Nem csökken az inflációs nyomás, ezért a kormánynak ki kell egészítenie a januári nyugdíjemelést – véli a Költségvetési Tanács elnöke. Szakértők szerint az átlagos éves infláció miatt a nyugdíjak elvesztik vásárlóértéküket, az átlagosan 30-40 százalékos élelmiszer-infláció pedig több százezer nyugdíjast hoz nagyon nehéz helyzetbe.
A rendszerváltás idején voltak utoljára olyan nehéz helyzetben a nyugdíjasok, mint most – mondta az ATV Híradónak Farkas András nyugdíjszakértő. A KSH legfrissebb, pénteken megjelent, júniusra vonatkozó adataiban 20,1 százalékos általános infláció szerepel, ám a szakember szerint a nyugdíjas infláció ezt a szintet is meghaladja.
Nagyjából 1-4 százalékponttal haladta meg az általános inflációt a nyugdíjas infláció. Ennek oka, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszerárak és a háztartásienergia-árak nagyobb arányt képviselnek, mint az általános fogyasztói kosárban
– magyarázta Farkas András.
A nyugdíjasok nehéz helyzete miatt a kormánynak még idén novemberben pótlólagos nyugdíjemelést kellene végrehajtania – erről a Költségvetési Tanács elnöke beszélt a parlamentben a 2024-es költségvetés elfogadását megelőzően.
A nyugdíjasok legutóbb januárban kaptak emelést, 15 százalékot, a legtöbb időskorú már a nyáron nagyon számított évközi emelésre – mondta Farkas András, aki általános nyugdíjreformot és többsávos nyugdíjemelést sürget, vagyis hogy a kisebb juttatásban részesülők nagyobb emelést kaphassanak.
Utóbbit az is indokolhatja, hogy
Magyarországon ötszázezer nyugdíjas részesül kevesebb mint havi százezer forintos ellátásban.
Tekintettel arra, hogy egyes élelmiszerek ára 50 és 100 százalék közötti mértékben emelkedett, számos időskorúnak választani kell aközött, hogy a gyógyszereit váltja ki, vagy ételt vásárol – mutatott rá Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek szervezet elnöke.
Az egyesület nyári nyugdíjkorrekciót, illetve azt kéri a kormánytól, hogy vizsgálja felül a következő év elején, hogy elegendők voltak-e az előző évi emelések. „A kormány részéről nem tapasztaltunk nyitottságot a tárgyalások során arra vonatkozóan, hogy érdemi egyeztetéseket tudjunk folytatni ezekről a kérdésekről” – tette hozzá Orsós Éva.
Az érdekvédő szervezet elnöke minimálisan négy-öt százalékos kiegészítő emelést tart szükségesnek.