Index Vakbarát Hírportál

Lázár János: Vége a „Kőműves Kelemen-időszaknak”, kultúraváltás jön

2023. július 11., kedd 15:25

Augusztus elsején lép hatályba az állami építési beruházásokat szabályzó új törvény, amely gyökeresen átalakítja a hazai építésgazdaságot. A törvényt jegyző Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabályt bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, 1988. után most miniszterizálták újra az építések felügyeletét. Egy másik jogszabály is készül, az építési törvény ősszel kerülhet a parlament elé.

Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az építési és közlekedési miniszter az állami beruházások befagyasztásáról is beszélt – tavaly mintegy 5500 milliárd forint értékű állami projektet kellett felfüggeszteni, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban. Ismertetése szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.

A miniszter úgy fogalmazott:

benézett a kincstárban, és elég hamar világosság vált számára, hogy nincs forrás a beruházásokra.

„Azokat a beruházásokat amik csak tervben voltak, illetve vágyálomként szerepeltek, el kellett kaszálni a jelenlegi gazdasági helyzet közepette. Amiknél viszont megtörtént az első kapavágás, azokat véghezvisszük a tárca felügyelete alatt” – mondta.

Lázár János hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől „Az építőipari vállalkozásoknak, a pénzügyminiszternek sőt, a miniszterelnöknek is voltak javaslatai arra vonatkozóan, hogy miként lehet hatékonyabban elkölteni az állami építési beruházásokkal kapcsolatos forrásokat” – jegyezte meg.

A miniszter elmondta: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Vége a „Kőműves Kelemen-időszaknak”

Keleti nép lévén sokszor Kőműves Kelemen módjára építettük az országot, ám ennek vége. Kultúraváltás jön a hazai építőiparban, egy merőben más gondolkodás-, és szemléletmód megvalósításának alapjai raktuk le

– fogalmazott.

Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania tíz évre szóló fejlesztési javaslatairól – ezen beruházások teljes életciklusát az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyeli. A cél, hogy elsősorban magyar alapanyagból, magyar vállalkozók számára teremtsenek lehetőséget – hangsúlyozta Lázár János.

Annak ellenére, hogy az építési tárca kvázi teljhatalommal bír az állami építési beruházások felett, Lázár János e téren nem számít nézeteltérésre minisztertársaival és az általuk vezetett tárcákkal, ellenben a vállalkozásokkal szemben számít konfliktusra.

Az én miniszterségem alatt a vállalkozások nem számíthatnak akkora profitráta, mint ahogy az előző években megszokták

– jelentette ki a miniszter, aki bár korrektséget ígért a cégeknek, de a költségek „bemondásra” történő emelésének gyakorlatát letörik, az igazságügyi szakértői becslések által megállapított árkülönbözet maximum 15 százalékát vállalja át a tárca.

Egy ajánlat nem ajánlat

A változások között kiemelte: a korábbinál nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél.

A TENDER CSAK AKKOR LESZ ÉRVÉNYES, HA LEGALÁBB KÉT ÉRVÉNYES AJÁNLAT ÉRKEZIK, A NYERTES AJÁNLAT PEDIG NYILVÁNOS LESZ.

Az egyajánlatos közbeszerzések automatikus érvénytelenítése – amely uniós elvárás is volt – ugyanakkor nem feltétlenül jelent nagyobb versenyt, tekintve, hogy egy ajánlattevő könnyen kijátssza a szabályt azzal, hogy elindít egy „kamu” pályázót. Lázár János erre úgy reagált: tűzzel-vassal irtják a kartellezést.

A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásos módon zajlanak majd, nemcsak az ár lesz döntő, hanem társadalmi szempontrendszert dolgoznak ki, amelyben környezeti szempontokat is érvényesítenek.

Ezek az ágazaton belüli rendrakás stációi, Orbán Viktor ugyanis azt kérte tőlem, amikor átvettem a minisztériumot, hogy tegyek rendet az állami beruházásoknál

– emlékezett vissza a miniszter.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházásokra vonatkoztatva.

Bevezetik az építményinformációs modellt (BIM), ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. (A technológiáról és annak előnyeiről korábban az Index is írt.)

