Akadálymentes a 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása – közölte az Index érdeklődésére Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter munkaszervezete. A nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.
Az Európai Bizottság adataira támaszkodva alaposan körbejártuk a 2014–2020-as uniós ciklus lezárását, ami a hazai fejlesztéspolitikai rendszerre párhuzamos teendőket ró a 2021–2027-es támogatások és a helyreállítási pénzek zavartalan érkezésének biztosítása mellett.
A területfejlesztési miniszterként az európai uniós források felhasználásáért is felelős Navracsics Tibor stábjától azt a választ kaptuk megkeresésünkre, hogy
az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely az Európai Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott programok esetében 2023. december 31.
A TFM-nél kifejtették: ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé, kifizetési kérelem formájában. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek.
Navracsics munkaszervezeténél az Index érdeklődésére jelezték: Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra, a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.
A záródokumentáció bizottsághoz történő beküldésére pedig várhatóan csak 2025. év elején kerül sor, szintén összhangban az uniós jogszabály által biztosított lehetőséggel.
A 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása akadálymentes – szögezték le a TFM-nél. Magyarország a 2014–2020-as időszakban rendelkezésére álló teljes, vidékfejlesztési támogatásokkal együttesen számított uniós forráskeretnek már a 88 százalékát lehívta, miközben az uniós átlag 79,8 százalék.
Ez az eredmény is alátámasztja a források hatékony és szabályos felhasználását. A 27 tagállam viszonylatában jelenleg a lehívási rangsorban a nyolcadik helyen állunk
– közölték lapunkkal.
Ahogy arról az Index beszámolt, a 375 forint/eurós tervezési árfolyammal számolva a fennmaradó 12 százalék 1240 milliárd forintnak felel meg – ez az összeg az, ami a következő hónapok beruházási számláinak a beadásán múlik. A finisébe forduló 2014–2020-as ciklus során hazánk rendelkezésére 32,11 milliárd euró áll, ebből 27,15 milliárd az uniós finanszírozás, 4,96 pedig a nemzeti önrész. Az eddig elért 88 százalék értelemszerűen az előbbire vonatkozik, a saját befizetés nélkül.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai alapján bemutattuk: a top 3-ban sorrendben Litvániát, Lengyelországot és Észtországot találjuk 95, 94, illetve 93 százalékkal, és mivel a csehek 90 százalékkal holtversenyben a hatodikak, a visegrádi térség országai közül végül is csak a szlovákokat (77 százalék) előzzük meg, de őket nagyon.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. május 23-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)