Az állampapírok kondíciói sokkal kedvezőbbé váltak a bankbetétekhez képest, továbbá az elmúlt években sokkal inkább bekerültek a köztudatba, ez növelte a bizalmat a befektetési eszközbe – fogalmazott lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor napvilágot látott egy olyan kutatás is, amely szerint a többség nem bízik az állampapírokban, annak ellenére, hogy Magyarországot mind a három nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja.
Az állampapírokban tartósan megbíznak a magyarok, természetesen azonban mindig lesznek olyanok, akik nem hisznek semmiben, amiben az állam szó szerepel. Ám a többség racionálisan gondolkodik, támaszkodik erre a befektetési eszközre – mondta az Indexnek Regős Gábor azzal kapcsolatban, hogy az Orbán-kormány számos lépéssel vitathatatlanul jelezte: az állampapír-vásárlás felé szeretné tolni éppúgy a vállalatokat, mint a lakosságot.
Az egyik legfrissebb kutatás szerint – amelyet a Publicus Research készített június első napjaiban – még a kormánypárti szavazók több mint harmada sem bízik az államban. Ezért nem is tervezi, hogy állampapírt vásárol, pedig van megtakarítása. A felmérés szerint az ellenzéki és a bizonytalan szavazók még bizalmatlanabbak: 82, illetve 75 százalékuk nem tervez állampapírt vásárolni. A megkérdezettek 89 százaléka nem kalkulál azzal a közeljövőben, hogy ebbe az eszközbe befektessen – még a kormánypártiak 81 százaléka sem, az ellenzékieknek és a bizonytalanoknak a 94, illetve 92 százaléka válaszolt nemmel.
A kutatás szerint Azoknak az 51 százaléka, akik azt mondták, nem terveznek ezzel, azért válaszolta ezt, mert nincs megtakarítása.
A 44 százalékuk pedig azért, mert nem bízik az államban. Végezetül a 29 százalék inkább másba fektet, és csupán 22 százalékuk mondta azt, hogy alacsonynak tartja az állampapírok hozamát. A megkérdezettek legnagyobb része olyan helyen tartja a pénzét, ahol az egyáltalán nem kamatozik. Az elemzésben úgy fogalmaznak, „nem arról van szó, hogy az emberek túlnyomó többsége ne látná, hogy az állampapírok jövedelmezőbbek lennének, mint ha például készpénzben vagy bankszámlán tartanák a pénzüket, sokkal inkább a lehetőség és a bizalom hiányzik az állampapír-vásárláshoz”.
Az Index által megkérdezett elemző ennél jóval árnyaltabban látja a kérdést. Regős Gábor úgy véli, hogy alapvetően a bizalom korábban sem volt sokkal kisebb, mint napjainkban. Talán csak a 2008–2009-es válság idején csökkent némileg, és nőttek a készpénzben tartott megtakarítások. Az elmúlt években azonban az állampapírok sokkal jobban bekerültek a köztudatba. Ez pedig érdemben növelte a bizalmat.
Ennek oka egyrészt a 2012-ben elindított lakossági állampapírprogram, másrészt az, hogy az állampapírok kondíciói sokkal kedvezőbbé váltak a bankbetétekhez viszonyítva. A bankbetétek kamata az elmúlt tíz évben lenullázódott, a kamatemelések hatására sem emelkedett érdemben, így ezekbe kevésbé éri meg már befektetni
– majd hozzátette: ezek helyett az állam a belső finanszírozás erősítése érdekében kedvező konstrukciójú állampapírokat bocsátott ki.
Jelenleg a háztartások pénzügyi eszközeinek (kivéve az egyéb tulajdonosi részesedéseket) több mint ötöde van állampapírban, 2010-ben ez az arány 6-7 százalék körül alakult. Ezzel szemben csökkent a bankbetétek népszerűsége – a 2009-es év végi 30 százalékos arányról 8 százalék alá. A magyar háztartások által közvetlenül megvásárolt állampapírok aránya régiós szinten is magas, ami persze a nemzetközileg is kedvező konstrukciókból adódik.
