A költségvetés helyzete semmiképpen sem nevezhető kedvezőnek – összegezték az Index által megkérdezett gazdasági szakértők, hogy jelenleg számtalan a kérdés mind az idei, mind a jövő évi büdzsé körül. A konszenzus egyértelmű: kiigazítások nélkül már nem lehet helyre tenni a problémákat. Az idei évre tervezett 3,9 százalékos deficit könnyen benézhet 6 fölé, és 1600 milliárd forintos korrigálás érkezhet az OTP elemzői szerint. A kormánynak eddig három lépése kristályosodott ki:

1. A pénzügyminiszternek négy évet érintő felülvizsgálatokba kell kezdenie. A 2021. évi és a tavalyi zárszámadás kiadásainak legalább 10 százalékát kell megvizsgálni. Az idei költségvetésnél az egészségügyre, a családtámogatásra fordított kiadásokat és a kapcsolódó adókedvezményeket kell ellenőrizni – itt 3 százalék megtakarítás és hatékonyságnövekedés elérése a cél. A jövő évi költségvetésnél az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadások elemzésére is sor kerül. Ezt az intézkedést úgy értékelték az elemzők, hogy már jól látszik, „nehezen tartható a költségvetés felülvizsgálat nélkül”.
2. A jövő évi költségvetést úgy fogadta el a parlament, hogy az MNB 2000 milliárdos veszteségének az éves része nem szerepelt a tételek között. A Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtt felhívta a figyelmet, hogy „a pénzügyminiszter jelezte, a kormány kezdeményezni fogja a jegybanktörvény módosítását”. Ahogy arra a jegybank szakértői elemzésükben kitértek, feltehetően negatív saját tőkével működik majd az MNB, így a plusz teher nem jelentkezik majd a költségvetési oldalon, és veszteséget a későbbi évek nyereségei kiválthatják. Bár ezt végül az Európai Központi Banknak kell jóváhagynia.
3. Végezetül 170 milliárd forintos átcsoportosítást jelentett be csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt is jelezte, lát olyan pontokat, ahol a jövő évi költségvetésnek drukkolni kell.

Kell is szurkolni!

Az idei első negyedévben az eredményszemléletű hiány a GDP 9,8 százaléka volt, míg a pénzforgalmi az első 5 hónapban meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát. Ám ahogy arra Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője felhívta a figyelmet, emögött szezonális tényezők is állnak: a háztartások rezsitámogatása leginkább az első két hónapban jelentkezett, ez a továbbiakban nem lesz ennyire jelentős, már csak az energiaárak csökkenése miatt sem, de problémát okozott a infláció is:

Erre a gazdaságfejlesztési miniszter is felhívta korábban a figyelmet: „fogyasztási sokk alakult ki”, ami szerinte az idei év utolsó negyedévében rendeződhet. Ezt erősítette meg Regős Gábor, aki szerint az infláció mérséklődésével javulhat ez a helyzet.

A kamatkiadások szintén jelentősen megugrottak az év elején. Ezen az MNB lazítása szintén javíthat, ám a forintárfolyam napokban tapasztalt mozgásai kérdésessé teszik, hogy ezek folytathatóak-e a várt ütemben. Összességében: a költségvetés helyzete nem jó, de vannak olyan tényezők, amelyek miatt önmagától javulhat, kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a hiánycél eléréséhez.

Regős Gábor az Indexnek arra is kitért, a felülvizsgálatokon túl, amit eddig biztosan lehet tudni, hogy két nagyobb átcsoportosítás következik: a Rezsivédelmi Alapból 169 milliárd forintot hozzárendeltek különböző intézményekhez, hogy a rezsikiadásaikat fedezzék. Másrészt 20 milliárd forintot helyeznek át a Rezsivédelmi Alapból beruházástámogatásra. „Itt vélhetően az az ok, hogy a rezsitámogatások a későbbiekben kevesebb pénzt emésztenek fel a tervezettnél, míg gazdaságösztönzésre többet szeretnének költeni” – összegezte a Makronóm elemzője, aki a Pénzügyminisztérium felülvizsgálatait úgy értékelte: bár népszerű lenne azt mondani, hogy ebből egyenesen következnek megszorítások, a kettő között szoros logikai kapcsolat nincs.

A felülvizsgálat feladatát Brüsszel adta ki a kormány számára. Közismert, hogy az Európai Bizottság szívesebben látna több területen kevesebb támogatást, ahogy az is igaz, hogy az érintett területeken nem lehetetlen a hatékonyságot növelni. De hogy konkrétan mi és hogyan valósulhat meg, az még a rendeletből nem látható. A kiadásokat 3 százalékkal le kellene faragni, ez nem feltétlenül kedvező előjel, de hogy ez végül megtörténik-e, és ha igen, milyen formában, nem megjósolható.

