelentett 5 milliós áfa-visszatérítés ugyanúgy nem változik, mint például az öngondoskodási célú megtakarítások felső 100-150 ezer forintos maximális mértékű adójóváírása, ami már egy évtizede állandó.
Ebből az összevetésből a babaváró emelése igenis komoly eredménynek tudható be. Főleg, ha azt nézzük, hogy a babaváró az a termék, amellyel valóban jelentős terhet vesz nyakába a kormányzat azzal, hogy az első öt évben mindenkinek kifizetett kamattámogatás mellett már az első gyermek megszületésével a teljes futamidőre átvállalja a kamatfizetést a fiatal családoktól. A második gyermek megszületésével a hitel 30 százalékát, a harmadik gyermek világra jöttét követően pedig a teljes tartozás megfizetését magára vállalja a kormányzat.
Ugyancsak az MNB adataiból tudjuk, hogy a gyermekszületés miatti hitelelengedés a babaváró bevezetése óta egyre jobban gyorsul: a múlt év végéig 142 milliárd forintnyi tőkét törlesztett a kamaton túl a kormányzat, ebből csak 2022 utolsó negyedévében 19,3 milliárd forint volt a törlesztés. A babaváró-törlesztés és kamattámogatás összege a parlament előtt lévő jövő évi költségvetési javaslat szerint az idei 178 milliárd forintról 2024-re 25 százalékot meghaladó mértékben, 227 milliárdra emelkedik. Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára az Indexnek nyilatkozva elmondta az intézkedés másik oldalát is:
a költségvetés az elmúlt év végéig közel kétezer milliárd forintot biztosított a babavárón keresztül a fiataloknak, amellyel már majd százezer gyermek megszületéséhez járult hozzá.
A fentiek kapcsán a most bejelentett változtatást nem feltétlenül kell megszorító jellegűnek értékelni: azt, hogy a kormány előre szeretné hozni a gyermekszületéseket, már más intézkedéseknél is láthattuk: az idei évtől a fiatalok szja-mentességét úgy változtatták meg, hogy a gyermeket vállaló fiatal nők 30 éves korukig élvezhetik az adómentességet.
A 30 éves korhatár tehát itt is visszaköszön.
A KSH Demográfiai Kutatóintézetének adataiból jól látható, hogy az első gyermek megszületésének ideje a 2010-re jellemző, alig több mint 28 éves korról az elmúlt években átlagosan egy-két hónappal nőtt, s így 2020-ban a nők esetében már meghaladta a 29 évet. Ez annak fényében okoz gondot, hogy a gyermekvállalás felső határa eközben alig mozdult el a 30 éves szintről.
Miután az optimális szülőképes korban lévő, 20–39 éves hölgyek száma 2010-hez képest egy évtized alatt 18 százalékkal csökkent, így az első gyermek születésének kitolódó időtartama azt vetíti előre, hogy még komolyabban fogy majd a magyar, mint korábban. Ezt akarják tehát ellensúlyozni az intézkedések. A nagy kérdés az persze, hogy ilyen lépésekkel lehet-e érdemben átírni a családalapítási trendeket.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)