A kormányzat részéről négy intézkedés mindenképpen kiemelkedik, ami ezt a befektetési eszközt célozta, ezeknek az intézkedéseknek azonnal meglett a hatása. A bejelentés másnapján az államkötvény-aukcióin jelentős túljelentkezés alakult ki a hosszú lejáratú kötvényekre: a 3 éves államkötvény aukcióján 3,88-szoros túljelentkezés volt jellemző.
ENNEK HATÁSÁRA 9,69 SZÁZALÉKOS ÁTLAGHOZAM ALAKULT KI, AMELY 5 BÁZISPONTTAL ALACSONYABB AZ ELŐZŐ KIBOCSÁTÁS ÁTLAGHOZAMÁNÁL.
Az 5 éves államkötvény-aukción 4,63-szoros túljelentkezést tapasztaltak, így az eredetileg meghirdetett mennyiségnél 17 milliárd forinttal több lett az elfogadott mennyiség, összesen 27 milliárd forint. Az aukción 8,72 százalékos átlaghozam alakult ki, amely 19 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál. A 10 éves államkötvény-aukción 3,81-szoros túljelentkezés jött létre, azonban az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadták el, összesen 10 milliárd forintot. Az aukción 7,9 százalékos átlaghozam alakult ki – 14 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál.
Regős Gábor úgy véli, az állampapírhozamok eddig is kedvezőek voltak a többi pénzügyi eszközhöz képest, azonban a napjaink inflációs és kamatkörnyezetében megnőtt a pénzügyi döntések szerepe. Azzal, hogy megmaradt az adómentességük, az attraktivitásuk sokkal erősebb lett. Alacsony infláció mellett sokkal kisebb a kár, ha valaki alacsony hozamú vagy hozammentes eszközben tartja a pénzét, így nem csoda, ha az inflációkövető állampapírokat most jobban keresik, mint korábban.
Az állampapírok felé történő irányítás azzal, hogy kedvezőbbé teszi az állampapírokat más konstrukciókhoz képest, növeli a keresletet.
Regős Gábor azt is hozzátette: ez azonban inkább egy racionális döntés, nem azt jelenti, hogy aki eddig elzárkózott az állampapírtól, az most feltétlenül állampapírt vásárol, „ha valaki ideológiai okokból nem tett így, az ezután sem választja, de ez esetben természetesen viseli a pénzügyi veszteséget is, mivel alacsonyabb hozamot realizál” – mondta.
A Makronóm elemzője arra is kitért, az állampapírok egyértelmű ütőkártyája az, hogy kockázatmentes befektetés, kedvező és – a legtöbb állampapírtípus esetében – megbízható. „Előre tudjuk, mennyi lesz a hozam, vagy hogyan kerül kiszámításra, így például egy inflációkövető állampapír esetében nem vagyunk kitéve olyan árfolyammozgásnak, mint egy részvény esetében” – összegezte.
Ennek ellenére lehetnek, akik félnek egy államcsődtől – és így a fizetésképtelenségtől. Ám a szakértők szerint ez olyan extrém eset (és Magyarországon nem is volt rá példa, és nincs is, ami indokolná), amelynek bekövetkezése esetén teljesen mindegy, miben van a pénzünk, akkora gazdasági zűrzavar keletkezne. Az állampapírok iránti bizalom növekedésében a tudásnak, a pénzügyi ismereteknek lehet szerepe:
ha a háztartások ismerik az állampapírokat, és tudják, mik az előnyei, akkor jobban gyarapodik a bizalom is.
A közgazdaságtanban az államot a legkevésbé kockázatos adósnak tekintik, az állampapírnál gyakorlatilag minden más befektetés kockázatosabb. Az államok kockázati megítélése között ugyan van különbség, de Magyarországot mind a három nagy nemzetközi hitelminősítő befektetésre ajánlja, két osztályzattal magasabb besorolást tartanak érvényben most, mint tíz évvel ezelőtt.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)