Mintegy tizenhat, hulladékkezeléssel foglalkozó cég nyújtott be panaszt az Alkotmánybírósághoz, ezt azonban az AB megbuktatta, ugyanis döntésük értelmében nem alkotmányellenes, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét a Molnak.
Az Alkotmánybíróság (AB) szerdai döntése értelmében nem alkotmányellenes, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.-nek – írja a Szabad Európa. Ennek értelmében a Mol köt majd szolgáltatási szerződéseket az önkormányzatokkal, és dönti majd el, hogy mikor melyik utcából viszik el a szemetet, illetve azt is, hogy mit kezdenek majd a hulladékkal.
Mint arra a lap kitér, tizenhat, hulladékkezeléssel foglalkozó cég nyújtott be panaszt az Alkotmánybírósághoz, mivel az új hulladéktörvény szerint csak a koncessziós társaság és alvállalkozója folytathatja azt a tevékenységet, amelyet korábban ők láttak el.
Megjegyzik, hogy az eddig a piacon versengő cégek elveszíthetik fő bevételi forrásaikat, miután az új hulladéktörvény szerint a koncessziót érintő hulladékáramok esetében csak a Mol alvállalkozói, kvázi bérmunkásai lehetnek.
Ezzel a lépéssel a vállalatok megélhetése, eddigi működése lehetetlenülhet el, meglátásuk szerint csorbul a vállalkozáshoz való alkotmányos alapjoguk.
Azt is kifogásolták, hogy a jogszabályok szerint át kell adniuk a koncesszornak (a Mol által alapított cégnek) az általuk gyűjtött hulladékot, ebben az esetben pedig a tulajdonhoz való joguk sérül.
Az Alkotmánybíróság 40 oldalas indoklása szerint a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt, az pedig nem alkotmányos jog, hogy ugyanazt a tevékenységet folytassák a jövőben is, amelyet korábban végeztek, még akkor sem, ha engedélyük volt rá. Az Alkotmánybíróság szerint a hulladékátadási kötelezettség nem tekinthető kisajátításnak.
Szakmai érveket nem tartalmazott az ítélet, pedig negyvenoldalas, ez elég szép teljesítmény
– mondta kissé cinikusan a Szabad Európának Karsai Dániel, a hulladékos cégeket képviselő ügyvéd.
Az Alkotmánybíróság szerint a kapacitást biztosító szerződésekkel is rendelkeznie kellett volna a Molnak 2022. december 31-ig. A portál információi szerint az egyik tájékoztató fórumon a Mol előadói 2023. április közepére datálták a szerződések aláírását.
A határidők be nem tartása miatt februárban hat szakmai szervezet kereste meg Lantos Csaba energiaügyi minisztert és Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt. Utóbbi elmondása szerint nem szükséges további intézkedéseket eszközölni, ugyanis „az egyik fontos mérföldkő, a 2022. december 31-i időpont (engedélyek megléte/kapacitások lekötése), amely tekintetében a felek a koncesszortól kapott tájékoztatás és igazolások alapján a hulladékkoncessziós szerződés megszűnését nem állapították meg”.