Az Európai Bizottsággal is egyeztettek az új törvényről, azt megfelelőnek találta a testület – jelezte Lázár János. Az önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzattal is asztalhoz ültek, a megvalósításban konzorciumi partner lesz a tárca az önkormányzati beruházásokban – sorolta.

A miniszter szerint megegyeztek, hogy az önkormányzatok beruházási szabadsága megmarad, amennyiben a település vezetése jelzi, hogy igényt tart az épületre, megkapja, a minisztérium azonban felügyelni fogja a tervezést és a lebonyolítást, többet között annak érdekében, hogy elejét vegye a menet közben hízó költségeknek.

A költségek nyomonkövetésére egyébként a törvény részeként külön költséginformációs rendszer jön létre – jelezte Lázár János, aki szerint ezáltal a költségek számítása, áttekinthetősége, nyomonkövethetősége javulni fog. „A jövőben nem működik, hogy a 10 egységnyi költséggel induló beruházás a végére 26 egységre duzzad fel” – fogalmazott.

Az Európai Unió „játék közben szeretné látni az új törvényt”, vagyis a véleményezéssel megvárják a hatálybalépést. Az Index kérdésére Lázár János elmondta: előre látja, hogy az unió a patrióta hozzáállással kapcsolatban él majd kifogással, vagyis, hogy igyekeznek kiszorítani a külföldi szereplőket az iparágból a magyarok javára.

Nehéz helyzetben az építőipar

Az új törvényre való felkészülést nehéz helyzetből kell megtennie az építőiparnak, amely – ahogy korábban az Index is több ízben beszámolt – nem a legszebb napjait éli. A miniszter is aggasztónak nevezte az ágazat helyzetét, és úgy véli, 2024-től még nehezebb lesz, mert a magán és az állami megrendelések csökkennek. Lesznek beruházások, de csak 2024 utolsó negyedévében és 2025-2026-ban fognak igazán felpörögni – mondta.

Koji László, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) elnöke szerint újszerű együttműködés vette kezdetét a tárca és a szövetség között. A szakszövetség a teljes építőipari értéklánc érdekében lép fel megoldási javaslatokkal, a tárca pedig minden kérdésben nyitott, az egyeztetés folyamatos – mondta.

„A szakmának is komoly fejtörést okozott, hogy többek között nem volt megfelelő a beruházás becsült értéke, nem voltak megfelelőek, vagy nem is voltak tervek, a megrendelő nem volt kellően előrelátó, és a kormány sem volt a helyzet magaslatán a különböző projektek fontossági sorrendjét illetően” – fejtette ki az elnök.

Hozzátette, hogy az állami megrendelésekre vonatkozó törvény előkészítésében első pillanattól kezdve részt vettek. A megalakuló érdekegyeztető tanács lehetőséget ad a szakmai elképzelések érvényesítésére, a tárcánként kidolgozott tízéves építési beruházási keretprogram pedig segít csökkenteni a megrendelések ciklikusságát – emelte ki Koji László.

„Együtt lépünk minőséget, hiszen az építés nem a tervezéssel kezdődik, hanem a megrendeléssel” – mutatott rá Koji László, hogy állam szerepe is felértékelődik a megrendelések megfelelő lebonyolításával, súlyozásával, ami megelőzheti a későbbi konfliktusokat a megrendelő, illetve kivitelező között.

Koji László szerint az új törvény szintlépésre ösztökéli az ágazatot. Az említett egyeztető fórum lehetőséget ad a szakma érdekérvényesítésére a legnagyobb megrendelővel, vagyis az építési minisztériummal szemben, amelynek három szerepben is helyt kell állnia, hiszen egyszerre tölt be szabályozói, megrendelői és ellenőrző feladatkört.

Az ÉVOSZ-elnök szerint ezen szinergiák megfelelő összehangolása különösen fontos egy olyan helyzetben, amikor 29 százalékkal kisebb az építőipar rendelésállománya az előző év azonos időszakához képest.

A lakosság pedig satufékezett, ami az építkezést, felújítást illeti, nagyon kevesek hajlandók a jelenlegi feltételek mentén hitelfelvételhez folyamodni.

Az építőipar nemzetgazdasági szempontból is kiemelt ágazat, hiszen a GDP megközelítőleg 5,5 százalékáért felel, és – legálisan – 385 ezer embert foglalkoztat.

