Két nappal a hatálybalépés előtt is módosultak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő kormányrendeletek, ami hideg zuhanyként érte azokat a vállalkozásokat, amelyek elvégezték a szükséges regisztrációt a MOHU-nál és az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál, majd kialakították a körforgásos termékekkel kapcsolatos nyilvántartásukat, illetve felkészítették a számlázóprogramjukat a számlazáradékok feltüntetésére.
Még a célegyenesben is változtak a játékszabályok: kettőt kellett már csak aludni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet, az úgynevezett EPR-rendelet július 1-jei hatálybalépéséig, amikor több ponton is módosult a szabályozás.
Az alábbiakban a témára nagy rálátással bíró szakértő megkérdezésével a rendelet fontosabb változtatásait foglaljuk össze, hangsúlyozva, hogy a változtatások a hónap első napján hatályba is léptek, tehát az érintetteknek fontos mielőbb megvizsgálni, az esetleges változások milyen hatással lesznek az üzletmenetükre.
„A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli majd a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítő helyett” – hívta fel a figyelmet Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere. Még ha ez valamelyest tankönyvízűen is hangzik, fontos üzenet a szektor szereplőinek.
Az adótanácsadó kiemelte: az új módosításoknak köszönhetően július 1-től bekerült a EPR-rendeletbe egy, a termékdíjas szabályozáshoz hasonló, az érintettek számára kedvező lehetőség, amely szerint a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől nem minősül saját célú felhasználásnak, és így EPR-kötelezettséget sem keletkeztet,
ha az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan visszaszállítják külföldre. A módosítások között a jogalkotó pontosította azt is, hogy a külföldre történő kiszállítás szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható.
A belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolás végleges elválasztásánál pedig az utolsó pillanatos módosítások között új mentesítési feltételként (nem minősül saját célú felhasználásnak) került be július 1-től a jogszabályba, hogy az újrahasználható csomagolás alatt a jogalkotó az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett csomagolást érti.
A gyártókra nézve az újrahasználható csomagolószerek kapcsán szintén kedvező módosításként került be a jogszabályba az, hogy nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.
A szerződéses átvállalás lehetőségével július 1-től nemcsak a gépjárműgyártók, hanem a mezőgazdasági termelői szerveződések is élhetnek. Az európai uniós szabályok szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés vállalhatja át az EPR-kötelezettséget.
Az EPR-rendelet korábbi előírásaihoz képest július 1-jével módosul a jogszabályban az átvállalási szerződés minimális adattartalma.
További változás az EPR-rendelet korábbi előírásaihoz képest, hogy szerződéses átvállalás esetén a gépjármű gyártója díjátalány-fizetésre jogosult, amelyre vonatkozó választását tárgyéven belül nem változtathatja meg.
Gyányi Tamás szerint vélhetően a termékdíjas szabályozással való összhang megteremtése miatt került be az EPR-es szabályozásba a készletre vétel lehetősége is.
A szabályozás értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott körforgásos termék helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni, mely választását a gyártó a tárgynegyedéven belül nem változtathatja meg.
Az EPR-rendelet korábbi szövegezése az adatszolgáltatás módosítására viszonylag rövid időt adott az érintetteknek. A módosításra ugyanis a koncessziós társaság által az EPR-díjról kiállított számla kézhezvételétől számított 15 napon belül volt lehetőség.
Ez a határidő a módosításoknak köszönhetően némileg kitolódik, és az új szabályozás értelmében a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a tárgyévben teljesített, az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig módosíthatja.
Az utolsó pillanatos módosításoknak köszönhetően a kötelezettek azon köre, akik körforgásos terméket kiskereskedelmi értékesítés keretében hoznak belföldön forgalomba, mentesül a számlazáradékolási kötelezettség alól.
A módosítások következtében az EPR-rendelet ide vonatkozó részét pontosították, mivel a korábbi szövegezést úgy lehetett érteni, hogy nyilatkozatadásnál a vevőnek kell kiszállítania a körforgásos termék legalább 60 százalékát külföldre.
Az új szabályozás szerint nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül.
Módosult az is, hogy a külföldre történő kiszállítás szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható a jövőben és nem szükséges az igazoláshoz számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat.
Fontos, hogy a módosítások következtében az EPR-rendelet bizonyos mellékletei is megváltozott tartalommal léptek július 1-jével hatályba. Az adószakértő jelezte: így többek között megváltozott bizonyos körforgásos termékek KF-kódja, valamint a nyilvántartások minimális adattartalmára vonatkozó rész is.
(Borítókép: Feldolgozásra váró bálába préselt PET-palackok. Fotó: Bugány János / MTI)