Van félnivalónk a munkahelyekre betörő mesterséges intelligenciától, de csak akkor, ha nem képezzük tovább magunkat. Szakértők felfedték, hogy több százezer munkahelyet érint a digitalizáció térnyerése, és pár éven belül teljesen átírja a munkaköri leírásokat.
Égető a digitális tudás elsajátítása, nem csak a vállalkozások, hanem az egyének szintjén is, hiszen öt–tíz éven belül a ma létező munkahelyek nagy része megszűnik vagy jelentősen átalakul – mutatott rá Tajthy Krisztina az Egyensúly Intézet rendezvényén.
Kell-e félnünk? Abszolút kell félnünk!
– figyelmeztetett az IVSZ főtitkára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy aki hajlandó tanulni, megmenekül a munkanélküliség rémétől. Ezt a Világgazdasági Fórum kutatásával támasztotta alá, mely szerint a következő öt évben a mesterséges intelligencia és a diszruptív technológiák munkahelyekre gyakorolt hatása nettó pozitív lesz. Hangsúlyozta, hogy bár a tanulásra a félelem is motiválhat, érdemes ösztönzőket is alkalmazni – célirányos képzéseket kell nyújtani, amely egyaránt a kormány, a vállalkozások és az egyének felelőssége. A szakértő szerint több százezer munkahely sorsa múlik ezen.
Egy 50 éves ember se elégedjen meg azzal, amit tud. Folyamatosan képezze magát!
– jelezte Tajthy Krisztina, hozzátéve, hogy az átképzésre megannyi lehetőség nyitva áll, ilyenek például a bootcampek és vállalati továbbképzések.
„A szakemberhiány miatt az infokommunikációs szektorban pár éven belül akár 25 ezer munkahely is betöltetlen maradhat” – erre már Bíró Pál világított rá. A Google Magyarország igazgatója szerint fel kell készülnünk egy elképesztően felgyorsult világra, amelyben a digitális technológiák átírják az egész gazdaságot, a társadalmi együttműködéseket, az egész életünket. „Lesznek olyan munkák, amelyek megszűnnek, létrejönnek újak, és átalakulnak régiek” – mondta a keresőmotoros cég igazgatója.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és egyben a digitális divízió vezetője pozitívan tekint a mesterséges intelligenciával felturbózott jövőbe.
Megfordul az ember fejében, hogy lesz-e szükség a munkájára. Tágabb értelemben véve, akár az ipari forradalom, akár a korábbi technológiai forradalmak, nem munkanélküliséget, hanem hatékonyságnövekedést okoztak
– mondta a banki vezető, aki szerint a számítási és hálózati kapacitások növekedése hatékonyabbá tette az embereket. A legnagyobb befektetésnek nevezte a felhalmozódó adatokból kinyerhető hasznos tudást. A változást inkább abban látja, hogy a repetitív, manuális munkafolyamatokat egyre inkább átveszik a programok, az embernek pedig megmarad az izgalmasabb, kreativitást igénylő, új ötleteket szárba szökkentő munka. Csatlakozott az előtte felszólalókhoz, és kiemelte az önfejlesztés fontosságát.
Korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk a rohamosan terjeszkedő nyelvi modellben, a ChatGPT-ben rejlő veszélyekről. Az Index megkérdezte a kerekasztal-beszélgetés szakértőit, hogy szerintük a ChatGPT van-e olyan veszélyes, mint az atombomba.
Csányi Péter szerint még nem tudjuk megmondani, hogy a mesterséges intelligenciának hol húzódnak a határai, ugyanakkor teljesen a programra hagyatkozni hiba lenne. A mostani formájában inkább asszisztensi feladatokat bízna a nyelvi modellre a banki vezető.
Ahhoz, hogy tudjuk, miként működik a modell, nekünk kell tanítani és nekünk kell kontrollálni. Nekünk kell meghatározni, hogy miből tanuljon. Ez nemzetgazdaságilag és politikailag is fontos
– mondta az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, és elárulta, hogy egy mesterségesintelligencia-projekten dolgoznak az állammal és az ELTE-vel közösen, ami egy magyar nyelvi modellben ölt majd testet.
