A parlament megszavazta a jövő évi költségvetést, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter úgy jellemzett, „védelmi költségvetés”. Az elemzők többsége szerint korai lépés a tervezet jóváhagyása, hiszen számos kérdés akad még az idei évvel kapcsolatban is. Ezt támasztja alá, hogy csütörtökön a kormány bejelentette: átcsoportosítás veszi kezdetét, továbbá összesen négy évet érintő átvizsgálásra is készülnek.
Pénteken a parlament 121 igen, 44 nem mellett, tartózkodás nélkül megszavazta a jövő évi büdzsét. A kormány már május 19-én átadta a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak, majd május 30-án a pénzügyminiszter benyújtotta a költségvetést az Országgyűlésnek is. Korábban rendkívüli Kormányinfón ismertette a részleteket:
Varga Mihály a tervezetet korábban úgy ismertette, ez egy „védelmi költségvetés”.
A lapunk által készített elemzésben Bod Péter Ákos közgazdász úgy értékelte a jövő évi költségvetést, hogy a nominális GDP százalékában meghatározott államadósság-mutatójának a 65 százaléka elérhető 2024-ben. Feltéve persze, hogy a költségvetés igen feszes – mondhatnánk, megszorító – marad két éven át, és az infláció magasabb lesz, mint a költségvetési tervekbe beírt érték.
Így azonban csak remény a 4 százalékos növekedés. Ilyen ütemet a magyar gazdaság tartósan csak roppant kellemes külső konjunktúra idején, bőséges EU-transzferek mellett tudott elérni, 2013 és 2019 között, amikor egyebek mellett még volt munkába bevonható munkaerő is.
Bod Péter Ákos szavait támasztja alá a héten közzétett elemzésünk is, amelyben arról írtunk, hogy a pénzügyminiszter kedden egyértelmű feladatot kapott: gondoskodnia kell a költségvetést érintő kiadási felülvizsgálatok koordinálásáról és elvégzéséről. Az Index információi szerint ennek a hátterében az állhat, hogy
A BRÜSSZELI ELŐÍRÁS ALAPJÁN JÖVŐRE A TÚLZOTTDEFICIT-eljárás kritériumát VISSZAÁLLÍTják.
Összesen négy évet érint az intézkedés: az elmúlt két év kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékát. Az idei év esetén az egészségügyre, a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadások és kapcsolódó adókedvezmények vizsgálatára, valamint a jövő évi költségvetésnél az oktatásra, az állami beruházások boncolgatására kerül sor.
A Magyar Közlöny szerint a felülvizsgálat célja a közkiadások megfelelőségének részletes monitorozása, „különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a kiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására”. Összesen két területre kell hangsúlyosan fókuszálnia:
Az mindenesetre biztos, a most megszavazott törvényben összesen 1360 milliárd forint lesz a rezsivédelmi alap összege, és 3307 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. 6542 milliárd forint lesz a nyugellátások összege jövőre – ez 392 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Jövőre is lesz 13. havi nyugdíj, valamint 20,5 milliárd forint lesz a nyugdíjprémium. Továbbá 424 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre.
Az összegző módosító javaslat alapján az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási és bevételi főösszege is csökken: a kiadási főösszeg az eredetileg tervezett 40 775,568 milliárd forint helyett 40 755,101 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 260,782 milliárd forint helyett 38 240,315 milliárd forint lehet, a hiány változatlanul 2 514,785 milliárd forint.
„Ebben a válságos és átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábbi eredmények megvédése” – fogalmazott Varga Mihály, amikor ismertette az Országgyűlésben a tervezetet. A tárcavezető beszéde elején leszögezte, Ukrajnában egyre brutálisabb háború dúl, ilyenkor jóval nagyobb jelentősége van a stabilitásnak.
Szerinte fontos, hogy mielőbb megismerje mindenki a terveket, „ahelyett, hogy a vihar elvonulására várnánk”.
A tárcavezető parlamenti nyitóbeszédére Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke reagált: „ez nem egy megbízható költségvetés, ez egy ámokfutás” – summázta röviden véleményét a jövő évi költségvetés-tervezetről szóló parlamenti vita kapcsán.
Olyan országot akarunk-e, hogy kevesek kezébe tartozik az ország vagyona?
– tette fel a kérdést a DK elnöke, majd hozzátette: „az emberek a közteherviselésben hatszor-nyolcszor többet vállalnak, ezért állunk önökkel szemben”. Szerinte a lakossági magánvagyon 10 százalékkal lett kevesebb. „Ez az önök politikájának következtében eltűnt.” Később az ellenzék indítványaira a Pénzügyminisztérium úgy reagált, hogy „a baloldal módosító javaslatai közel 3200 milliárd forintos adóemelést jelentenének a jövő évi költségvetésben”.
Fontos hozzátenni, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, jelentős összeget csoportosítanak át a költségvetésben, majdnem 170 milliárdot. Ez is azt támasztja alá, hogy mind az idei, mind a jövő évi költségvetésben számos kérdés van, annak ellenére, hogy igen hamar elfogadták az irányszámokat.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Soós Lajos / MTI)