Regős Gábor szerint a költségvetés a mostani években különösen feszes: először a járvány okozott jelentősebb problémát, és ennek nyomán a hiány is emelkedett. Jelenleg pedig a háború és a szankciók következtében az infláció emelte meg a kiadási oldalt egyrészt közvetlenül, másrészt az energiaárak felrobbanása és a kamatkiadások elszállása eredményeként közvetetten. 

Ebben a helyzetben kellene a deficitet lefaragni úgy, hogy közben az Európai Unió sem folyósítja a Magyarországnak járó forrásokat. Úgy véli, a legnagyobb kérdéseket továbbra is a külső tényezőkben kell keresni, ugyanakkor a belső komponensek sem elhanyagolhatók. Illetve még mindig nagy kérdés, hogy történik-e valamilyen váratlan fejlemény, ami befolyásolja a költségvetési folyamatokat. Regős Gábor szerint amennyiben valamilyen oknál fogva mégis elszállna a hiány, a magas támogatási összeggel rendelkező területek kiadásait még le lehet faragni.

Egyre nehezebb a helyzet

Az Index a kérdésekkel kapcsolatban megkereste Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt is, aki úgy értékelte a fejleményeket, hogy a költségvetés állapotát nehéz megítélni, mert csak annak készítői látják igazán, mekkora tér áll rendelkezésre. „A kiindulópont, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság, így nem meglepőek a korrekciós tételek” – húzta alá.

A volt jegybankelnök úgy látja, összesen két területre kell szétválasztani a jelenlegi problémákat. Ezek egymással szoros, ok és okozati kapcsolatban vannak. Először is a makrogazdasági adatokban egyelőre nem látszik pontosan, milyen év az idei, pedig „ez a bázis. Ezt használják a jövő évi tervekhez. Nemcsak nem ért véget az idei év, de nagyon furcsán kezdődött, a technikai recesszió pedig folytatódott” – emelte ki, majd hozzátette: a makrogazdasági mutatókban jól látszik, hogy nagyon gyenge a lakossági fogyasztás, és a többi adat se túl rózsás. Ezek pedig módosítják a költségvetési pályát, jobban terhelve a kiadási oldalt, csökkentve a bevételeket. Ráadásul „kívülről nézve nem a Pénzügyminisztérium az egyetlen szereplő” a költségvetési kérdésekben.

Az átcsoportosításról jelenleg nem tudni, hogy mekkora összeget érintenek. Azt viszont látjuk, hogy Varga Mihály olyan feladatot kapott, ami korábban érinthetetlennek számított. Ez logikus lépés, amikor a deficit magas. A kormány jelenleg keresi a lehetőséget arra, hogy hogyan képes pénzt visszaszerezni. Lehetett sejteni, hogy a korábban bejelentett kedvezményekhez nem elég erős a magyar gazdaság.

Bod Péter Ákos szerint fontos arra is kitérni, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium jelenleg nem ugyanazt mondja a monetáris politika veszteségének a megoldásáról: „az MNB szerint a negatív saját tőke a gazdaságpolitikai lépések miatt következett be. Szerintük ezt természetszerűen pótolnia kell az államnak, de ha ez nem következik be, akkor is ellátják a feladataikat”. A volt jegybank elnök szerint ez önmagában igaz, ám az a kijelentés, hogy a veszteséges és nyereséges időszakok egymást annulálják, jobban hangzott volna, ha akkor mondják, amikor a jegybank nyereséges volt.

Emlékezzünk vissza, amikor nyereséges volt az MNB, nem ezt mondták, hanem nevetve kivitték a profitot az alapítványokba. Ez szomorú történet, és most arra kell érveket keresni, hogy miért működőképes. Halkan jegyzem meg: Magyarország kockázati besorolása nem ideális annyira, hogy ennyi unortodox helyzetet elviseljen

– emlékeztetett Bod Péter Ákos, aki végezetül rávilágított arra is, hogy a jövő évi költségvetésbe beírt makrogazdasági számok tarthatatlanok. Ugyanakkor „ez a kisebb gond, a nagyobb probléma az uniós pénzek ügye. Ugyanis ha azok nem érkeznek meg az év második felében, akkor más makrogazdasági helyzet alakul ki. Ezzel kieső jövedelmek keletkeznek, és az üzleti környezet is megváltozik” – emelte ki az Indexnek.

(Borítókép: Varga Mihály és Matolcsy György 2023. június 21-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)