Bíró Pál, a Google Magyarország vezére nem kommentálta a versenytárs nyelvi modelljében rejlő veszélyeket, viszont rámutatott a terület fontosságára, azzal szerinte foglalkozni kell. Elmondta, hogy már most is nagy áttöréseket értek el különböző szegmensekben a mesterséges intelligencia segítségével, például a fehérjemolekulák szintézisében.
„A digitalizáció nemzetstratégiai kérdés, éppen ezért a magyar kis- és középvállalkozásokat kell helyzetbe hozni, hogy ne növekedjen tovább a versenyképességi szakadék” – mutatott rá a beszélgetés moderátora, Filippov Gábor. Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint a közepes fejlettség csapdájából a digitalizáció a kiút. Rámutatott, hogy a digitális szektor az évtized végéig közel 8000 milliárd forint többlettel gyarapíthatja Magyarország gazdaságát – de csak akkor, ha ledolgozza eddig felhalmozott lemaradását.
A digitális infrastruktúrákban az átlagnál valamivel jobban teljesítünk, azonban a digitális kompetenciák terén, és ezzel összefüggésben a vállalatok digitalizáltságában lemaradásban vagyunk. Meggyőződésünk, hogy egy Magyarországhoz hasonló, kis lélekszámú, természeti erőforrásokban szegény ország számára a digitalizáció egy kitörési pont lehet, míg ha maradunk ebben a pozícióban, az a tartós leszakadásunkhoz vezethet
– magyarázta a kutató. Az országok digitális helyzetét vizsgáló DESI-indexre mutatott, amely szerint a digitális technológiák integráltságában hazánk a 25. helyen áll az uniós mezőnyben. Ez esetben is igaz, hogy nemcsak a fejlettebb referenciaországoknál, hanem közvetlen versenytársainknál is rosszabbul teljesítünk.
Amerika és Kína vajon miért áll az élen? Mert az állam hátradőlt? A Szilícium-völgy sem jött volna létre megfelelő keretek nélkül. Nagy szerepe van ebben az államnak, meg kell teremteni a forrásokat, nyitottság kell. Senki sem dőlhet hátra
– fogalmazott Csányi Péter, majd kiemelte a tudatos stratégia és a szabályozás fontosságát. Szerinte a nemzetállamoknak nem abban kellene versenyeznie, hogy ki szabályoz szigorúbban még az Európai Uniónál is.
Bíró Pál szerint a fejekben is változásra van szükség, amit egy példával szemléltetett: amint a lezárások megszűntek, a magyarok voltak az elsők, akik visszamentek nagyobb mértékben az offline boltokba. „Ez azt mutatja, hogy az emberek számára a digitalizáció kényszer volt. Vannak, akik továbbra sem érzik magukat komfortosan a területen” – állapította meg a digitális óriásvállalat hazai vezetője.
A Google Magyarország vezére elárulta, hogy sok magyar kis- és középvállalkozásnál már egy Zoom- vagy Google Meets-megbeszélés lebonyolítása is kihívást jelent.
Tapasztalatai alapján többségében a vezetés nem nyit az új technológiák felé, és a munkavállalók unszolják a cégvezetőt a változtatásra. Szerinte szerencsésebb, ha ez fordítva történik.
Tajthy Krisztina az átképzés fontosságára hívta fel a munkáltatók figyelmét. Szerinte sokkal könnyebb felvértezni a jelenlegi alkalmazottakat a technológiai tudással, mint a piacról beszerezni a már képzett munkaerőt. Ezt a Világgazdasági Fórumon megkérdezett munkáltatók tapasztalataival támasztotta alá, mely szerint a digitális képzésekre fordított pénz egy éven belül megtérül a cégnek a hatékonyságnövekedése miatt. Ugyanakkor a szakértő figyelmeztet, hogy az egyén felelőssége megkerülhetetlen, a munkavállalónak is akarnia kell a változást, nyitnia kell az új felé.
(Borítókép: Maskot / Getty Images)