Kedvezőnek tartja a FruitVeb a közelmúltban hullott csapadékot a gyümölcsösök szempontjából. Az öröm azonban könnyen búra fordulhat, mivel az időjárás gombás fertőzések elterjedését katalizálhatja.
Többféle hatást gyakorol a közelmúltban lehullott csapadék a gyümölcstermesztésre – osztotta meg az Index érdeklődésére a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A mondás elsősorban a szántóföldi kultúrák vonatkozásában igaz, így a kalászosokra és a kapás növényekre – közölte a FruitVeb, megjegyezve, hogy a gyümölcstermesztés esetében is fontos a csapadék, de nem annyira kritikus, hogy pont májusban hulljon.
Számunkra sokkal jobb, ha a talajok télen feltöltődnek vízzel, majd ezt egy kiegyensúlyozott csapadékellátás követi.
Tájékoztatásuk szerint a tavalyi történelmi aszály után minden csapadék öröm abból a szempontból, hogy a talajt feltölti vízzel. Helyenként azonban az is előfordult, hogy túl rövid idő alatt akár 80–100 milliméter esett, ami a korábbi téli–tavaszi csapadék után túl soknak számított, és vízállásokat eredményezett.
A legtöbb gyümölcs esetében a párás-csapadékos időjárás, kevés napsütéssel jelentős feladatot eredményez a gombás fertőzések elleni védekezésben.
A szakmaközi szervezet kiemelte, hogy területi jelentőségük miatt az alma és a meggy kiemelt figyelmet érdemel ágazati szinten. Alma esetében a varasodás jelenti a kihívást, míg a meggynél egy 20 éve nem tapasztalt intenzitású moníliafertőzésen vannak túl, ugyanakkor a májusi csapadék az antraknózis (fenésedés) vonatkozásában is jelentős feladatok ró a meggytermesztőkre. A meggy esetében a gyümölcsszám 20–30 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor, de a csapadék miatt már most sokkal jobbak a méretek, így a szakma a tavalyi meggyterméstől 10–20 százalékkal elmaradó termést vár az idei évre.
Ismertették, hogy a kiváló minőségű magyar meggy 60–70 százalékát a konzervipar hasznosítja, de a belföldi befőttgyártók szervezettsége nem megfelelő, így nem tudnak jó áron értékesíteni külföldön, a nagy német vevők a tavalyinál nem is hajlandók többet fizetni.
Az előállítási költség ugyanakkor nőtt a befőttesüveg, az energia, a munkabér és más összetevők drágulása miatt, és a meggytermesztés is 30–50 százalékkal többe kerül, mint 2-3 éve, miközben a felvásárlási ár nem változott.
Speciális eset a cseresznye helyzete, ahol a sok eső egyes fajtáknál már komoly károkat okozott a gyümölcsrepedésen keresztül. Különösen a június első hetében érkező számottevő csapadékok során, mely a szabadföldi szamócaállományokban is okozott jelentős terméskieséseket.
A FruitVeb szerint kajszi- és őszibarack esetében jóval gyengébb termés várható a tavalyinál, elsősorban a fagykárok miatt.
Almából a FruitVeb jelenlegi ismeretei szerint jobb lehet a termés, de
ezt a fajt 3-4 hónap múlva takarítják csak be, addig sok minden történhet még
– hívták fel a figyelmet.
A kajszi- és az őszibarack kivételével arra számítanak, hogy a hazai termelés a hazai feldolgozóipari és étkezési igényeket ki tudja majd elégíteni.
Magyarországon mintegy 13 ezer hektáron termesztenek meggyet, amelyből 2021-ben közel 80 ezer tonnát takarítottak be, tavaly azonban csak 64 ezer tonnát. A kajszibarack termőterülete 2020-ban és 2021-ben 6 ezer hektárt tett ki, tavaly 5300 hektárra csökkent. Ezzel párhuzamosan a szüretelt mennyiség is mérséklődött, 20–25 ezer tonna között mozgott. Folyamatosan csökken az alma termőterülete, amely 2015 még 32 ezer hektár volt, tavaly viszont már csak kevéssel haladta meg a 21 ezer hektárt. Ez a mennyiségen is látszott, amely 8 éve még 500–800 ezer tonna között mozgott, ám az utóbbi években csak 280–520 ezer tonnát szüreteltek, tavaly pedig minden idők egyik leggyengébb termését takarították be: 280 ezer tonnát.
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint a belföldi termésű, 17–20 mm méretkategóriájú korai cseresznyéket június elején a Budapesti Nagybani Piacon 1800, a Bigarrot Burlat fajtát pedig 2350 forint/kilogramm átlagáron kínálták, míg egy évvel korábban a magyar cseresznyék kilogrammonkénti ára 800–2000 forint között mozgott. Az olaszországi származású korai kajszi 1800 (+30 százalék), a nektarin 1600 (+7 százalék) forint/kilogramm leggyakoribb áron szerepelt a Budapesti Nagybani Piac kínálatában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban egy kiló alma 517 forintba került, ezzel fogyasztói ára közel duplájára emelkedett 2019 azonos hónapjához képest.