Nincs szükség vendégmunkásokra

Koji László felhívta a figyelmet, hogy az építőiparban is megjelentek a külföldi székhelyű vállalkozás által foglalkoztatott vendégmunkások. Mindez azért jelent problémát, mert az építőipar gyengélkedése leépítésekkel jár. Az ÉVOSZ elnöke szerint egyszerű a matek, a kevesebb megrendelés kevesebb munkát igényel, ebből következően pedig kevesebb munkás kézre van szükség.

Lázár János ezzel kapcsolatban megjegyezte:

április végén 15 ezerrel dolgoztak kevesebben az építőiparban.

A megrendelések csökkenésével pedig ez a szám tovább nőhet, egy 15-20 százalékos visszaesés például 50-60 ezres leépítéssel is járhat.

A tárcavezető a vendégmunkásokkal kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon vannak olyan ágazatok, amelyek esetében szükség van rájuk, ám az építőipar nem tartozik ezek közé. „Azok a brigádok, amelyek itthon nem kapnak munkát, Nyugat-Európa felé veszik az irányt, és csak remélni tudjuk, hogy visszatérnek” – mondta a miniszter.

Koji László bízik benne, hogy a tárca, mint az ellenőrzést is ellátó szereplő, képes lesz hatékonyabban fellépni a kóklerekkel szemben.

Fenntarthatósági feltételek

Az építőipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése azonban elemi érdek klímavédelmi szempontból. Az Index kérdésére Koji László ezzel kapcsolatban elmondta: a szegmens törekszik arra, hogy megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek és csökkentse karbonlábnyomát. Ehhez többek között az kell, hogy a megrendelő jelezze ebbéli szándékát a kivitelező felé. Utóbbi pedig visszafelé transzparens módon jelenítse meg a költségkeretben a fenntartható anyagok és kivitelés ellentételezését.

Lázár János emlékeztetett, hogy anno az ő kezdeményezésére indult el a panelprogram, vagyis a paneltömbök energetikai korszerűsítése. Ebből kifolyólag támogatja az energetikai programok indítására tett ÉVOSZ-javaslatot. „Óriási szükség van rá, hiszen Magyarországon jelenleg 800 ezer panel és ugyanennyi „kádárkocka” van, amelyet fenntarthatóvá kellene tenni, ami óriási meló, jelenleg azonban nincs rá fedezet a költségvetésben” – jelezte a miniszter, aki ugyanakkor rámutatott, hogy az Energiaügyi Minisztérium égisze alatt indulnak uniós támogatások mellett megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések.

Jön egy másik törvény

Elkezdődött az egyéb örökségvédelmi, és építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, a magánszemélyeket, vállalkozásokat érintő építési törvény megalkotása, ahol a társadalmi egyeztetés újabb köre várható – számolt be Lázár János, aki szerint a tervezet az őszi ülésszakban kerülhet az Országgyűlés elé.

Az építészeti törvény által négy jogszabály kerül egységesítésére:

„Az augusztustól életbe lépő állami beruházási törvény arról szól, hogy az állam hogyan építkezik a jövőben, míg az építészeti törvénnyel teljes egészében újraírjuk azt, hogy Magyarországon miként lehet építkezni” – jelentette ki Lázár János.

A miniszter rámutatott, hogy Magyarországon az építőipari kivitelezés döntő részben magyar kézben van, ezzel szemben az építőanyag-gyártók megközelítőleg 80-90 százaléka külföldi kézben összpontosul. Utóbbi területen a kormány feltett szándéka az arányok javítása, vagyis a külföldi építőanyag-előállítók kiszorítása, ezzel párhuzamosan a magyar vállalkozók helyzetbe hozása.

Minden építőipari vállalkozó stratégiai partner kormányzati szempontból, függetlenül attól, kire szavazott. Az ő érdekükben újra kívánjuk szabni az építésgazdaság működési rendszerét. Ezért az építészeti törvény előírja majd a magyar építőiparban használt ásványi anyagok védelmét, támogatjuk az építőanyag-előállítás területén működő magyar vállalatokat. Tízéves távlatban szeretnénk elérni, hogy ami a magyar állam égisze alatt épül, az magyarok által előállított anyagból, magyar kivitelezés mellett történjen

– hangsúlyozta a politikus.

(Borítókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter (j) és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart az állami beruházások változásáról az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. július 11-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)

Rovatok